Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Ifj. Lomnici: "Ezeket én nemes egyszerûséggel csak morális hazaárulóknak szoktam hívni"

888.hu

2016.09.16. 08:30

Rendhagyó beszélgetés ifj. Lomnici Zoltánnal a kommunizmusról és a polgári Magyarországról, a hazafias érzelmekrõl és a morális hazaárulókról, a népszavazás céljáról és értelmérõl és arról, "hogy lesz következmény".

Te még nem vagy ahhoz elég nagy, hogy szerény legyél”

GFG: Komoly embernek tűnsz.  

Lomnici: A komolyság fontos lehet, ha az embernek vannak elvei, értékei, és ha a komolyság segít abban, hogy ezeket az értékeket megjelenítsük a többi ember számára, ha így érted a komolyságot, akkor felvállalom. Ha viszont a komolyság csak egy póz, akkor tisztelettel hagynám ezt a jelzőt, és inkább azt mondanám, hogy egy hagyományos, talán konzervatívnak jellemezhető életutat futottam be. Nemes értelemben egyszerű környezetből jövök, a 18. kerületből, amely azért szép fejlődésen esett át az elmúlt években – Ughy Attila és csapatának áldásos tevékenysége folytán, előtte azonban 20 évig szocialista polgármester alatt élte a mindennapjait, az ő elve pedig az volt, hogy ne nyúljunk semmihez, mert az megzavarja az embereket.

Ketipisz: Te mégis itt vagy.

Lomnici: A szüleim – még a kommunizmus árnyékában – beírattak hittanra, jártam szolfézsra, meg zongorázni is. Nagyon sokat köszönhetek egyébként a Karinthy Frigyes Gimnáziumnak, kinyitotta a világot előttem. Kéttannyelvű osztályba jártam, és a csereprogramoknak köszönhetően Ausztriába és Németországba jutottam ki többször is. Aztán jött a szabadság világa után a merevebb, de szakmaibb Pázmány Péter Katolikus Egyetem, ahol az akkori dékán Zlinszky János professzor úr volt a tutorom, akivel ezáltal egészen különleges hangulatú beszélgetéseim voltak, amelyek meghatározták a jövőmet. Van egy mondás, „te még nem vagy ahhoz elég nagy, hogy szerény legyél”, ezért nyugodtan elmondhatom, hogy az egyetem első éveiben abban versenyeztünk a barátaimmal, hogy kinek lesz jobb a félévi átlaga, mivel a speckollok egytizedet értek, kétszer is 5.9-cel és 5.11-gyel zártam a szemesztert.

GFG: Ennek egy kicsit azért Sztahanov-szaga van.

Lomnici: Ez csak a másod-harmad évben volt jellemző. Utána azért elkezdtem lazítani a gyeplőn, bár a kezdeti lelkesedés nem lankadt, így az egyetem után a Pázmányon maradtam, Jobbágyi Gábor professzor úr tanszékén kezdtem el dolgozni.

GFG: Így néz ki egy egyenes szakmai életút. Mégis egy mozgalmár áll előttünk. Mi történt?

Lomnici: Megtalált a feladat. Minden, ami az életemben fontos, az eddig megtalált engem. Az elhivatottság azonban már gyerekkoromtól megvolt. Amit én hat éves koromtól kaptam abban az egyházi és családi közösségben, ahol nevelkedtem, abban nem volt semmi különös, nem volt semmi átlag feletti, viszont nagyon erősen megszilárdultak bennem olyan értékek, amelyeket – ha máshonnan keresnek meg – vélhetően nem tudtam volna kiaknázni. Kaptam egy örökséget, ami bennem élővé vált, az 1945 előtti Magyarország értékvilágáról beszélek. A családban felmenőim közül többen megszenvedték a kommunizmus gyötrelmeit és ez a sérelem elevenen él bennem is a mai napig.

GFG: Amit csinálsz, az tehát egy családi jóvátétel is, az örökség kötelez?

Lomnici: Van egy nagyon erős kommunista-ellenesség, igen. Egy meglehetősen nyers példával szeretném ezt illusztrálni. Amikor az apai dédnagyapám szürkemarháit elhajtották a kommunisták, ő bement a csűrbe, aztán felakasztotta magát. Megjegyezem, hogy apai ágon több oldalról kunok vannak a családban. Kőkemény, makacs, nyakas emberek vagyunk.

A tudományos világon belül, ha valaki felvállal egy ügyet, az kitaszíttatik”

GFG: De ez a zsigeri kommunista-ellenesség egyébként a Fidesz kezdeteinél is jelen volt. Tehát a jobboldal egy nagyon fontos összekötő erejéről is beszélünk, amikor a saját pályád kibontásáról beszélsz.

Lomnici: Igen, és teljesen hasonlónak látom az életutamban úgy is, hogy egyáltalán nem figyeltem a pártpolitikai mozgásokra korábban. Amit a gimnáziumban láttam, az akkoriban szerintem egybeesett azzal, amilyen világnézetet a Fidesz vallhatott magáénak. Egy szabad, Európára nyitott, azt is mondhatnám – nem politikai értelemben –, hogy egy liberális közegben bontogattam a szárnyaimat. De amikor bekerültem a Pázmányra és szakmáról volt szó, és mondjuk volt „kereszténység alapjai” tárgy, vagy épp a jogot, az etikát Zlinszky János úgy tanította nekünk, ahogy, akkor én rögtön tudtam, hogy én itt otthon vagyok. És ezt a tudást én nem is tudnám máshol hasznosítani, az értékvilágom – ellentétben olyan aktív politikusokkal akik több pártnál is megfordultak – nem kompatibilis csak a nemzeti oldallal. az általatok mozgalmárkodásnak nevezett tevékenység pedig először a devizahitelesek melletti kiállásban nyilvánult meg, aztán szervesen kapcsolódott a CÖF révén a Békemenethez. Ekkor tapasztaltam meg mellesleg, hogy a szakmám egy része zsigerileg gonosz és kirekesztő módon baloldali.

GFG: Ezt akartam kérdezni. Hogy az, hogy mozgalmár lettél, hogy ügyed lett, az nem érintette-e a szakmai reputációdat? Hogy az idei kötcsei beszédre is utaljak, Orbán Viktor azt mondta, hogy a liberálisok nem győzni akarnak, hanem be akarnak ülni a zsűribe. Téged megzsűriztek, gondolom, a szakmai pályafutásoddal kapcsolatban.

Lomnici: A tudományos világon belül, ha valaki felvállal egy ügyet, az kitaszíttatik. Akkor is, ha jó vagy, akkor is, ha nem. De amit én megszereztem, azt már tudom, hogy kinek és kiknek a számára szeretném felhasználni, és gyakorlatilag a kezükbe adni azt a csomagot, vagy azt a terméket vagy – ahogy az idősebb Kennedy nevezte fiát – azt a mosóport, ami én vagyok, hogy használják. Ennek a portfóliónak része például egy PhD tudományos fokozat, de pontosan tudom, hogy a kitaszíttatáson ez nem változtat. Most Pécsen vagyok óraadó, mondhatom, hogy ez az egyik legtoleránsabbnak tűnő tudományos fellegvár. Nem tapasztalom, hogy kiközösítenék azt, aki felvállalja az elveit, ezért tudtam ott egyfajta menedéket találni. De igenis a szakma nagyon komoly ellenállása és az André Goodfriend tevékenysége körüli témában tett feljelentésünk – mert hát ismeretlen tettes ellen tettük, de mindenki tudni vélte, hogy ő a valódi célpont – miatt én akkor nagyon megkaptam a magamét. Az Átlátszón a mai napig elérhető az a cikk, hogy én elvileg gyakorló ügyvéd vagyok és jogász, de ezért a feljelentésért egyest kaptam volna. Megjegyzem tapasztalt büntető és nemzetközi jogászok – akik nem köthetők Soros Györgyhöz – persze tudtak olvasni a sorok között, de ez már inkább politikai, mint jogi kérdés.

GFG: Hogy határoznád meg magad? Közéleti ember? Politikus? Jogász? Egyébként én azt tapasztalom a megjelenéseidet követő kommentárokban, hogy az embereket ettől a „melyik dobozba is tegyünk be” játéknál sokkal jobban foglalkoztatja, hogy hitelesen jeleníted meg előttük, amit képviselsz. Nem lehet, hogy inkább az a fontos, hogy kimondod az igazságot?

Lomnici: Ha szabad, akkor én ez utóbbit válaszolnám. Mert bár fontos, hogy gyakorló ügyvéd vagyok, óraadói állásom van, a CÖF jogi-gazdasági kabinetjében dolgozom, szóvivősködöm, ezek jelentik a polgári létem alapját, hogy a családomat el tudjam tartani, de amit csinálok, az mégis egy elkötelezettség, határozott tanúságtétel. Egyfajta küldetéstudat által vezérelt szolgálat. A patriotizmus, a hazaszeretet, a szakmai helytállás határozza meg pozíciómat és ez eléggé elüt a hazai jogászszakma főáramától. A pályánk során sokszor szembesülnünk kell azzal, hogy a jogász szakmán belül nem kétharmad, hanem négyötöd a balliberálisok aránya. Vagy legalábbis nem merik egyes a valódi identitásukat felvállalni.

Fűrész: Az egész jogász szakmában?

Lomnici: Igen. Ezt én is tapasztalom, különösen a fővárosban.

GFG: Nem akarom félrevinni, de nagyon érdekes, ahogy fogalmazol, eszerint a kommunizmus nem absztrakt, hanem nagyon is konkrét. A nemzeti gondolatot megjelenítők zsűrizése nem kitaláció, hanem nagyon is konkrét. A te polgári értékrended, a polgári Magyarország gondolata nem absztrakt, nem felettünk lebeg, hanem nagyon is konkrét, ezért te mindennap küzdesz, harcolsz, dolgozol.

Lomnici: Ez egy napi küzdelem, igen. Annyiban pontosítanék az előbbivel kapcsolatban, hogy természetesen a teljes jogászi szakmáról, az egyes hivatásrendekről nincs összképem. Azt állítom, hogy azok között, akik felvállalják a világnézetüket, tapasztalat szerint közel négyötöd a vonatkozó arány. Ezért ez folyamatos küzdelem azok számára, akik nem álltak be a sorba és nem tagozódtak be abba a szokásosnak tűnő vagy elvártnak tűnő világba.

Mert ugye a Lajtától Nyugatra van Európa és a Lajtától Keletre vannak a szolganemzetek”

GFG: De hogyan lehetséges az, hogy az ország jobboldali, az elitje meg négyötödrészt nem?

Fűrész: Ez a jogi elit. Máshol nem biztos, hogy ugyanezek az arányok vannak.

Lomnici: Szerintem emögött van egy nagyfokú tudatosság, szisztematikus hálózatépítés. Én azt látom, és konkrét bizonyítékok is vannak arra, hogy például egy bizonyos jogi kar tanszékének tehetséges munkatársait egy bizonyos jogvédő szervezet megkeresi, felkarolja, adott esetben pénzzel támogatja, és utána ennél a szervezetnél fog úgy elhelyezkedni, hogy még esetleg az egyetemi karrierjét is egyengetik és ott marad oktatónak. Hogy legyen minél hitelesebb, szakmailag minél tekintélyesebb. És a dolog így lesz tökéletes.

GFG: Ez egy okos hatalompolitika a részükről.

Lomnici: Igen. Nem szívesen minősíti így az ellenfelét az ember, de el kell ismerni, hogy egy tudatos, átgondolt és hatékony hozzáállás. Ha szabad, én így fogalmaznék. Az okost is elfogadom, ami persze egyben újabb dicséretnek minősül. Más megközelítésben én inkább tudatos, hatékony és működő rendszerről beszélek.

Ketipisz: Ez csak nálunk van így? Ez a négyötödös többség.

Lomnici: Erre nem tudok válaszolni. Azt tudom, hogy Csehországból a CEU-t kiebrudalták, és Magyarországon rögtön kapott helyet, és az, amiről a Magyar Idők írt, hogy 2025-ig kiemelt projekt számukra Burma és Magyarország – azt hiszem, hogy ez jelzi, hogy milyen komolyan veszik Magyarországot a Nyílt Társadalom Alapítványnál. Azt gondolom, hogy Európában ez az ultraliberálisok utolsó kísérleti terepe. Itt, amit csak lehet, kipróbálnak és megpróbálnak.

GFG: Mi történik ma Európában? Az előttünk álló kvótanépszavazás ügye hogy viszonyul ehhez a big pikcsörhöz?

Lomnici: Szerény meglátásom szerint egyre inkább a kétsebességes Európa irányába tartunk. Vannak, akik egészen odáig mennek, hogy ezt úgy fogalmazzák meg, hogy hitleri megoldások, hitleri módszerek kezdenek elterjedni Brüsszelben a vezető európai döntéshozók között. A mageurópa, illetve a mini-Schengen gondolata mind-mind ahhoz a veszélyes attitűdhöz kapcsolható, hogy van az elit és vannak a szolgáló nemzetek, akik álljanak csak hét órát sorba az osztrák-magyar határon, mert ugye a Lajtától Nyugatra van az elit Európa és a Lajtától Keletre vannak a szolganemzetek. Nekem ez a legnagyobb problémám, mert azt hiszem, hogy a zsidó-keresztény kultúrkörnek az egyik legfontosabb alapja – erről egyébként II. János Pál is külön kötetben szólt –, hogy a döntés szabadsága, a szabad gondolat alapérték. A szabad gondolatnak és a szabadságnak pedig gátat szab ez a fajta szemlélet, és meggyalázza azt az európai elvet, amelyhez az alapító atyák még ragaszkodtak. Amikor a Mosel folyón ringatózó kis hajón aláírták a schengeni megállapodást, akkor nem az volt a cél, hogy majd egyszer szűkítsük, hanem hogy minél inkább kiterjesszük. Azt látom, hogy nagyon erős kettős mérce érvényesül. Nem történik semmi, ha görögök megszegik a szerződéses kötelezettségüket, miközben Románia, Bulgária vagy akár Horvátország is tudna arról mesélni, hogy milyen nehéz is bejutni a schengeni övezetbe. Görögország permanensen uniós jogot sérthet és nem történik semmi.


 

Ezeket én nemes egyszerűséggel csak morális hazaárulóknak szoktam hívni”

GFG: Borús képet adsz Európáról és azt mondod, hogy tudatosan viselkedik így az európai elit. De mi ennek a magyarázata? Ez egy intellektuális pozíció? Ez egy testtartás? Az elmúlt 40-50 év nyugat-európai jólétét védő magatartás?

Fűrész: Szerintem itt arról van szó, hogy emögött egy mély előítélet van.

GFG: Ez teli van irracionalitással, nem?

Lomnici: Valószínűleg nincs erre adekvát válasz, hogy miért így tesznek. De azért érdemes lenne néhány kérdést mégiscsak feltenni. Mint például mit keres Soros György az Európai Parlamentben? Mert hogy mégiscsak súlyos legitimitáskérdések vethetők fel azzal kapcsolatban, hogy egy magyar származású, de New Yorkban élő üzletember migrációs kérdésekben tanácsot ad és irányt mutat az uniós bürokratáknak. Mégiscsak fel kellene tenni a kérdést, hogy a 2008-as gazdasági válságnak miért Európa volt az igazi elszenvedője? Érdemes lenne megkapargatni, hogy miért megint csak Európa lett a vesztese az úgynevezett „Arab-tavasznak”? Ezek súlyos kérdések. De már azzal előrébb tartunk, hogy legalább a kérdéseket feltehetjük. Persze, a világ akkor lenne kerek, ha válaszokat is tudnánk adni. Erről azonban a következő jut eszembe. A szillogizmus úgy áll elő, hogy van két premissza és abból levonunk egy konklúziót.  Ez azonban sajnos nem mindig működik. Vegyük a következő példát. Az egyik premissza úgy szól: „A fél lábú kalóz ember”, a másik meg úgy: „az ember kétlábú”, tehát akkor a konklúziónk az lesz, hogy a „fél lábú kalóz két lábú”, csakhogy ebben az esetben a levont konklúziónk nem igaz. Így állunk ma ezekkel a válaszokkal is.

GFG: Akkor már annak is örülhetünk, hogy egyáltalán feltehetjük a kérdést, hogy miért veri ki a magyar népszavazás Európában a biztosítékot?

Lomnici: Ez egy nagyon fontos kérdés és egy népszerű gondolat áll mögötte. Az a szemlélet, amit Juckerhez és több más európai politikushoz kötnek, miszerint egy rendes politikát csináló állami vezető az nem a népre figyel, hanem egy irányvonalat, saját ideát követ és nem foglalkozik az ilyen, hogy mondjam...

GFG: ...az emberekkel

Lomnici: Így is fogalmazhatunk (nevetés)

Fűrész: …az olyan káros és veszélyes entitással, mint a választók.

Lomnici: Szóval, ez a szemlélet egy demokráciában nem tartható. Ez megmagyarázza, hogy miért irtóznak annyira a népszavazástól. Ennek a gyökerei az elitista politikafelfogásban keresendők. Az elitista szemlélet arról szól, hogy az emberek egy jelentős részének nem is szabadna szavazati jogot adni, mert az emberek egyszerűen ostobák. Nincsenek annak a szellemi potenciálnak a birtokában, ami ahhoz szükséges, hogy a közösséget érintő sorskérdésekben döntsenek. De azért mégiscsak ez a demokrácia lényege, nem?

Fűrész: Tényleg ez a baloldal egyik legnagyobb paradoxona. A baloldaliak minden esetben a demokrácia védelme mellett vannak, kivéve egyetlen esetet, amikor a jobboldaliak is részt akarnak ebben venni. Ez azt jelenti, hogy a jobboldali „csőcseléknél” veszélyesebb dolog nincs, tehát ilyenkor korlátozni kell a demokráciát.

Lomnici: Pontosan így van. Ahogy a liberális demokrácia is azért jó szerintük, mert a liberálisok győznek, illetve ők ülnek be a zsűribe, ahogy a miniszterelnök úr Kötcsén fogalmazott...

GFG: A zsűri rendszeresen deresre húzza Magyarországot.

Lomnici: A Magyarországgal szemben megítélésem szerint azért is engedik meg maguknak ezt a hangnemet, mert a magyar baloldali európai parlamenti képviselők, illetve mindazok, akik Magyarországot képviselik különböző nemzetközi fórumokon, nem feltétlenül képviselik azt a keményvonalas, patrióta hozzáállást, amit egyébként képviselhetnének.

GFG: Tehát puhák?

Lomnici: Vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy mérsékelten képviselik hazánk érdekeit vagy éppen kifejezetten az ország ellen dolgoznak. Ezeket én nemes egyszerűséggel csak morális hazaárulóknak szoktam hívni. Õk azok, akik a nemzeti sorskérdésekben egész egyszerűen nem tudnak kooperatív módon működni. Az Amerikai Egyesült Államokban például a belbiztonság kérdése nemzeti minimum, nálunk nem.

Ha valaki azt mondja, hogy maradjunk otthon, ez szimpla politikai haszonszerzés”

GFG: Merthogy ebben a kérdésben is vannak internacionalisták és patrióták?

Lomnici: Könnyű lenne mindezt visszavezetni a kommunizmusra, de azért mégiscsak ki kell jelentenünk, hogy nemcsak a szuverenitását veszítette el Magyarország a kommunista diktatúra alatt, hanem bizonyos értelemben a hazafiasság érzését, - bár volt Hazafias Népfront –, a nemzetszeretetet, a nemzeti összetartozástudatot és a konstruktív önállóság eszméjét is. Mindezeket kiölték a kommunisták, mert hogy volt a Nagy Szovjetunió, volt Moszkva, volt Hruscsov és utódai és gyökeret vert az a fajta mentalitás, nevezzük inkább gyilkos szemléletnek, ami végül is kiölte a polgári gondolkodást. Ez a gyilkos szemlélet a mai napig él. Még mindig vannak, akik képviselik ezt a szellemiséget, akik ösztönszerűen rendre mindig valakinek a kegyeit keresik, legyen az korábban Moszkva, most pedig Brüsszel vagy éppen Washington. Vannak tehát egész egyszerűen olyanok, akik nem nemzetben gondolkoznak, nem össznemzeti célokat tartanak szem előtt, kifejezetten nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy a „szállásterületeken” a külhoni magyarok visszaszerezték az önrendelkezéshez és nemzethez tartozás jogát.

GFG: Õk ezért utálják el a népszavazás ügyét?

Lomnici: Magyarországon a népszavazások mindig segítettek a politikának, irányt mutattak, ahogy a miniszterelnök fogalmazott, „egyetértési pontokat” adtak a döntéshozók kezébe. Így volt ez az európai uniós, a NATO-, a szociális népszavazás esetében, sőt a rossz emlékű 2004-es népszavazáson is. Mert bár ez utóbbi nem lett érvényes, de mivel döntő többségükben a nemzetegyesítés mellett tették le a voksukat az emberek, ez a népszavazás is erkölcsi irányt adott a politikának. Ez a bajuk.

GFG: Akkor azt mondod, hogy azok, akik arra biztatják a választókat, hogy ne menjenek el voksolni, maradjanak otthon, emögött tulajdonképpen egy zsigeri, attitűdbeli kérdés áll. Nem is a bevándorláskérdés a lényeg, hanem egy attitűdrendszerről van szó, aminek nálunk mély történelmi gyökerei vannak?

Fűrész: Ezt úgy érted, hogy a bevándorláskérdés csupán egy színpad

GFG: Igen, merthogy ismétlődnek a darabok, de az attitűdrendszer marad. 

Lomnici: Egy attitűd, teljesen egyetértek. Az, hogy ha valaki azt mondja, hogy maradjunk otthon, ez szimpla politikai haszonszerzés, egyben számára politikai szükségszerűség, hiszen retteg arról, hogy lesz egy érvényes és eredményes népszavazás. Retteg attól, hogy aki vasárnap elindul és esetleg igent mondana, az meggondolja magát és behúzza a nemet, mert mégiscsak felülemelkedik a lelkiismerete,  a jövőért érzett felelősségtudata, és eszébe jut Párizs, Brüsszel és Nizza.

Fűrész: Igen, igen.

Lomnici: Az nagyon veszélyes tud lenni, ha valaki elindul otthonról…

GFG: …mert ki tudja hol áll meg.

Lomnici: Az igen szavazatok tekintetében azt mondom, hogy a demokratizmusnak jellemzőit még mindig csak a Liberálisok kapcsán tudom a baloldali ellenzék tekintetében megtalálni. Legalább ők nem azt mondják, hogy „ne menjetek”, vagy „gyalázzátok meg a szavazólapot és irkáljatok rá mindenfélét”, hanem ők egy egyértelmű, a magyar társadalom kisebbségét érintő, de egyértelmű üzenetet küldenek. Ezt én lényegesen korrektebbnek és demokratikusabbnak tartom, mint amit az ellenzék többi pártja csinál.

Logikai összefüggés van a bevándorlás a terrorizmus növekedése között”

GFG: De érdekel-e bárkit is, mit mondanak ma Magyarországon a baloldali törpepártok? Az emberek inkább a valóságra figyelnek. Bekapcsolják a tévét, látják a híreket, látták, mi történt itt a Keleti Pályaudvarnál, ehhez képest sokadlagos, hogy mit mond nekik, akár a saját oldalukhoz tartozó politikai vezetőjük.

Fűrész: Azt tudjuk a közvélemény-kutatásokból, hogy a bojkottot nagyon kevesen támogatják. A Századvég mérése szerint elvi szinten a válaszadók mintegy tizennégy százaléka támogatja csak.

GFG: Röviden, azt akartam mondani, hogy még politikai hasznot sem hoz a baloldali pártok számára az, amit képviselnek, sőt.

Lomnici: Hiába igyekeznek álproblémának, a kormány kreálmányának beállítani a népszavazás ellenfelei azt a kijelentést, hogy a migráció és a terrorizmus között összefüggés van, mégiscsak az a helyzet, hogy valamiért 2015 közepe óta, amióta ez az újkori népvándorlás megindult, azóta nőtt meg drasztikusan a terroresemények száma. A valóságot nem lehet szembe hazudni.

GFG: Erre a szkeptikusok azt szokták mondani, hogy korábban is voltak terrormerényletek Európában, gondoljunk csak a müncheni olimpiára.

Lomnici: De ilyen mértékben, ilyen célzottan és ennyire az ide érkezőkhöz kötötten nem volt.

GFG: Tehát kell lennie valamilyen logikai összefüggésnek.

Lomnici: Határozottan ki merem jelenteni, hogy logikai összefüggés van a bevándorlás a terrorizmus növekedése között, még akkor is, ha másod-, harmadgenerációsok a végrehajtók. Mindazzal szemben, ami most történik Európában a korábbi példák elszórtak és elszigeteltek, marginálisak voltak és olyan szabadságmozgalmakhoz kapcsolódtak, mint például az ETA baszk terrorszervezet, az IRA vagy éppen a szicíliai maffia. Ez sokkal inkább behatárolható és körülírható volt, mint amivel most nézünk szembe.

Fűrész: Továbbá van egy fontos különbség a célpontok tekintetében. A terrorizmus korábbi európai formái túlnyomórészt inkább intézmények és hatóságok ellen irányultak, most viszont primer módon a lakosság ellen irányul, az ártatlan áldozatokra összpontosít.

Ketipisz: Éppen a legvédtelenebbek ellen indulnak sorozatos támadások, azok ellen, akik szórakoznak, koncerten vannak, tűzijátékot néznek.

GFG: Nincs valami bicskanyitogató abban, hogy a népszavazás ellenzői végülis viccet csinálnak ebből az egészből, elbagatellizálják a terrorcselekmények jelentőségét?

Lomnici: Talán az egyik leggyalázatosabb megnyilvánulás az volt, amikor a párizsi terrorcselekményeket követően a DK elnöke bement egy televízióba és azt mondta, hogy Magyarországon is halnak meg folyamatosan emberek gyilkosságok következtében. Amikor politikai haszonszerzésből ilyen módon bagatellizál egy felelős ellenzéki vezető, hovatovább volt miniszterelnök egy kérdést, akkor ez azt mutatja, hogy semmiféle gátlásai sincsenek az ellenzéknek. Amikor egy magyar politikus így megnyilvánul, akkor azt gondolom, hogy a morális válság elképesztően súlyos tünetével találkozunk.

Az eddigi európai népszavazásoknak is mind lett politikai következménye, csak a magyarnak nem lehet?”

GFG: Egyébként hogy lehet egyidőben egyszerre állítani azt, hogy a népszavazásnak semmiféle jelentősége sincs és hogy ha sikeres lesz a népszavazás, akkor az dominó hatást fog kiváltani Európában?

Lomnici: A népszavazás kapcsán két téves információ kering a közbeszédben. Az egyik: a népszavazásnak nincs célpontja, mert nincs kvótahatározat, nincs betelepítés, és másodlagosan ezek a kérdések jelenleg nincsenek is napirenden.

Fűrész: igen, ez mind a mai napig elhangzik a televíziókban különböző helyeken

Lomnici: Röviden, kronológiailag: született egy miniszterelnöki tanácsi határozat az önkéntes kvótáról, ezt a Bizottság együttműködve a belügyminiszterek tanácsával, ahol csak minősített többség kell, annulálta és megszavazta a kötelező kvótát. Ezt szólt x számú személy betelepítéséről és ehhez csatlakozott az a baloldali európai képviselők által is megszavazott javaslat, hogy mintegy 80 millió forintnak megfelelő pénzbírsággal sújtsák migránsonként azokat az államokat, akik nem hajlandóak a befogadásra. Most pedig az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) fog lakozik hamarosan azzal a kérdéssel, hogy egy felső korlát nélküli állandó elosztási mechanizmust hogyan vezessenek be az Európai Unióban.

GFG: Ilyen az, amikor Brüsszel nem hoz döntéseket (nevetés).

Lomnici: Tehát az, hogy ezek nincsenek napirenden, erről nem születnek döntések, ezek színtiszta valótlanságok.

GFG: Azt is mondják, hogy a népszavazásnak nem lesz következménye.

Lomnici: Igen, ez a másik tévinformáció. Csak idén négy népszavazásról tudok az Európai Unióban a magyarral együtt.  Volt a brit, és volt a holland. A brexit révén Európa drasztikusan megcsonkult. Volt tehát következmény. A holland népszavazás révén pedig Ukrajna csatlakozása került a nagyon távoli jövőbe, hiszen a hollandok nem támogatták a csatlakozási szerződés feltételeit. Volt tehát következmény. Csak csöndben megjegyzem a hollandok nem az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatáról mondtak ítéletet, nem hiszem, hogy mélyen elmerültek volna a csatalakozási szerződés paragrafusaiban (nevetés), hanem Brüsszelt utasították el. Ahogy a britek is tették. És most jön a magyar népszavazás. majd lesz egy olasz népszavazás is az olasz alkotmányos reformról. Biztosra vehetjük, ezeknek is lesznek következményeik.  De említhetnénk, hogy a franciák és a hollandok szintén egy referendum keretében torpedózták meg az EU alkotmányát.

Ketipisz: Pedig még a jobboldalon is olvasni olyan érveket, hogy a népszavazás a kormány blöffje, amiről mindenki tudja, hogy semmilyen következménye sem lesz.

Lomnici: Az ügydöntő népszavazás az azt jelenti, hogy ad a magyar parlamentnek egy kötelezvényt, amely arról szól, hogy valamilyen jogalkotási aktust kell hozni. A jogalkotási aktus belföldre fog vonatkozni és ezzel szemben majdnem biztos hogy születik egy uniós rendelet, ami mint másodlagos jogforrás közvetlenül kellene hatályosuljon. Kollízió lesz tehát az uniós joggal, ezt már borítékolni lehet. De ettől függetlenül az országgyűlésnek egy érvényes, eredményes népszavazásnál meg kell tennie ezt a lépést. Ezzel párhuzamosan ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Székely László ombudsman beadott egy indítványt az Alkotmánybíróság elé, amely arról szól, hogy azon rendelkezéseket, az uniósokat sem, hajthatják végre a magyar hatóságok, amely az Alaptörvény emberi jogi passzusaiba ütköznek. Márpedig a csoportos kiutasítás, ami innen nézve kényszerbetelepítés ütközik ezekkel a passzusokkal. Ha az AB is erre az álláspontra helyezkedik, akkor egy olyan közjogi kuriózum alakulhat ki, hogy bár van egy uniós aktus, de ezt az Alaptörvény szellemisége és passzusai alapján nem hajthatják végre a magyar hatóságok. Ez tehát egy újabb, közjogi következmény. A politikai következmény pedig egy érős felhatalmazás a kormánynak, hogy képviselje hazánk érdekeit Brüsszelben.

GFG: Tehát politikai következménye is lesz.

Lomnici: Lesz politikai következménye is. Az eddigi európai népszavazásoknak is mind lett politikai következménye, csak a magyarnak nem lehet? Ez már nem kettős mérce lenne, hanem ettől súlyosabb kérdés. Ahhoz tudnám hasonlítani, ahogy az ausztrálok az őslakos aboriginals-t a biológia könyvekben oktatták egészen a hetvenes évekig, mert állatnak tekintették őket.  Mi magyarok emberek vagyunk, uniós polgárok vagyunk és ugyanazt elvárjuk, hogy amit a francia  vagy az ír választók népszavazás útján el tudnak érni, azt a magyarok is el tudják. És persze lesz morális következménye is egy érvényes és eredményes referendumnak. Akik a bojkottra szólítottak fel, akik a szavazólapok megszentségtelenítésére buzdítottak, akik minden erejükkel azon dolgoztak, hogy ez a népszavazás ne jöjjön létre, azok feláldozták demokratikus elveiket a politikai haszonszerzés oltárán, majd le kell vonniuk a szükséges következtetéseket.

GFG: Nagyon úgy tűnik nekem, hogy te október 2-án vasárnap elindulsz otthonról.

Lomnici: Igen, vagy a saját lábamon vagy segítséggel (nevetés), de ha életben leszek, akkor szavazni fogok.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Gólgazdagra sikeredett a magyar bajnokság harmadik fordulója

Gólgazdagra sikeredett a magyar bajnokság harmadik fordulója

Először rendeztek teljes fordulót a labdarúgó NB I. 2019/2020-as kiírásában.

Az integráció élő példájaként emlegették a migránst, majd letartóztatták

Az integráció élő példájaként emlegették a migránst, majd letartóztatták

Terrorgyanús személyként vették őrizetbe az üzbég migránst, akit ráadásul egyszer már ki is toloncoltak az országból.

Imaláncot indít Azbej Tristan a magyarságot és a kereszténységet meggyalázó DK-s provokátorért

A Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára a Facebookon jelentette be, hogy elmond egy imát Homonnay Gergely lelki üdvéért, és másokat is arra kér, hogy hasonlóan cselekedjenek.

Két éve történt a szörnyű barcelonai terrortámadás

Két éve történt a szörnyű barcelonai terrortámadás

Egyperces néma főhajtással emlékeztek a barcelonai és cambrilsi terrortámadások áldozataira, a 16 ember életét követelő gázolásos merényletek második évfordulóján a katalán fővárosban, Barcelonában szombaton.

Egy modern kiállítás teremőrének sirámai

Egy modern kiállítás teremőrének sirámai

A kultúrrendőr – Pozsonyi (b)irodalma 22.

Úszóink ismét remekeltek

Úszóink ismét remekeltek

Hosszú Katinka aranyéremmel fejezte be szereplését az úszók világkupa-sorozatának szingapúri állomásán, emellett a szombati zárónapon Jakabos Zsuzsanna két, Szabó Szebasztián pedig egy ezüstöt szerzett.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére