Egyre több a konteó a koronavírus körül. Hogy ezek mennyire misztikusak, ijesztőek, hátborzongatóak vagy nevetségesek, azt mindenki eldöntheti a saját vérmérséklete szerint.

Az elmúlt évtizedek nagy történéseinél unos-untalan felmerül Michel De Nostradame, vagy a köztudatban elterjedt latinosított nevén Nostradamus, aki az 1555-ben megírt A próféciák többértelmű négysorosaiban

Kezdjük azzal, hogy Nostradamus annyira volt bölcs, hogy konkrét évszámot még csak véletlenül sem biggyesztett jóslataihoz, így erősen túlzóak a cikkek, amelyek a 2020-as világjárványt látják megtestesülni ebben a négy sorban:

Azon ne akadjunk fenn, hogy

nézzük inkább – a teljesség igénye nélkül – hány másik versében ír a „jós” arról, hogy Olaszországban nagy tragédiák történnek:

A hajó akár stimmelhetne is, csak éppen

„III.75
Pau, Verona, Vicenza, Saragossa
Távoli kardoktól földek vértől nedvesek.
Járványt terjeszt a nagy hüvelyes.
A megkönnyebbülés közel, a gyógyszer nagyon messze.”

Hogy mi lehet a nagy hüvelyes, annak megfejtésére nem vállalkoznánk, de a cseppfertőzés okán bármi lehet, és túl azon, hogy háború sem dúl éppen Itáliában, az emlegetett városok közül csupán kettő található Észak-Olaszországban, Pau Szardínia-szigetén, míg Zaragoza a mai Spanyolország területén, még délebbre fekszik.

A „nagy Nostradamusnál” sokkal pontosabb jósnak bizonyult Dean R. Koontz sci-fi-szerző, aki az 1981-ben kiadott, A sötétség szeme című regényében egy olyan kórról ír, amelynek halálozási rátája 100 százalékos, és

amelyet azért kapott, mert a regényben szereplő kórokozó „Kína leghalálosabb biológiai fegyvere”, amelyet Vuhan városa mellett kísérleteztek ki egy laboratóriumban. Ebben azonban azért sem érdemes különösebb ihletettséget keresni, mert

ahol a mesterségesen előállított vírus a Gorki-400 nevet kapta. Nevében a változást az hozta, hogy az 1989-es glasznoszty és a peresztrojka idején az amerikai könyvipar előtt nemcsak a szovjet, de a kelet-európai piac is megnyílt, így az ezután született kiadásokban a politikai korrektség okán lett „Gorki” helyett „Wuhan” a vírus neve.

Idézet a regényből:

„Akkor történt, hogy egy Li Chen nevű kínai tudós emigrált az USA-ba, és magával hozott egy lemezt Kína legfontosabb és legveszélyesebb új biológiai fegyveréről, amelyet az elmúlt egy évtizedben állítottak elő. A neve Wuhan-400, mert Wuhan városában állították elő, és ez volt a laboratóriumi körülmények között előállított mikroorganizmus négyszázadik életképes törzse.”

És hogy miért éppen Vuhan?! Könnyen lehet, hogy az indította ebbe az irányba Koontz fantáziáját, hogy Vuhan Kína harmadik legnagyobb ipari központja, ahol kifejezetten nagy arányban fordulnak elő gyógyszeripari beruházások, s mint ilyen,

Persze azért arra majd figyeljünk, hol sikerül először vakcinát kifejleszteni a COVID-19 vírustörzs ellen!

A leginkább humoros „jóslat” egy Magyarországon 2017-ben megjelent Asterix és Obelix képregényben áll a konteóvadászok rendelkezésére, amelyben egy kocsiversenyen a legyőzhetetlen gallok maszkos római ellenfele maga

Ráadásul a szerző, Jean-Yves Ferri nem különösebben titkoltan a négyszeres egyéni Forma-1 világbajnok Alain Prostról mintázta Coronavirus alakját. Kíváncsian várnám a pontosságáról, mérnöki agyáról elhíresült autóversenyző, a „Professzor” véleményét arról, mennyire elégedett a valódi koronavírus elleni védekezés precizitását illetően.