Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Egy hatalmas villanás szelte át az ûr sötétjét

Horváth József György

2017.10.17. 23:38

Két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttmûködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhetõ jeleket is sikerült detektálni, ami a "többcsatornás csillagászat" megszületéséhez vezetett.

Az Albert Einstein általános relativitáselméletét igazoló, két fekete lyuk összeolvadása okozta gravitációs hullámot elsőként 2015 szeptemberében, majd másodjára 2015 karácsonyának második napján észlelte az amerikai LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) livingstoni és hanfordi detektora. A harmadik észlelés szintén a LIGO érdeme, ám negyedszerre már az európai Virgo detektoráé lett a dicsőség, amely augusztus 14-én detektált szintén fekete lyukak „ölelkezéséből” származó gravitációs hullámokat.

Alig három nappal később, 2017. augusztus 17-én, magyar idő szerint 14:41-kor a LIGO-detektorok ismét gravitációshullám-jelet észleltek, szám szerint immár az ötödiket. A szignál az észlelés dátumáról a GW170817 nevet kapta. Lassan ott tartunk, hogy a téridő fodrozódásaival kapcsolatos bejelentések már heti rutinná válnak, a mostani azonban mégis különlegesnek számít, nem véletlenül.

A nagy felfedezés ugyanis, hogy a most detektált jelek neutroncsillagok összeütközéséből származnak és nem fekete lyukak találkozásából.

"A fekete lyukakból érkező szignálokat könnyebb észrevenni, ám kevésbé érdekesek, míg a neutroncsillagok kisebbek, a jelük is gyengébb, így csak később látjuk meg őket. Ha utóbbiak optikai távcsővel is megvizsgálhatóak, az csillagászati szempontból sokkal izgalmasabb felfedezést jelent” – mondta az Origónak nyilatkozva dr. Frei Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE tanszékvezetője, aki a LIGO-berendezés üzemeltetését és adatainak kiértékelését végző LIGO Scientific Collaboration (LSC) tagja.

A neutroncsillagok a nagy tömegű csillagok élete végén, szupernóva-robbanás után visszamaradó objektumok. A megsemmisülő csillag magja a hatalmas gravitációs nyomás miatt összeroppan, és egy rendkívül sűrű maradványcsillag jön létre. A mag összeomlása során a protonok neutronokká alakulnak, így a neutroncsillagot egy hatalmas, kizárólag neutront tartalmazó atommagként kell elképzelni.

Frei Zsolt szerint pusztán a gravitációshullám-jel alapján csak nagy hibával lehet lokalizálni a forrást, az égnek tehát egy tekintélyes részét pásztázni kellene, ha meg akarjuk találni az optikailag is megfigyelhető csillagászati esemény kiindulópontját. Éppen ezért az ELTE kutatói egy galaxiskatalógust fejlesztettek ki, ami alaposan lerövidíti a keresési időt. Ezt úgy érik el, hogy a tudósok a katalógusban megnézik, a szignál mely galaxisok irányából érkezik, és csak azokat a csillagvárosokat kémlelik. Így elég az adott égboltrésznek mindössze egy százalékát vizsgálni. A hullámok megjelenése után nem sokkal az optikai távcsövek meglátták a felvillanást is.

Ugyan az észlelés idejében az olaszországi Virgo-detektor is üzemelt, a jelet csak a LIGO-detektorok „látták meg”, pedig a forrás közelsége miatt az európai műszereknek is érzékelniük kellett volna. Ez fontos szerepet játszott a GW170817 lokalizálásában: a forrásnak egy olyan, szűk égterületen belül kellett lennie, ami pont a Virgo-detektor egyik „vakfoltjára” esik. Ebből és a két LIGO-detektor észleléséből azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy a GW170817 égi iránya egy körülbelül 34 négyzetfok nagyságú égterületre szűkíthető le (szemléletesebben leírva ez nagyjából háromszor akkora, mint amekkorát a kinyújtott kezünk hüvelykujja kitakar az égből).

Mit lehet tudni a forrásról?

A két összeolvadt objektum tömegét egyenként 1,1 és 1,6 naptömeg közöttinek becsülik. A LIGO-detektorok neutroncsillagok és fekete lyukak összeolvadását képesek észlelni. Mivel az említett tömegértékek egyértelműen neutroncsillagokra jellemzők (5 naptömeg alatt nem várunk fekete lyukat), ezért nem okozott különösebb nehézséget az égitestek típusának meghatározása.

A GW170817 forrásának becsült távolsága 130 millió fényév, így ez az eddigi legközelebbről detektált gravitációshullám-jel (összehasonlításképpen az eddigi észrevett gravitációs hullámok több mint 1 milliárd fényévre voltak Földünktől).

A csillagászati esemény utófényét az NGC 4993 nevű galaxisban azonosították. A szóban forgó csillagváros Magyarországról tavasszal a Hydra csillagképben látható.

