A SpaceIL holdszonda az Elon Musk által vezetett SpaceX amerikai magán űrvállalkozás Falcon 9 hordozórakétájával indult útnak a floridai Cape Canaveral űrkikötőből, az Amerikai Légierő 40-es kilövőpadjáról, magyar idő szerint 2019. február 22-én hajnali 02:45-kor. Ezt követően hosszú idő alatt takarékosan, több pályamódosítással állt Hold körüli pályára április 4-én. A Hold felszínére történő leszállásra április 11-én került volna sor.

A csütörtök esti leszállási művelet során a Holdtól 14 kilométerre a Beresit hajtóműve váratlanul kikapcsolt, a holdszonda kapcsolata először megszakadt, majd ismét helyreállt a földi irányítással. Rövid idővel később azonban végleg eltűntek a jelei.

A szakemberek szerint nem sikerült eléggé lelassítani a járművet, amely így belecsapódott a Hold felszínébe és összetört. A hiba okát egyelőre nem tudják a szakemberek, de az adatok elemzésével megpróbálják megismerni.

A holdszonda az Asrael Aerospace Industries állami repülőgépgyár űrkutatási programjának és a SpaceIL nevű izraeli magánvállalkozásnak a közös gyártmánya volt, és mintegy 100 millió dollárba (28 milliárd forintba) került. Elsősorban Morris Kahn 88 éves dél-afrikai-izraeli milliárdos fedezte a költségeket. Morris Kahn azt nyilatkozta a Jediót Ahronót című újság honlapjának, a ynetnek, hogy ezzel együtt óriási eredményt értek el, és megköszönte a Beresit építésében részt vevő mérnökök munkáját.

Ofer Doron, az Israel Aerospace Industries állami repülőgépgyár űrkutatási programjának vezetője leszögezte, hogy a holdszonda a hajtómű ideiglenes leállása miatt túl gyorsan haladt, és ezért zuhant a Hold felszínére a leszállás eredetileg tervezett helyénél, az amerikai Apollo-11 űrhajó 1969-es landolásának helyszínénél.

A SpaceIL Beresit (Beresheet) leszállóegységét angol gyártmányú, LEROS MMH/MON típusú újraindítható apogeum hajtóművel látták el. A tudományos műszerparkot egy magnetométer és egy lézertükör alkotta. A holdi mágneses tér, valamint a felszíni mágnesség mérésére szolgáló magnetométer az izraeli Weizmann Tudományos Kutató Intézetben készült, a lézertükör pedig a NASA Goddard Ûrkutatási Intézetben (GSFC). Látványos felvételeket vártak a Beresit Ruda optikával felszerelt 8 megapixeles, színes (RGB) CCD kamerájától (IMPERX Bobcat B3320), amelynek látómezeje 60×80 fokos volt, ami nagyjából egy 21 mm-es objektívű DSLR fényképezőgépének felelt meg. Mivel a Beresit (Beresheet) leszállóegységnek nem volt hőmérséklet-szabályozása, vagyis a holdi magas napállásnál felforrósodott, illetve a holdi éjszakán nagyon lehűlhetett volna, az egység működési idejét és programját eleve csak két naposra tervezték.

A sebességet csökkentő egyik műszer ismeretlen okból elromlott, ez indította el a hibák láncolatát. De messze ez volt az eddigi legkisebb, mindössze mosógép nagyságú, és a legolcsóbb űrjármű, amellyel valaha is eljutottak a Holdig.

A tervezett Holdra szállást az irányító központban nézte Benjámin Netanjahu miniszterelnök családjával.

– mondta a kudarc után Netanjahu, majd hozzátette:

Izrael azt remélte, hogy az Israel Aerospace Industries állami repülőgépgyár és a SpaceIL nevű izraeli magánvállalkozás közös űrjárműve képes lesz végrehajtani azt, amit eddig csak az Egyesült Államoknak, Kínának és Oroszországnak sikerült.

– nyilatkozta az első űrszonda-építési programot 40 millió dollárral (több mint 11 milliárd forinttal) támogató Kahn vasárnap, alig két nappal az első próbálkozás kudarca után a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint.

Az Israel Aerospace Industries állami repülőgépgyár vasárnap bejelentette, hogy ismét együttműködik az újabb űrprogramban a SpaceIL nevű magánvállalkozással, amely Izrael első holdszondáját finanszírozta.