Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A magyar–orosz gázmegállapodás hatással lesz Kijev és Budapest viszonyára

Filipp Dávid

2021.10.12. 19:20

Ukrajna egész évben szolgáltatott témát a hazai és világsajtó számára. Tavasszal az orosz–ukrán konfliktus került a címlapokra, mostanában pedig energiaügyi kérdések miatt foglalkozunk egyre többet Ukrajnával. A történésekről Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

 

888.hu: Mennyire érinti érzékenyen a magyar–ukrán kapcsolatot az új magyar–orosz gázmegállapodás?

Kosztur András: Az ukránok hevesen reagáltak a szerződés aláírására, és válaszlépésekkel fenyegetőznek, így a megállapodás a közeljövőben vélhetően hatással lesz Kijev és Budapest viszonyára. Ugyanakkor egy-egy nemzetközi szerződés megkötése az adott államok szuverén döntési körébe tartozik, és ezt előbb-utóbb Ukrajnának is el kell fogadnia.

888.hu: Milyen következményekkel jár Ukrajnára nézve, hogy pénteken a Gazprom leállította a Magyarországnak szállított földgáz ukrajnai tranzitját?

Kosztur András: Jelenleg ez Ukrajna számára elsősorban azért jelent problémát, mert csökkennek a virtuális „reverz” gázvásárlás lehetőségei. Ukrajna politikai okokból nem vásárol gázt közvetlenül Oroszországtól, hanem Európából vesz tényleges és virtuális „reverz”, azaz visszafordított gázt. Utóbbi azt jelenti, hogy egy-egy ország többletvásárlásából maradt vissza gáz az országban, azaz valójában nem lépi át az országhatárt. A jövőben Magyarország közvetítésével nem tud ilyen módon gázhoz jutni az ország.

Forrás: XXI. Század Intézet

888.hu: Mostanában elég nagy a gáz Ukrajnában, az Északi-Áramlat nevű gázvezeték is elkészült. Ez sem érintette túl jól az ukránokat, előfordulhat, hogy az ország belátható időn belül kikerül az európai földgáztranzitból? Ez milyen hatással van az országra?

Kosztur András: Ukrajna 2024-ig tartó megállapodást kötött Oroszországgal, amelyben utóbbi vállalta egy bizonyos mennyiségű gáz keresztülszállítását az országon. A szerződés lejárta után azonban nincs garancia arra, hogy tovább folytatódik a gáztranzit Ukrajnán keresztül, illetve ha igen, milyen mennyiségben. Bár a német–amerikai megállapodás, amely lehetővé tette az Északi Áramlat 2 befejezését, tartalmaz olyan passzusokat, miszerint Németország nyomást gyakorol majd Oroszországra, hogy az továbbra is szállítson gázt Ukrajnán át, de hogy ez pontosan mit takar, és mennyire jelent biztosítékot bármire is, nem világos. Ukrajna a gáztranzit megszűnése esetén jelentős bevételektől esne el.

888.hu: A magyar–orosz gázmegállapodás miatt Ukrajna arra kérte az Egyesült Államokat és Németországot, hogy léptessenek életbe szankciókat a Gazprommal szemben. Korábban az Északi Áramlat 2 miatt is arra kérték az ukránok Joe Biden amerikai elnököt, hogy vizsgálja felül azt a döntést, miszerint az Egyesült Államok nem vezet be szankciókat az Északi Áramlat 2 orosz gázvezetéket üzemeltető vállalatokkal szemben. Belefolyhat-e az Egyesült Államok az európai gázellátás ügyébe? Érdekében állhat-e?

Kosztur András: Mivel Joe Biden szemmel láthatóan elsősorban Kínára koncentrál, mint az USA első számú riválisára, ezért az orosz vonalon a jelenlegi állapotok befagyasztásában érdekelt. Egyrészt el kívánják kerülni Oroszország további, még szorosabb közeledését Kína felé, másrészt az euroatlanti egység szempontjából is fontos, hogy a német érdekekkel számoljon Washington. Ezért bólintottak rá végül az Északi Áramlat 2 elkészültére, hiszen azt már gyakorlatilag csak a Németország vagy a német vállalatok elleni fellépéssel tudták volna megakadályozni. Valószínűleg a megállapodás szellemének megfelelően az Egyesült Államok egy ideig távol tartja magát az európai energetikai kérdésektől, és a beavatkozása legfeljebb szimbolikus lépésekre szorítkozik majd.

(Photo by John MACDOUGALL / AFP)

888.hu: A közelmúltban bírósági döntés is született Düsseldorfban, a helyi ítélőszék az EU gázdirektívájára hivatkozva mondta ki: ugyanaz a társaság (a Gazprom, illetve annak a gázvezetékprojektet tető alá hozó leányvállalata) nem használhatja a saját csővezetékét arra, hogy a maga termelte gázt szállítsa és értékesítse is rajta. Mit szól ehhez Oroszország ?

Kosztur András: Az oroszok azt mondják, éppen ez a gázdirektíva vezetett a jelenlegi rekordmagas gázárakhoz Európában, hiszen az EU monopóliumellenes és piacpárti törekvései tették lehetővé az árak elszabadulását.

888.hu: Lehet-e ennek az ítéletnek politikai motivációja?

Kosztur András: Maga a direktíva volt politikailag motivált, támogatói nem is titkolták, hogy a Gazprom monopóliumának megtörését célozták vele. Mint látható, nem jöttek be a számítások.

888.hu: Augusztus végén rendezték a Volodimir Zelenszkij által még tavaly szeptemberben bejelentett Krími Platform csúcstalálkozóját. Mi a célja ennek a találkozónak? Lehet-e sikeresnek nevezni?

Kosztur András: A Krími Platform nem hozott előrelépést a Krím kérdésében, a részt vevő országok ismét deklarálták eddig is ismert álláspontjukat Ukrajna területi egységének tiszteletben tartásáról, és ebben ki is merült a találkozó. Mivel a nagyhatalmak közül szinte egyik sem képviseltette magát a legmagasabb szinten, még propagandaszempontból sem lehet feltétlenül sikeresnek nevezni a találkozót.

888.hu: Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte a csúcstalálkozón, aki beszédében kijelentette, a magyarok tudatába beleégett Trianon, ezért is tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója. Értékelhető-e ez a beszéd egyfajta békejobbnyújtásnak az elmérgesedő magyar–ukrán kapcsolat rendezése érdekében?

Kosztur András: Az mindenképp gesztusértékű, hogy Magyarország köztársasági elnöki szinten képviseltette magát a Krími Platformon, az elnök beszédének azonban több olvasata is lehetséges. Ukrajnában egyesek a Trianonnal kapcsolatos mondatok miatt egyenesen a szokásos szeparatizmusvádat emlegették fel, mások pedig Áder János azon mondataira lettek figyelmesek, amelyekben a magyarság anyanyelvéhez való jogát említette. Utóbbiakról egyébként az ukrajnai orosz ajkú sajtóorgánumokban elismeréssel tudósítottak, hiszen az orosz nyelvű lakosság jogai ugyanúgy, ha nem jobban sérülnek az országban, mint a magyarokéi.

MTI/Bruzák Noémi

888.hu: Tilki Attila személyben Ukrajna újabb magyar politikust tiltott ki az országból. Mi a céljük ezekkel az intézkedésekkel?

Kosztur András: Ezek a kitiltások még mind a tavalyi ukrajnai önkormányzati választásokhoz kötődnek, amikor több magyar politikus is támogatásáról biztosította a választáson induló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget. A céljuk akkor Kijev „megalkuvásmentes” pozíciójának bizonyítása volt, nem kis részben a kormány által kiszemelt nacionalista szavazótábor felé.

888.hu: Várható-e, hogy további magyar politikusokat tiltanak ki Ukrajnából?

Kosztur András: Az ukrán–magyar viszony elmérgesedése esetén sor kerülhet erre is, de jelenleg szerintem nem valószínű. Magyarország támogatja Ukrajna euroatlanti csatlakozását, hajlandó visszavonni a vétóját, amennyiben a határon túli magyarok megkapják azokat a lehetőségeket, amelyeket eddig az ukrán törvények biztosítottak számukra (itt az ukrán nyelvtörvényre vagy az oktatási törvényre gondolok).

888.hu: Van-e reális esélye arra, hogy ez a feltétel teljesüljön?

Kosztur András: Eleinte úgy tűnt, a Zelenszkij vezette kormányzat hajlandó a kompromisszumra, az események azonban a Porosenko-féle politikai pályára terelték az új elnököt is. Az országban fennálló belpolitikai problémák sem kedveznek a megoldásnak, hiszen a magyarok helyzete nehezen elválasztható az orosz nyelvű lakosság helyzetétől. Az oroszok nyelvhasználati jogainak biztosításával Zelenszkijék magukra vonhatják a nacionalista tábor ellenszenvét, miközben intézkedéseikkel az elmúlt hónapokban már az oroszbarátnak tekintett szavazókat is elfordították maguktól. A csak a magyarokra vagy az EU-tagállamok kisebbségeire alkalmazott külön megoldás pedig szintén mindkét csoportban indulatokat válthat ki: az orosz nyelvűek jogosan hivatkozhatnak diszkriminációra, míg a nacionalisták az ukránosítás útjáról való legkisebb letérést is hazaárulásként aposztrofálhatják. Mivel Zelenszkij elnöki ciklusának második feléhez ért, könnyen lehet, hogy az újraválasztása érdekében inkább a halogatás politikáját folytatja majd ebben a kérdésben (is). Azonban valamilyen nemzetközi vagy belpolitikai fejlemény természetesen akármikor megváltoztathatja ezt.

888.hu: Mik a különbségek az Ukrajnában élő orosz és magyar kisebbségek között? Rájuk milyen hatással van a konfliktus?

Kosztur András: Három fontos különbséget emelhetnénk ki talán. Az egyik a létszámbeli különbség, hiszen a legutóbbi becslések szerint mindössze 130 ezres magyarsággal szemben az oroszok milliós tömeget alkotnak. A másik különbséget talán az önmeghatározás különbözőségének nevezhetjük, hiszen míg a magyarok egy viszonylag jól „definiálható” csoportot alkotnak, addig az oroszok nem feltétlenül értelmezhetők a szó szoros értelemben vett kisebbségként, hiszen az ukránok közül is sokan orosz ajkúak – bármily furcsának is tűnhet ez –, számos nagyvárosban elterjedtebb az orosz nyelv, mint az ukrán, és sokáig a kulturális, gazdasági, társadalmi stb. élet domináns nyelve is az orosz volt. Az elmúlt évek törekvései éppen ennek visszaszorítására irányultak leginkább, és eközben kerültek nyomás alá a magyarok is, mintegy járulékosan. A harmadik különbség az első kettőből fakad: a magyarság közösségként jól szervezett, míg az oroszok, illetve orosz nyelvűek az országos ukrán politikában közvetlenül, nem pedig valamilyen szervezett kisebbségként vesznek részt.

888.hu: Honnan eredeztethető az orosz–ukrán konfliktus? Mik az okai? A megértéséhez vissza kell-e menni az Euromajdan eseményéig?

Kosztur András: Ha nem akarunk feleleveníteni minden történelmi konfliktust és sérelmet, amely a két ország vagy nép között esett, akkor a Szovjetunió széthullását követő időkig kell visszamennünk a jelenlegi konfliktus megértéséhez. Ukrajna deklarált semlegessége ellenére az évek során egyre inkább az euroatlanti integráció felé kívánt közeledni, ennek azonban hiányoztak a strukturális alapjai, akár a gazdasági helyzetet, akár a jogi vagy politikai környezetet nézzük. Emellett természetesen Oroszország sem nézte jó szemmel Ukrajna nyugati tapogatózásait, főképp a NATO-t illetően, hiszen Oroszország egyik legfontosabb hadikikötője Szevasztopolban, az Ukrajnához tartozó Krím-félszigeten volt található. Ráadásul Ukrajnán belül is sokan voltak azok, akik egy, a volt Szovjetunió területén megvalósuló integrációs projektet favorizáltak volna a Nyugattal szemben. Ez utóbbinak megvolt a racionális alapja, hiszen a két ország közötti szoros gazdasági kapcsolatok a Szovjetunió széthullása után, sőt, a jelenlegi konfliktus kirobbanását követően is megmaradtak, Oroszország máig Ukrajna második legnagyobb kereskedelmi partnere – egyébként Kína után. Azonban az ukrán társadalom széles rétegeiben élt egy idealizált kép a Nyugattal kapcsolatban, ami az ország euroatlanti integrációjától várta az olyan belpolitikai problémák megoldását is, mint a korrupció, az alacsony fizetések vagy a rossz utak. Így amikor 2013 végén Viktor Janukovics elnök és Mikola Azarov miniszterelnök közvetlenül az aláírást megelőzően visszautasította az Európai Unióval való társulási egyezmény elfogadását, és helyette az oroszokkal kötöttek megállapodást, sokan úgy érezték, Ukrajnát a hőn áhított EU-csatlakozás lehetőségétől fosztották meg. Az ellenzéki politikusok rá is játszottak ezekre az érzelmekre, tiltakozási hullám kezdődött, az eredmények pedig ismertek: Janukovicsot elkergették, az oroszok elfoglalták a Krímet, Kelet-Ukrajnában (Donbasz) pedig máig tartó fegyveres konfliktus robbant ki. Utóbbiban ugyan ma már nem zajlanak nagyszabású hadműveletek, a kisebb összetűzések továbbra is mindennaposak, és mint április elején láthattuk, az eszkaláció veszélye is folyamatos, az országot pedig elhúzódó válság jellemzi.

(Photo by Andrey Stenin / Sputnik / Sputnik via AFP)

 

888.hu: Mi volt az orosz, illetve ukrán fél álláspontja a konfliktussal kapcsolatban?

Kosztur András: Az oroszok a kelet-ukrajnai konfliktust hivatalosan Ukrajna belügyének tekintik, álláspontjuk szerint a kelet-ukrajnai szeparatisták harcolnak a kijevi központi kormányzat ellen. Az ukrán álláspont viszont az, hogy orosz–ukrán nemzetközi konfliktusról van szó – bár hadiállapotot ők sem deklaráltak a két ország között –, a szakadárok erőit pedig valójában orosz zsoldosok, sőt, reguláris alakulatok alkotják. Ennek megfelelően a helyzet megoldására is másképp tekintenek: az oroszok szerint a 2015-ben kötött minszki egyezmények alapján Ukrajnának a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok képviselőivel kellene megállapodnia, az ukránok viszont ezeket terroristáknak tekintik, és közvetlenül Moszkvával kívánnak megállapodásra jutni, mivel a kelet-ukrajnai hatalmat semmilyen módon nem kívánják legitimizálni. A tárgyalások zsákutcába kerülése és az arra utaló jelek, hogy Washington támogatásában bízva Kijev akár katonai úton is megpróbálhatja rendezni a kérdést, vezettek oda, hogy áprilisban Oroszország is fenyegetően lépett fel, és egyes orosz vezetők már az ukrán államiság eltörlésével riogattak.

888.hu: Az ukránok helyzetértelmezését milyen mértékben befolyásolják a pár évvel ezelőtt Kelet-Ukrajnában kialakult harcok? Milyen állapotok uralkodnak jelenleg a térségben?

Kosztur András: A Krím elvesztése és a kelet-ukrajnai harcok ténye növelte azok táborát, akik az ország nyugati integrációja, illetve semlegessége mellett állnak, míg az orosz vezetésű integrációs projektek támogatóinak száma jelentősen csökkent. A korábban baráti, sőt testvéri népnek tekintett Oroszország 2014-es lépéseit jórészt még azok sem támogatták, akik egyébként az oroszokkal való szorosabb kapcsolat hívei voltak. Jelentősen nőtt az inkább Nyugat-Ukrajnában elterjedt ukrán nacionalizmus híveinek száma, még az orosz ajkú ukránok körében is, a sajtóban és a közbeszédben pedig gyanúval és ellenségesen kezelnek mindent, ami orosz, oroszbarát, vagy akár csak azzal vádolják. Ami Kelet-Ukrajnát illeti, a korábban az ukrán gazdaság egyik központjának számító térség mára lepusztult, romos állapotban van, a régió bizonytalan helyzete a harcok enyhülése után is megakadályozta a nagyobb szabású helyreállítási projektek megvalósítását, a harcok sújtotta területet pedig százezrek hagyták el. Ráadásul az elhúzódó konfliktus és a mindkét oldalról zajló propagandaháború is tovább mélyíti a szakadékot a frontvonal két oldalán élők között.

(Photo by ANATOLII STEPANOV / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

 

888.hu: Milyen módon és miért megosztott belülről Ukrajna?

Kosztur András: Ukrajna politikailag hosszú időn keresztül az ország északnyugati és délkeleti megyéit elválasztó tengely mentén volt megosztva, az elnökválasztások eredményei különösen jól tükrözték ezt a megosztottságot, hiszen az elnöki címért folyó versengés általában egy nyugatosabb és egy oroszbarátabb jelölt között dőlt el. Persze ezeket a jelzőket sem szabad abszolutizálni, de a társadalmon belül relatíve éles volt a megosztottság, amely az euroatlanti és – mondjuk úgy – eurázsiai integrációs projektek támogatói között és ezzel együtt a nyugati civilizáció és az orosz kultúra ukrajnai hívei között húzódott. A 2013–14-es Majdan és az azt követő fegyveres konfliktus során ez a megosztottság olyan módon rendeződött át, hogy a korábban marginális ukrán nacionalizmus gyakorlatilag mainstream eszmévé vált, és a teljes Nyugat-barát oldal magáévá tette, a másik, oroszbarát oldal radikális része pedig – Moszkva támogatásával – a szó szoros értelmében is megpróbált kiválni az ukrán politikai közösségből. A konfliktus jelentősen csökkentette azok számát, akik az oroszbarátnak tekintett erőket és főképp a bukott Régiók Pártja utódszervezeteit támogatták, azonban a Majdant követő politikai vonalvezetés sorozatos kudarcai, az ígéretek ellenére romló életszínvonal, az európai integráció megtorpanása és a befejezetlen háború a Majdan-párti erők támogatottságát is összeroppantotta. Így tudott győzni 2019-ben Volodimir Zelenszkij, a humoristából lett politikus, aki a háború gyors és békés úton történő befejezését és a Majdan utáni politika hibáinak korrekcióját – többek között az orosz nyelv státuszának megnyugtató rendezését – ígérte, miközben kitartott az euroatlanti integráció mellett. Ez a Nyugat-barát, de nem nacionalista vonal tűnt az ukrán társadalom jelentős része számára a leginkább elfogadhatónak, Zelenszkij azonban végül elődje, Petro Porosenko nacionalista politikáját folytatta, ez pedig ahhoz vezetett, hogy mára visszarendeződni látszik a 2013 előtti északnyugati–délkeleti megosztottság, Zelenszkij pedig a politikai centrumból a Majdan-párti táborba sodródott – támogatottsága pedig bezuhant.

888.hu: Kialakulhat-e egy újabb hidegháborús helyzet? Van-e reális esély egy nyílt fegyveres konfliktusra a két ország között? Amennyiben igen, az eredményezhet-e világháborút?

Kosztur András: A hidegháború gyakorlatilag már elkezdődött, az Egyesült Államok és szövetségesei az egyik, Oroszország, Kína és partnereik pedig a másik oldalról egyre inkább elhidegülnek egymástól. A nyílt konfliktus esélyét persze a rendkívül szoros gazdasági összefonódások jelentősen csökkentik, ez mára már közhely, azonban azt nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a politikai szándékok, valamint az események sodrása a történelemben számtalanszor felülírta már a gazdasági szempontokat. Az jelenleg nyilvánvalónak tűnik, hogy az Egyesült Államok nem kíván háborúba vonulni Ukrajna érdekében, azonban ettől függetlenül is tehet olyan lépéseket, amelyek fájdalmasak az oroszoknak.

(Photo by SEFA KARACAN / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

 

888.hu: Mi volt a magyar álláspont a kialakult helyzetről?

Kosztur András: Magyarország természetesen a nemzetközi közösség jelentős részével együtt Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett áll, sem a Krím Oroszország általi elcsatolását, sem a kelet-ukrajnai szakadár formációkat nem ismeri el. Magyarország legfőbb érdeke azonban a konfliktus eszkalációjának elkerülése, és ha lehet, mielőbbi békés rendezése, hiszen a legnagyobb szomszédos ország stabilitása Magyarországra is közvetlen hatással lehet. Nem is beszélve a kárpátaljai magyarság közvetlen érintettségéről.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Ködösít a Gyurcsány-lista a migrációval kapcsolatban

Ködösít a Gyurcsány-lista a migrációval kapcsolatban

Márki-Zay Péter bevándorláspárti megszólalásai és a migrációval összefüggő jogi lehetőségei.

Karácsony továbbra is megszüntetné a Fideszt, a szavazóival együtt. Jó, mi?

Karácsony továbbra is megszüntetné a Fideszt, a szavazóival együtt. Jó, mi?

Karácsony a Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén igyekezett elmagyarázni, hogy értette a Fidesznek és támogatóinak megszüntetéséről szóló kijelentését, amely eleve méretes ostobaságnak hangzott. Ennek ellenére érdemes komolyan venni. A történelem Kunnal, Rákosival, Kádárral az élen ugyanis erre int. A főpolgármester meg akarja szüntetni a Fideszt, sőt a Fidesz szavazóit is.

A BBC megvédi a szerkesztőségét a transzlobbival szemben

A BBC megvédi a szerkesztőségét a transzlobbival szemben

Az LMBTQ-imádóknak most éppen az a bajuk, hogy a BBC megírta, hogy a „ciszleszbikusokat” rendszeresen zaklatják a transznemű leszbikusok.

A kérdésért kitiltás jár Brüsszelben

A kérdésért kitiltás jár Brüsszelben

Kérdezni mertem, ezért kitiltással fenyegetett meg az Európai Parlament. Azok tiporják sárba a sajtószabadságot, akik állandóan aggódnak érte.

Márki-Zay és Gyurcsány a migráció korlátozása helyett a befogadást hangsúlyozza

A baloldal régóta elkötelezett a nyílt társadalom eszméje mellett, és ebben kulcsszerepe van a bevándorlás ösztönzésének – áll a Századvég Alapítvány elemzésében, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

Már a dinókkal riogat az ENSZ

Már a dinókkal riogat az ENSZ

Szintet lépett a klímaváltozástól való félelem az ENSZ-ben.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére