Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák – állapították meg német kutatók.

– közölte Hugo Zeberg, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója.

Svante Pääbo vezetésével a német intézet tudósai voltak azok, akik több mint tíz éve a neandervölgyi ember teljes genetikai állományát megfejtették egy 38 ezer éves, Horvátországban előkerült neandervölgyicsontból nyert DNS-ből. A tudósok azt is kimutatták, hogy az Európában, Ázsiában és Amerikában elő mai emberek DNS-ének mintegy két százaléka a neandervölgyi embertől származik. Azóta azt is bizonyították, hogy az afrikaiak DNS-ében is van valamiféle neandervölgyi örökség. A Nature című tudományos folyóiratban szerdán bemutatott tanulmányban Zeberg és Svante Pääbo azonosította a gének azon csoportját, amelynek megléte növeli a kórházi kezelés és a légzési elégtelenség kockázatát koronavírus-fertőzés esetén.

Megállapították, hogy ezek a gének egy olyan csoporthoz tartoznak, amely a neandervölgyi embertől öröklődött.

„Kiderült, hogy ezeket a génváltozatokat a modern ember a neandervölgyiektől örökölte, amikor mintegy 60 ezer éve keveredett velük” – magyarázta Zeberg.
A kutatók azt azonban nem tudták feltárni, hogy a gének ezen csoportja miért okoz komplikációkat Covid-19-betegeknél.
„Nyugtalanító, hogy egy ilyen genetikai örökségnek a neandervölgyi embertől ilyen tragikus következményei vannak a mostani világjárványban. Ezt a lehető leggyorsabban meg kell vizsgálni” – mondta Pääbo.

A kutatók szerint a géncsoport nem egyenlően van jelen a különböző földrajzi térségekben. Miközben megtalálható a dél-ázsiaiak, különösen a bangladesiek mintegy felének genomjában, az európaiaknak csak 16 százaléka hordozza.
A legnagyobb az előfordulása a bangladesieknél, 63 százalékuk hordozza.

A mai ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a neandervölgyiekkel. A két emberfaj mintegy 60 ezer éve találkozott, és majd 30 ezer évig élt egymás mellett. A neandervölgyi ember genetikai öröksége innen indult vándorútjára Európába és Ázsiába. Azóta számos kutatás bizonyította a neandervölgyi ember genetikai örökségét.