Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

„A békefolyamat szempontjából negatív következményekkel járhat a területek elcsatolása”

888.hu

2022.10.01. 13:40

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben jelentette be, hogy Oroszország területe négy új régióval bővült. Mint ismeretes, az elmúlt napokban népszavazásokat tartottak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében az Oroszországhoz való csatlakozásról. A referendumokat a nemzetközi közösség nem tekinti legitimnek. Továbbá a hét elején szivárgásokat észleltek az Északi Áramlat gázvezetékeken, szabotázsakciót gyanítanak az ügy hátterében. A fejleményekről a 888.hu Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját kérdezte.

888.hu: Mennyire volt szabad a népszavazás Kelet-Ukrajnában?

Kosztur András: A népszavazások folyamata attól függetlenül is számos kérdést vet fel, hogy a Föld legtöbb országa és persze Ukrajna sem ismeri el azokat törvényesnek. Egyrészt, a területek azon lakói, akik Ukrajna ellenőrzése alatt álló régiókba menekültek, nem vehettek részt rajta. Elismertség hiányában nem voltak valamelyest független, nemzetközi megfigyelők sem, akik ellenőrizhették volna a folyamatot. A házról házra járó, mindenkihez becsengető szavazóbizottság sem tekinthető egy bevett gyakorlatnak. Ráadásul harcok sújtotta területekről van szó, ami kényszerítés nélkül is félelmet szülhet az emberekben: igaz, az orosz csapatokon túl a helyi lakosságnak attól is tartania kell, hogy Ukrajna visszatérése esetén retorziók érhetik azokat, akik együttműködtek az oroszokkal. A körülmények tehát a vitatott legitimáción túl sem voltak ideálisak, így az eredmények sem tekinthetők feltétlenül reprezentatívnak – az esetleges manipulációkról nem is beszélve –, bár az vélelmezhető, hogy az orosz ellenőrzésű területeken maradtak jelentős része vagy szimpatizál az oroszokkal, vagy közömbössé vált a politikai folyamatok iránt, és egyszerűen békét akar.

888.hu: Milyen következményekkel jár ezeknek a régióknak az Oroszországhoz csatolása a háborúra nézve?

Kosztur András: Ezt még nem tudhatjuk pontosan.

Lélektani következménye lehet annak az orosz csapatok számára, hogy mostantól Moszkva szempontjából orosz területeken zajlanak a harcok.

A gyakorlati következmények közül a legtöbben a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségét említették, ennek azonban vélhetően az orosz hadsereg pozícióinak jelentős romlása vagy a Nyugat sokkal kiterjedtebb beavatkozása lenne az előfeltétele. A békefolyamat szempontjából azonban mindenképp negatív következményekkel járhat a területek elcsatolása, hiszen gyakorlatilag lehetetlenné teszi a felek közti végleges békekötést, hacsak valamelyikük nem szenved teljes vereséget. A kompromisszum lehetősége csökkent, amit jelez az is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, gyorsított eljárásban csatlakozna a NATO-hoz és nem hajlandó tárgyalni Oroszországgal, amíg annak Vlagyimir Putyin az elnöke.

888.hu: Van annak bármiféle következménye, hogy a világ országainak döntő többsége nem tekinti legitimnek a népszavazást?

Kosztur András: Ennek elsősorban a területek lakói szempontjából lehet jelentősége, az ottélők egyfajta nemzetközi jogi szürkezónába kerültek ezáltal, az ott befektető vállalkozókra a nyugati világ szankciói várnak, az ott kiadott orosz dokumentumokat a világ számos országában nem ismerik majd el. Ez megnehezíti majd az orosz állam berendezkedését ezeken a földeken – ha a katonai helyzet erre lehetőséget is adna –, ugyanakkor Moszkva már szerzett tapasztalatokat az elmúlt nyolc évben ennek a helyzetnek a megoldására a Krím-félszigeten és a Donbaszban is. Ráadásul a kiterjedtebb szankciós rezsim a Nyugat részéről paradox módon számos orosz vállalkozás előtt kinyitotta ezeket a területeket, hiszen a gyakorlatban már nincs mitől tartania ezeknek a cégeknek.

888.hu: Visszaszerzi valaha ezeket a területeket Ukrajna?

Kosztur András: A történelemben nem igazán lehet véglegesen lezárt folyamatokról beszélni, így ez a lehetőség sem zárható ki. A közeljövőben azonban nem valószínű, hogy a kijevi vezetők által célként kitűzött 1991-es határok elérése sikerülhet. A frontvonal persze nagyon változékony, újabb területek visszaszerzésére lehet esélye az ukránoknak, Moszkva megváltozott szempontjai azonban ezeknek is bizonytalan jelleget kölcsönözhetnek.

888.hu: Az Északi Áramlat gázvezeték elleni feltételezett szabotázsakció kinek állhatott az érdekében?

Kosztur András: Annak, aki mindenképpen el akarja kerülni Németország és Oroszország esetleges különalkuját, amelyet a közelgő tél és a velejáró energiaválság fenyegetése ösztönözhetett volna. Az Egyesült Államoknak régi politikai törekvése, hogy a kontinentális hatalmak összefogását akadályozza, de a háborúban, illetve az európai államok Ukrajnának nyújtott támogatásainak folytatásában érdekelt felek (britek, lengyelek, ukránok) is érdekeltek lehettek ebben. Ha csak a régebbi, egyes vezetéket érte volna kár, lehetne az oroszokra gyanakodni, mondván, egy ilyen kényszerítő erejű akcióval akarják elérni az Északi Áramlat 2 üzembe helyezését, ami gazdaságilag csak részben, politikailag azonban egészen győzelemként lett volna elkönyvelhető.

Mindkét vezeték felrobbantása azonban értelmetlenség, hiszen egy zsarolási és alku eszközt vett ki Moszkva kezéből.

888.hu: A gázvezeték szivárgása azt jelenti, hogy Németország nem kap többet orosz gázt?

Kosztur András: Nem feltétlenül, a Lengyelországon keresztül futó vezetékek, bár pár hónapja használaton kívül vannak, de épek, így akár ezeken keresztül is elérhető Németország, és az Ukrajnán át vezető csőrendszer is sértetlen. Ezzel együtt is jelentős bizonytalansági tényezőt okoz az Északi Áramlat teljes kiesése, főképp, hogy a korábbi leállásokkal szemben ezúttal nem lehet őket politikai akarattal újraindítani – a javítás hónapokig vagy évekig elhúzódhat.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Dobrev megerősíti Török Gábort, aki azt mondja: „Önerőből az ellenzék soha nem nyer választást”

Dobrev megerősíti Török Gábort, aki azt mondja: „Önerőből az ellenzék soha nem nyer választást”

Futott egy dezodor-reklám a tévében. Úgy ült a lépdelő lovon a főszereplő, mintha minden rendben lenne. Ám ő a ló fara irányában pislogott, miközben fülig érő szájjal jelezte, mindegy merre megy a ló, oda vagy vissza, neki a reklámozott dezodor a legjobb.

Éjjel-nappal égetik a díszkivilágítást a félkész Lánchídon

Éjjel-nappal égetik a díszkivilágítást a félkész Lánchídon

A még lezárt, építési hulladékkal teledobált Lánchíd meghökkentő fényárban úszik éjjel és nappal(!) is, fedezte fel a RIPOST. Eközben a takarékosságra hivatkozva idén nem kapott karácsonyi kivilágítást Budapest. Aki mégis díszkivilágítást akar, nézegetheti a szemetes Lánchidat.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére