Címke: kultúra

Miután a marokkói válogatott vasárnap 2-0-ás győzelmet aratott Belgium felett, a többed-generációs marokkói hátterű, ám már belga állampolgárságú bevándorlók lángba borították Brüsszelt és tűzijátékot lőttek a rendőrökre. A fősodratú médiumok szokásos valóságtorzító beszámolói szerint a vandalizmusért a „marokkói szurkolók” tehetők felelőssé, ami akár igaz is lehetne, ha a világbajnokság Belgiumban lenne és nem Katarban. Ráadásul érdekes módon hasonló eseményekre került sor a szintén nagylétszámú marokkói populációval rendelkező hollandiai Rotterdamban is. Szóval az egyetlen lehetséges magyarázat, hogy a progresszívok által néhány éve még vehemensen tagadott és „szélsőjobboldali fantazmagóriának” titulált párhuzamos társadalmak integrációra képtelen bevándorlói állnak az erőszakos cselekmények mögött. De miért lepődik meg azon bárki, hogy az erős etnikai-vallási-kulturális identitással rendelkező bevándorlók nem akarnak beilleszkedni olyan nyugat-európai országokba, amelyek minden eszközzel saját kultúrájuk, szokásaik és történelmük felszámolásán munkálkodnak? A multikulturalizmus az identitásnélküli Európában egyetlen dologra képes: folyamatos feszültségforrást generálni.

Az emberek kezdik felfedezni és megszeretni Magyarországot. Pozitív irányba változik a megítélése és ez folytatódik majd a jövőben is – mondta a 888.hu-nak a CPAC Hungary konferencián adott interjújába David Reaboi, nemzetbiztonsági szakértő.

Schuster Lóránt megszokta a mellőzést. Például azt, hogy az általa vezetett ikonikus banda, a P. Mobil létezését is jóformán évtizedekig titokban tartották. Szerencsére immunis lett – árulta el a 888.hu-nak –, hiszen túl van a harmadik „oltáson”, mert ez már a harmadik liberálbolsevik garnitúra, amellyel kénytelen együtt élni. A látványos mellőzés azonban nem szegi a kedvét, máig rendszeresen koncertezik – már amennyire a Covid-helyzet engedi –, szövegeket, könyveket ír. Pedig okkal, joggal fél attól, hogy közel az a szép új világ, amelyben nemcsak hadvezérek szobrait döntik le, de tiltólistára kerülnek egyes dalok, könyvek, szavak, mondatok.

Sosem lehet tudni egy nőnél, hol végződik az angyal és hol kezdődik az ördög – mondja Heine. Dobrev Klára esetében soha nem vetődött föl ez a dilemma bennem. Most azonban, hogy a Demokratikus Koalíció végzi Magyarországon az Európai Bizottság nyugdíjasokról szóló konzultációját, már az is megvilágosodott, hogy Gyurcsánynéval kapcsolatban az angyal, mint a szerethetőség jelképe, soha nem jutott eszembe.

Ebben az évben egyértelműen magasabb fordulatszámra kapcsoltak a haladók a világban. Volt minden, ami kellett az érzékenyítéstől kezdve a szobordöntögetésig.

A Vörös karszalag című kötet egyszerre tudományos és olvasmányos, bárki számára nyugodt szívvel ajánlható, akit érdekel a XX. századi magyar történelem.

Egyelőre „csak” animációs, de ez is több, mint a semmi.