Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

„Az új képviselőház nagyobb szimpátiával tekinthet majd Magyarországra”

888.hu

2022.11.18. 10:40

A félidős amerikai választások utolsó eredményei is lassan beérnek. Mindezek fényében milyen változásokra számíthat a szenátus? Hogy érintheti mindez Magyarországot? – ezekre a kérdésekre kerestük a választ Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzőjének segítségével.

888.hu: Jelenleg a Fox News adatai szerint a republikánusok 218 helyet szereztek az amerikai Képviselőházban, így meglett a többség. Ennek ellenére 5 további hely sorsa még nem dőlt el, a Szenátusban pedig egy szék játszik még. Hogyan lehetséges, hogy másfél héttel a félidős választások után még nincsen végeredmény?

Szikra Levente: Az amerikai választási rendszer rendkívül bonyolult és töredezett, hiszen néhány alapszabály kivételével szinte minden kérdését a tagállamok maguk szabályozzák. Különösen így van ez a választási eljárás, azaz a szavazás gyakorlati lebonyolítása kapcsán, emiatt pedig egészen különös megoldásokat tapasztalhatunk egyes államokban. A lassú számlálás oka a Képviselőház esetén elsősorban a levélszavazásban keresendő, amely több államban, például az egyik leglassabban számláló Kaliforniában szinte korlátlanul igénybe vehető. Ez azt jelenti, hogy egyes államokban bármely választópolgár szavazhat levélben, és ezzel elég sokan élnek is, e szavazatok pedig sok esetben később érnek a számlálókhoz, mint a személyesen leadott voksok. A levélszavazás egyébként politikai kérdés is: a tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban a demokrata szavazók élnek ezzel a lehetőséggel. Emiatt a baloldalnak érdeke e módszer minél szélesebb körű lehetővé tétele, ezt 2020-ban a koronavírusra hivatkozva meg is tették a demokrata vezetésű államok, és azóta is így maradt. A republikánusok ellenzik, hogy ilyen széles körben lehessen levélben szavazni, de amelyik államban ellenzékben vannak, nem sokat tudnak tenni ellene. A Szenátus esetén azonban más ok játszik szerepet:

itt azért nincs végeredmény, mert Georgia államban második fordulót kell majd tartani december 6-án, itt ugyanis csak az nyeri meg a választást, aki megszerzi a szavazatok több, mint 50 százalékát, ezt pedig az első fordulóban egyik jelölt sem érte el.

888.hu: Az Egyesült Államokban az infláció és az üzemanyagárak az egekben, migrációs válság van a déli határon, a bűnözés évtizedek óta nem látott méreteket ölt, Joe Biden támogatottsága is alacsony, mégsem jött az előrejelzésekben felvázolt úgynevezett „red wave”. Mi ennek az oka?

Szikra Levente: Elsősorban helyi tényezőkben kell keresni a választ. Emlékeztetnék mindenkit, hogy a Szenátus esetén csak a helyek harmadáról szavaztak az amerikaiak, azaz nem volt mindenhol szenátorválasztás – az országos hangulatot ezért inkább a Képviselőház tükrözi, ott pedig a jobboldal szerzett többséget. A Szenátus többsége tehát a helyi szenátorjelöltek személyén is múlott, és a republikánusok nem mindenhol találták meg a megfelelő jelöltet: különösen Georgia és Pennsylvania voltak azok az államok, ahol ez nagy szerepet játszott. Szintén lehetett jelentősége annak is, hogy a hivatalban lévő szenátor mindig jobb esélyekkel indul, ennek például Arizonában és Nevadában volt hangsúlyos szerepe. Ezen túl a demokraták hasznot tudtak húzni az abortuszkérdés tematizálásából is, bár e téma jelentősége csökkent a nyárhoz képest.

Joe Biden valóban rendkívül népszerűtlen, és a demokrata szavazók egy része is kritikus az elnökkel szemben, ezért az is kijelenthető, hogy a demokraták vártnál jobb szereplése nem Biden miatt, hanem az ő ellenére történt meg.

A leadott szavazatok országos összesítése ugyanakkor republikánus fölényt mutat, azaz nemcsak a képviselőházi többség, de a szavazók többségének támogatása is a jobboldalé.

 

888.hu: Donald Trump volt amerikai elnöknek van szerepe a republikánusok viszonylag gyenge szereplésében?

Szikra Levente: Erről komoly viták folynak a Republikánus Párton belül is. A vád alapja az, hogy a Trump által az előválasztáson támogatott jelöltek közül többen is veszítettek a rendes választáson. Erre a volt elnök hívei azzal vágnak vissza, hogy Trump nélkül is nyertek volna ezek a jelöltek az előválasztáson. Ezt a vitát innen nem tudjuk, és nem is dolgunk eldönteni. Annyi biztos, hogy a demokraták a kampány alatt Trump személyével riogattak, és hamisan azzal vádolták a volt elnököt, hogy veszélyt jelent a demokráciára. Az eredményben számos tényező közrejátszott, így semmiképp nem állítanám, hogy egyedüli, vagy akár döntő felelőssége lenne Trumpnak, de bizonyos hatása lehetett.

 

(Photo by ALON SKUY / AFP)

 

 

888.hu: Néhány napja Trump bejelentette, hogy újra indul az elnöki tisztségért. Milyen esélyekkel vág bele immár harmadjára? Kik lehetnek az ellenfelei?

Szikra Levente: Egyelőre ő az egyetlen, aki hivatalosan is bejelentette indulási szándékát, még Biden is csak lebegteti saját jelöltségét. Trumpnak elsőként a republikánus előválasztáson kell megméretnie magát, ahol jó esélyekkel indul, ugyanakkor nem lehet biztos a dolgában. Sokan Ron DeSantis floridai kormányzó indulására is számítanak, melyet az érintett egyelőre nem jelentett be. Ha viszont tényleg elindul, akkor komoly ellenfél lesz a volt elnök számára, mert a félidős választáson megszerzett elsöprő, 60 százalékos győzelme és a sikeres kormányzói teljesítménye komoly népszerűséget hozott neki országosan is. Megjegyzem, hogy a két politikus tartalmi értelemben nem áll távol egymástól, mindketten határozott jobboldali politikát képviselnek, sokáig szövetségesek is voltak. A jelenlegi tudásunk szerint egyedül DeSantis lehet komoly vetélytárs Trump számára az előválasztáson, de persze a teljes mezőny még nem alakult ki. Az elnökválasztási esélyekről pedig korai lenne bármit is mondani, hiszen majdnem két év van még hátra, és sok múlik azon is, hogy ki lesz a demokrata jelölt. Ami biztos, hogy Bidennel szemben szinte bármelyik republikánus jelöltnek komoly esélyei lennének, legalábbis a mostani állás szerint.

 

888.hu: A Képviselőház elnöke a republikánus Kevin McCarthy lesz, aki nem támogatja az Ukrajnának juttatott anyagi támogatásokat. Megváltozhat az Egyesült Államok hozzáállása a háborúhoz? Esetlegesen béketárgyalások lehetnek a közeljövőben?

Szikra Levente: A külpolitika kapcsán szeretném hűteni a várakozásokat, ez ugyanis főleg az elnök és a külügyminiszter hatáskörébe tartozik, akiknek a személye értelemszerűen most nem változik. Ezen kívül a két párton belül sincs egység teljesen ezekben a kérdésekben, mindkét pártban vannak mérsékeltebb és radikálisabb hangok is. Kevin McCarthy arról beszélt, hogy biankó csekket nem fog támogatni Ukrajnának – azaz ő sem teljes egészében zárta ki a pénzügyi támogatás lehetőségét, hanem a korlátozás mellett foglalt állást. Ez az a pont, ahol egyébként valóban szerepe lesz a Képviselőháznak: pénzügyi-költségvetési kérdésekben döntő szava van e kamarának, ezért az elnök mindenképpen kompromisszumokra kényszerül majd a republikánusokkal. Alapvető irányváltásra tehát nem számítok, de arra van esély, hogy kevesebb pénzt fog adni Ukrajna támogatására a Képviselőház.

 

888.hu: Az amerikai-magyar kapcsolatok hogy alakulhatnak a jövőben?

Szikra Levente: Itt is kiemelném, hogy a külpolitika továbbra is az elnök kezében marad, ezért nagy változásokra egyelőre nem érdemes számítani. A republikánusok és a magyar kormány politikája között számos átfedés van, például az illegális migráció elutasítása, a keresztény kultúra védelme és a családok támogatása kapcsán.

Az új képviselőházi többség vezetői így minden bizonnyal nagyobb szimpátiával tekintenek majd Magyarországra,

mint az eddigiek, és ennek lehetnek pozitív hatásai, de földrengésszerű átalakulás nem várható.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Dobrev megerősíti Török Gábort, aki azt mondja: „Önerőből az ellenzék soha nem nyer választást”

Dobrev megerősíti Török Gábort, aki azt mondja: „Önerőből az ellenzék soha nem nyer választást”

Futott egy dezodor-reklám a tévében. Úgy ült a lépdelő lovon a főszereplő, mintha minden rendben lenne. Ám ő a ló fara irányában pislogott, miközben fülig érő szájjal jelezte, mindegy merre megy a ló, oda vagy vissza, neki a reklámozott dezodor a legjobb.

Éjjel-nappal égetik a díszkivilágítást a félkész Lánchídon

Éjjel-nappal égetik a díszkivilágítást a félkész Lánchídon

A még lezárt, építési hulladékkal teledobált Lánchíd meghökkentő fényárban úszik éjjel és nappal(!) is, fedezte fel a RIPOST. Eközben a takarékosságra hivatkozva idén nem kapott karácsonyi kivilágítást Budapest. Aki mégis díszkivilágítást akar, nézegetheti a szemetes Lánchidat.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére