Egy májusban publikált kutatás már felvetette, hogy valószínűleg mégsem Afrikából származik az emberiség. A tanulmány szerint Európában vált ketté a csimpánzok és az ember evolúciós fejlődési vonala, nem pedig Afrikában, ahogyan azt addig sokan feltételezték.

Most újabb kétségeket vetett fel az Afrika-eredet kapcsán a dali ember koponyájaként ismert lelet vizsgálatának legújabb eredménye. A tudósok arra következtetnek, hogy a távol-keleti országban fellelt fosszília rendkívül hasonlít a legrégebbi ismert marokkói Homo sapiens maradványokra. A csontfosszíliák nagyjából 10 000 kilométer távolságra vannak egymástól.

Úgy tűnik tehát, hogy a mai emberek elődei nem kizárólag Afrikában jelentek meg. A most közzétett kutatás szerint inkább arról lehet szó, hogy őseink kis csoportokban, több mint 200 000 évvel ezelőtt Eurázsiába vándoroltak, egyes modern emberre jellemző tulajdonságok pedig Ázsia keleti régiójában fejlődhettek ki. Innen az ázsiai populációk egy része visszatérhetett Afrikába, ahol keveredhetett a helyi közösségekkel. Ezek a kevert embercsoportok végül kiáramlottak a kontinensről, és benépesítették az egész világot.

Ezt a teóriát boríthatja a 260 000 éves dali koponya, amit a kínai Senhszi tartományban fedeztek fel még 1978-ban. Az egészen jó állapotban lévő maradványt 1979-ben tanulmányozták először a szakemberek. Ekkor még arra jutottak, hogy a fosszília nagy valószínűséggel egy Homo erectushoz tartozhat. Az emberi nem e faja mintegy 1,8 millió (mások szerint 1,2 millió) évvel ezelőtt jelent meg, és körülbelül 200 ezer évvel ezelőtt tűnt el. Afrikában alakult ki, de eljutott Ázsia és Európa területeire is.

A Texasi A&M Egyetem és a Kínai Tudományos Akadémia közös kutatása azonban azt állítja, hogy a dali koponya számos tulajdonságában megegyezik azokkal a Homo sapienshez tartozó maradványokkal, amiket Marokkóban tártak fel. A kutatók megállapítása szerint a dali ember arca egyértelműen a Homo sapiens jellegzetességeit tükrözi, agykoponyája viszont valamivel primitívebb felépítésű.

Az egyik kutató, Sheela Athreya szerint a felfedezés azért volt meglepő, mert előzetesen arra számítottak, a dali maradványok maximum a Kínában fellelt Homo erectus vagy későbbi Homo sapiens leletekkel vethetők össze. Kiderült, hogy nem ez a helyzet, és a dali koponya sokkal inkább hasonlított az Észak-Afrikában, illetve Levante térségében talált fosszíliákhoz.

A kutató szerint a génáramlás többirányú lehetett, ezért a mai európaiak vagy afrikaiak bizonyos vonásai ázsiai eredetűek. A dali koponya jellegzetességei az Ázsiába vándorlást követően alakulhattak ki, majd ezeket a tulajdonságokat az Afrikába visszatérő csoportok elterjeszthették az őslakosok között is.

Egy alternatív teória szerint viszont a dali koponya egy olyan „ázsiai Homo erectushoz” tartozik, amelynek lehettek a modern emberre jellemző tulajdonságai, de más kutatók is vitatják Athreya állításait. Annyi biztos, hogy nagy szakmai viták várhatóak, és a friss elméletet csakis újabb leletek felfedezésével lehet megerősíteni vagy cáfolni.

(Origo)