Fény villant a sötétségben

Ezzel megszületett a sokcsatornás (vagy többcsatornás) csillagászat, mert nemcsak gravitációs hullámot, hanem felvillanást (azaz optikai jelet) is detektáltak a műszerek.

Ez azért nagyon fontos, mert egyszerre több különböző csatornán kapunk ismeretet ugyanarról a jelenségről”

– magyarázta az Origónak Frei Zsolt. Jelenlegi ismereteink alapján a rövid gammakitörések forrásai az összeolvadó neutroncsillagok. Mindössze 2 másodperccel a GW170817 után a Fermi és az INTEGRAL távcső egy rövid gammakitörést észlelt, amit GRB170817A-ra kereszteltek el. A kutatók több tényező miatt is úgy gondolják, hogy a két jel azonos forrásból érkezett.

A legújabb teóriák szerint a kémiai periódusos rendszer vason túli, legnehezebb elemeinek körülbelül fele a korábban vélttel ellentétben nem szupernóva-robbanásokból, hanem összeütköző neutroncsillagokból származik. Az amerikai Gemini obszervatórium, az európai EVLT-teleszkóp, valamint a Hubble-űrteleszkóp az utófény színképéből ténylegesen ki is tudták mutatni arany és platina jelenlétét az összeolvadásból visszamaradt anyagban, megerősítve az elméleti feltételezéseket.

Magyarok a gravitációs hullámok kutatásában

A LIGO Kollaborációnak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen működik magyar tagcsoportja, az előbbi Frei Zsolt, az utóbbi Gergely Árpád László vezetésével. A Virgo Kollaborációnak a Wigner Fizikai Kutatóközpontban működik egy magyar tagcsoportja, Vasúth Mátyás vezetésével. A több mint ezer főből álló LIGO-Virgo Kollaborációnak összesen kevesebb, mint húsz magyar tagja van, közülük néhányan az USA-ban dolgoznak (Columbia University, University of Florida, Caltech).

(Origo)

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Svájc magához csatolná Ausztria egyik tartományát

A területi változás a helyieknek sem lenne ellenére.

Olyan a kutya, amilyen a gazdája

Gyakoribb a túlsúlyos kutya a kövér gazdiknál, mint a normál testsúlyú kutyatulajdonosoknál – derítette ki a Koppenhágai Egyetem állatorvosainak kutatása.

Szijjártó: a keletről érkező beruházásoknak nagy szerepük volt a magyar gazdaság dimenzióváltásában

A keletről érkező beruházásoknak nagy szerepük volt a magyar gazdaság dimenzióváltásában, amelynek eredményeként az egyszerű termelésorientáltságról át tudott állni a technológiai újdonságok által működtetett gazdaságra – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a Denso Gyártó Magyarország Kft. székesfehérvári logisztikai központjának pénteki átadóünnepségén.

Megint nagyon ötletes kampánnyal állt elő az FPÖ | VIDEÓ

Megint nagyon ötletes kampánnyal állt elő az FPÖ | VIDEÓ

A legutóbbi osztrák választáshoz hasonlóan ismét egészen szórakoztató kisfilmmel kampányol az Osztrák Szabadságpárt.

Országszerte Fidesz-győzelem várható, de sok múlhat a mozgósításon

Országszerte Fidesz-győzelem várható, de sok múlhat a mozgósításon

A 2014-es, a 2018-as és a 2019-es szavazások eredményei, illetve a közvélemény-kutatási adatok, valamint a helyi erőviszonyok feltérképezése alapján a Fővárosi Közgyűlés mellett a megyei közgyűlésekben, a 23 megyei jogú városban, a tízezer fő feletti városokban és a kistelepüléseken is a Fidesz-KDNP elsöprő győzelme várható az október 13-i önkormányzati választáson- derül ki a XXI. Század Intézet elemzéséből.

Beteg a világ

Beteg a világ

Nagybeteg. Hatalmas a probléma. Most azonban nem a globális felmelegedésre vagy a klímaváltozásra gondolok mint a Földünket pusztító legnagyobb veszélyre. Vagyis igen, de másképp. Vizsgáljuk meg ezt a témakört úgy, hogy kilépünk a liberális idiotizmus szűkre szabott keretei közül. Véleményem szerint ugyanis a progresszívnek csúfolt értelmiség gondolatai lassan jobban károsítják a bolygónkat, mint Argentína teljes szarvasmarha-állománya.

Zárt kapus büntetést kapott a magyar válogatott a szlovákok elleni meccsen történtek miatt

Zárt kapus büntetést kapott a magyar válogatott a szlovákok elleni meccsen történtek miatt

Az október 13-án sorra kerülő Azerbajdzsán elleni mérkőzésen nem lehetnek nézők.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére