888.hu: Nyilvánosságra hozták a héten a baloldal külföldi támogatásáról készült titkosszolgálati jelentést, amelyből kiderült, hogy több mint 3 milliárd forint érkezett az Egyesült Államokból. Az érintettek azt állítják, hogy mikroadományokról van szó. Hihető, hogy egy ekkora összeget, mondhatni 10 dolláronként dobtak össze a diaspórában élő magyarok?

ifj. Lomnici Zoltán: Sokan úgy gondolják, hogy csekély az állításnak a realitása, mivel, ha a 3 milliárd (vagyis 3000 millió) forint kizárólag 10 dolláros adományokból jött össze, akkor a matematika szabályai szerint összesen 300 millió magyar adományozónak kellene lennie az Egyesült Államokban, amekkora külhoni magyarságról eddig még nem szereztünk megbízható információt. Az Egyesült Államok becsült teljes lakossága 335 millió fő, amelynél furcsa lenne, ha annak cca. 90 százaléka magyar lenne. A Francis Fukuyama világhírű politikatudós, Zeid Ra’ad Al Husszein, az ENSZ korábbi emberi jogi főbiztosa vagy éppen a NATO volt európai főparancsnoka, Wesley Clark nevével fémjelzett tanácsadótestület nem teszi túl valószínűvé, hogy az Action for Democracy a diaszpóra magyarság demokráciavédő önszerveződése. A fent említett személyek gyakori és népszerű vendégei az amerikai baloldali mainstream médiának, melynek a leggazdagabb liberális vállalkozók, mint például Michael Bloomberg, New York korábbi demokrata polgármestere, illetve a baloldali tőkés rétegek évtizedek óta hűséges finanszírozói. A nyugati baloldal médiagépezete hatalmas összegekből, szinte monopol szereplőként formálja a fejlett világ közvéleményét, alakítja a tömegkultúrát, valamint elválaszthatatlan és nyilvánvaló szoros szimbiózisban létezik a liberális politikai érdekekkel. Mindezek tükrében nem meglepő, ha hirtelen a semmiből feltűnik egy szervezet, ami pillanatok alatt milliárdos nagyságrendben képes támogatni a baloldali politikai narratívák érvényesülésén fáradozó kisebb aktorokat szerte a világon. Logikus és egyértelmű az összefüggés a támogatások és a támogatottak által kifejtett tevékenységek között. Soros György a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül már évtizedek óta magas szinten műveli a filantróp jótevőnek és a civil társadalom mecénásának maszkja mögötti politikai elképzeléseinek propagálását és közvetett megvalósítását. Aligha más a helyzet itt, nem hazánk demokráciájáért aggódó külföldi magyar kisemberek összefogásának, hanem a liberális politikai ideológiák és mögöttük húzódó globális pénzérdekek előre nyomulásának lehetünk tanúi.

MTI/Szigetváry Zsolt

888.hu: A guruló dollárok ügyében nyomoz a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Állami Számvevőszék is. Milyen eredménye lehet ezeknek a nyomozásoknak?

ifj. Lomnici Zoltán: Az Állami Számvevőszék gyakorlata szerint, korábban a Jobbikkal kapcsolatban született is ilyen jelentés, még 2018-ban, a tiltott pártfinanszírozás szigorú fiskális büntetést von maga után. Akkor az ÁSZ megállapította, hogy a Jobbik jogszabálysértő módon fogadott el több mint háromszáz millió forint támogatást. A Párttörvény értelmében a jogosulatlan támogatás összegét be kell fizetni a költségvetés részére. Ha a vizsgálatok eredményeként megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett egyesület pártokkal azonos megítélés alá esik, akkor a már a joggyakorlatban előforduló büntetés jelen ügyben is irányadó lehet. Az egyre kiterjedő nyomozások számos jogterületet érinthetnek az adózási kérdésektől a büntetőjogig. Akár precedenst is teremthet az ügy kifejlete. Nem volt még példa arra – és ez a jogalkalmazók és az illetékes hatóságok számára is újszerű kihívást jelenthet –, hogy egy pártként tevékenykedő, egyesületként civil szervezeti formában működő entitás, amely egy hatpárti koalíció közös miniszterelnök-jelöltjét adja, jogilag hogyan minősíthető. A vonatkozó eljárások lezárulásáig, biztosan nem mondhatunk semmit, de jogilag és nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt fontosságú ügyről van szó.

888.hu: Személyi következménye lehet az ügynek?

ifj. Lomnici Zoltán: Alappal valószínűsíthető, méghozzá számos okból kifolyólag. Egyrészt, ha bebizonyosodik, hogy ez külföldi beavatkozási kísérletnek minősül, úgy az abban való részvételnek megfelelően a jogi felelősségre vonási eljárás elindítható, másrészt a személyi prevención túl a generális prevenció biztosítása is kiemelt államérdek. Egy szuverén állam alapvetően nem engedheti meg magának, hogy a demokratikus működése során először bekövetkezett külföldi beavatkozási kísérlet megismétlésének elhárítása céljából könnyelműen járjon el és ne rettentse el a lehetséges elkövetőket egy második próbálkozástól.

888.hu: Az iratokból kiderült az is, hogy az Action for Democracy kapcsolatba hozható National Endowment for Democracyval (NED), amelyet nyílt források gyakran úgy említenek, mint „a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön”. A guruló dollárok ügye ennek fényében tekinthető külföldi beavatkozási kísérletnek?

ifj. Lomnici Zoltán: A tengerentúli források kapcsán a magyar belpolitikába, a magyarországi választásokba történő külföldi beavatkozásként értékelhetjük a baloldal botrányos kampányügyét, ugyanakkor természetesen még jogi és igazgatási szempontok mentén is vizsgálni kell – az igen jelentős összegű kampánytámogatásoknál – az említett szervezettel feltárt vonatkozás szerepét is. Az Egyesült Államok jogrendszerében létezik szabályozás arra, hogy a nemzetbiztonsági fenyegetettség tekintetében hogyan kell kezelni a külföldi beavatkozásokat az USA belpolitikai viszonyaiba, valamint a külső titkosszolgálati és bármilyen hasonló befolyásolási kísérletet. Csupán az ottani példákat kell követni az 1996-os ún. Chinagate, vagy éppen a 2016-os Russiagate kapcsán.

888.hu: Ha tágítjuk kicsit a képet, mennyire gyakori a nemzetközi porondon, hogy tengeren túli szervezetek – akár a NED vagy mások – ilyen hatalmas összegekkel szállnak be választási kampányokba?

ifj. Lomnici Zoltán: A NED weboldalán található „where we work” (magyarul: hol tevékenykedünk) tájékoztató szerint a szervezet világszerte 100 országban támogatja a demokrata aktivistákat, köztük az erős civil társadalmat, a független médiát, az emberi jogokat és a jogállam megvalósulását. Nem tagadjuk, ezek ismerős szólamok. A weboldalon elhelyezett tájékoztató külön Közép- és Kelet-Európát is említi, köztük Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát, Fehéroroszországot, végül, de nem utolsó sorban Ukrajnát. Magyarország nem került feltüntetésre. Így megállapítható, hogy vannak ilyen példák, hozzátéve, hogy azért sokan magát a kampányfinanszírozást eleve a politikai korrupcióval és a vesztegetéssel azonosítják. Ezek a megközelítések ezért arra is késztettek egyes kormányzatokat – példaként kiemelendő Izrael –, hogy szigorítsák a kampányfinanszírozást a jelentős – és bizony adott esetben – külföldi eredetű, idegen pénzbefolyás, akár ilyen nagyságrendű külföldi kampánytámogatások megszüntetésének reményében. A magyar kormány már tett jelentős lépéseket a visszaélések visszaszorítása érdekében, legfőképpen az állami kampánytámogatások esetén. Természetesen ilyen esetben is állnak rendelkezésre eszközök, így az ellenzéknek a külföldi szervezetektől kapott jelentős összegű kampánypénzek tekintetében el kell tudnia számolni az Állami Számvevőszék irányában is, miután egyébként a társadalom és a választópolgárok részéről is szilárd az elvárás a közpénzek átláthatósága vonatkozásában.