Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
Century-On
 
 
 
 

10 éve hasítjuk szét az anyagot úgy, mint még soha

888.hu

2018.09.08. 09:52

Tíz éve, 2008. szeptember 10-én kezdte meg mûködését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetõ gyûrûje, a nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerûbb berendezése, a tudományos sztármûszer, amelynek eredményeire az egész világ kíváncsi.

Tíz éve, 2008. szeptember 10-én kezdte meg működését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztető gyűrűje, a nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerűbb berendezése, a tudományos sztárműszer, amelynek eredményeire az egész világ kíváncsi.

A nagy hadronütköztetőt működtető szervezet elődjét, az Európai Atommag-kutatási Tanácsot (CERN) 1954. szeptember 29-én alapították meg a részecskefizikai alapkutatások elősegítésére. Nevét később Európai Nukleáris Kutatási Szervezetre módosították, de a jól bevált rövidítésen nem változtattak. A CERN a világ kutatói számára elérhető gyorsító komplexumának köszönhetően mára a részecskefizikai kutatások elismert fellegvárává vált.

Első protongyorsítóját, az előgyorsítóként ma is működő szinkrociklotront (SC) 1959-ben helyezték üzembe, kezdetben részecske- és atomfizikai kísérletekhez használták. 1971 és 1984 között működtették a világ első proton-proton ütköztetőjét, a keresztező tárológyűrűt (ISR), amelyben a világon elsőként hajtottak végre proton-proton ütköztetést, a jelenleg folyó protonnyaláb-ütköztetési kutatásaik előfutárát. 1976-ban 7 km kerületű pályával szuper protonszinkrotront (SPS) építettek, amely a CERN számos kutatásához szolgáltatott protonnyalábokat. A kutatók ezek segítségével fedezték fel 1983-ban a töltéshordozó részecskéket, a W- és Z-bozonokat. Az SPS a végső tag a nagy hadronütköztetőhöz használt előgyorsítók sorában.

A CERN 1981-ben határozott a világ legnagyobb tudományos létesítménye, az elektron-pozitron gyorsító tárológyűrű, a LEP megépítéséről. A hét évig tartó építkezés mérnöki bravúrok sorát igényelte. A svájci-francia határt hatszor átszelő, átlagosan 100 méter mélyen fekvő, 27 km-es gyűrű rendkívül érzékenyen reagált az árapály jelenségre, a közeli Leman-tó vízszintnövekedése miatti nyomásváltozásra, sőt még a Genf és Párizs között közlekedő TGV szuperexpressz okozta minimális hálózati ingadozást is megérezte. A LEP 2000-ben leállt, hogy alagútgyűrűjét felhasználhassák a CERN által 1994-ben jóváhagyott nagy hadronütköztető (Large Hadron Collider - LHC) megépítéséhez. Az itt folytatott kísérletektől az ősrobbanás-elmélettel kapcsolatos feltételezések igazolását remélték, valamint a világegyetem keletkezésének és az anyag szerkezetének titkaira kívántak fényt deríteni.

A világ legnagyobb energiájú és leghosszabb részecskegyorsítóján, a nagy hadronütköztető gyűrűn 2008. szeptember 10-én futott végig az első protonnyaláb. Ízelítőül néhány adat az LHC - laikusok számára szinte felfoghatatlan - működési körülményeiről: a 3 méter átmérőjű alagút két gyűrűjében csaknem fénysebességgel száguldanak az előgyorsított protonok, amelyek energiáját további gyorsítással 7 teraelektronvoltra (TeV) növelik. Ezzel a sebességgel egy proton másodpercenként 11 245 kört tesz meg a 27 km-es pályán. A protonnyaláb 10 órát kering a rendszerben, ez idő alatt a részecskék 10 milliárd kilométert mozognak. Akkor érik el legnagyobb sebességüket, ha nem ütköznek akadályba, ezért egyrészt a gyorsítócső légnyomását a normál légköri nyomás tízbilliomod részére, 10-13 atmoszférára csökkentették, másrészt több ezer mágnes segítségével óvják őket a véletlen ütközéstől. (A legnagyobb mágnesekből, a dipól mágnesekből a körpálya mentén 1232 darab van, egyenként 14,3 méter hosszúak és 35 tonnásak.) A szupererős mágneses teret létrehozó mágnesekben 11 700 amper erősségű áram folyik, a mágneseket a világűrnél is hidegebbre, mínusz 271,4 Celsius fokra hűtik le. Az LHC teljes kerületének mentén mindkét irányban protoncsomagok (nem pedig folytonos nyaláb) keringenek, a részecskenyalábok pályáját a gyorsító kerületén található négy nagy detektorban (ATLAS, CMS, LHCb, ALICE) keresztezik, másodpercenként 600 millió ütközést hozva létre. Az ütközéseket a detektorok észlelik, elemzik és rögzítik. Az egyetlen kísérletnél évente rögzített adatok százezer DVD-t töltenének meg. Magyarország a kutatómunka mellett az adatrögzítésben is szerepet vállalt, 2013. június 13-án az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjában avatták fel a CERN-adatközpontot. A nagy hadronütköztetőben keletkező gigantikus adathalmaz a CERN és a Csillebércen működő adatközpont között kiépített információs szupersztrádán érkezik Budapestre, ahonnan a feldolgozott adattömeget juttatják vissza a CERN-hez.

A nagy hadronütköztető kísérleteinek egyik legérdekesebb eredménye, hogy 2012-ben - fél évszázaddal a feltételezésük után - sikerült bizonyítani az "isteni részecskének" is nevezett Higgs-bozon létezését. (Peter Higgs skót fizikus 1964-ben jósolta meg egy olyan részecske létét, amely képes tömeget adni más részecskéknek, és végső soron lehetővé tette az univerzum keletkezését.) 2018-ban az LHC ATLAS kísérletével bizonyították a Higgs-bozon B-kvarkokra való szétesését is.

Az alapáron 4 milliárd euróból megépített LHC-t folyamatosan fejlesztik, 2026-ra tervezik a kibővített nagy luminozitású nagy hadronütköztető (High-Luminosity Large Hadron Collider - HL-LHC) munkába állását.

A HL-LHC ki fogja terjeszteni a nagy hadronütköztető kutatásait az eredeti misszióján túlra, a felfedezések új lehetőségeit hozza el azáltal, hogy a részecskék, mint a Higgs-bozon tulajdonságait nagyobb pontossággal méri, és még mélyrehatóbban tárja fel a világegyetem alapvető alkotórészeit."

(MTI)

OLVASTAD MÁR?

Century-On
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Szeptember elején tarthatják meg az előrehozott választásokat Ausztriában

Ezt Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnök és Sebastian Kurz kancellár vasárnapi találkozóján jelentették be.

Újabb migránskrízis várhat Svédországra

Újabb migránskrízis várhat Svédországra

Amerika, London, Párizs

A svéd helyhatósági és megyei ügyek tanácsának (SKL) elnöke arra figyelmeztet, hogy a családegyesítések miatt a 2015-ös számokat is meghaladó válsággal szembesülhet az ország.

Faragó Csaba: Európában konszenzus van annak kapcsán, hogy a határokat meg kell védeni

Faragó Csaba: Európában konszenzus van annak kapcsán, hogy a határokat meg kell védeni

Csak neked, csak most

A 888 európai parlamenti (EP) választásokról szóló sorozatának utolsó részében Faragó Csabával, a Századvég Alapítvány külügyi vezetőjével, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjelöltjével beszélgettünk a Project 28 kutatásról, a brüsszeli eufóriáról, a keresztény kultúra védelméről, Spanyolországról, illetve arról, hogy mire számíthatunk az egy hét múlva esedékes voksoláson.

Alig akad ember, aki a Facebooknál akar dolgozni

Alig akad ember, aki a Facebooknál akar dolgozni

Amerika, London, Párizs

Bajban van a techóriás, a 2018-as adatkezelési botrányt úgy tűnik, még mindig nem tudta kiheverni.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére