Budapesttől alig háromórányi autózásra található Magyarország egyik legérdekesebb tája, a Zempléni-hegység. Itt tényleg rengeteg a látnivaló, szinte mindennel találkozhat az ember.

Ha borozni szeretnénk, Hegyalja tökéletes helyszín lehet számunkra. Ha pálinkázni támad kedvünk, a világhírű Gönci barackot itt tudjuk csak igazán megkóstolni. Ám ha túrázni akarunk, vagy esetleg várakat szeretnénk nézegetni, arra is tökéletes helyszín a Zempléni-hegység.

Ha Fony felől közelítjük meg a várat, akkor a falu után nem sokkal lesz egy tábla (Regéci vár jobbra), itt kell ráfordulnunk egy földútra. Ha Erdőhorváti/Óhuta irányából érkezünk, akkor már a falu előtt rá kell fordulnunk a földútra. A várhoz vezető erdei úton több "parkoló" is van, ezektől körülbelül 1,7 kilométernyi túra vár ránk, felfelé. Bátrabb sofőröknek azonban van egy parkoló közvetlenül a vár tövében is, de ehhez igen kemény terepviszonyokat kell leküzdeni.

A Regéci vár egy több mint 600 méter magas sziklaszirtre épült – nagy valószínűséggel a 13. században. A Rákóczi-várként is ismert erődítmény a 17. században élte a fénykorát, a család itt alakította ki birtokközpontját, sőt, II. Rákóczi Ferenc is itt töltötte a gyermekkorát. A Rákóczi-féle szabadságharc bukása után azonban a császáriak elkobozták a várat, majd porig rombolták. A vár felújítását pár éve kezdték el, és az jelenleg is tart.

Már a vár aljából is pazar a kilátás (főleg a nemrég kialakított fogadóépület teraszáról), de ha megvásároljuk a 800 forintos belépőt (felnőtteknek), akkor az újjáépített öregtoronyból és rondellájából még szebb panorámát kapunk. Főleg így ősszel.

Ha a Regéci várat megnéztük, érdemes még "lemenni" a faluba is, ahol – egy szintén újonnan épült – központ várja a látogatókat.

Van itt egy állandó kiállítás II. Rákóczi Ferenc gyermekkoráról, de a tárlat I. Rákóczi György fejedelem korától egészen a Rákóczi-szabadságharc végéig bemutatja a korszak történetét.

Regéctől alig pár kilométerre, a Hernád völgyének keleti részében található a Boldogkő vára. Már messziről ki lehet szúrni az erődítményt, autóval nagyon könnyen megközelíthető.

Az andezittufa sziklatömbre épülő boldogkői várnak különös alakja, fekvése van. A vár dél felé keskenyedik, és keletről nyugatra lejt. Az erődítmény már az Árpád-korban, a tatárjárás után felépülhetett, építését a Tomaj nemzetséghez kötik a krónikák. Károly Róbert uralkodása után igen sokszor "cserélt gazdát" a vár, jelentősége azonban a Rákóczi-féle szabadságharcig nem csorbult. Bár a várat már 1701 előtt felrobbantották a császáriak, ma mégis ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori vár Magyarországon.

A felső várban van az erődítmény palotaszárnya, ahol egy ezer figurából álló ólomkatona-kiállítást nézhetünk meg, amely több, magyar szempontból híres ütközetet (például a muhi csatát) illusztrál.

Boldogkőváraljától 50 kilométerre van Magyarország egyik legjobb állapotában lévő vára, a füzéri vár. Az erősséget tavaly nyitották meg, miután befejeződött a felújítása.

Felépült az Alsóvár (itt vehetjük meg a belépőt, ami felnőtteknek 1700 forint), megújult a Felsővár, annak várkápolnája, palotaszárnya és alsó bástyája.

A források a 13. században említik először Füzér várát. A falu felett 170 méter magas meredek hegy tetején épített várban 1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után – ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna – Füzérre szállíttatta a Szent Koronát és legalább egy évig ott rejtegette. A várat 1676-ban égették fel.

A várat kocsival nem lehet megközelíteni, ám Füzér és a vár között van egy parkoló (tábla jelöli, 600 Ft a parkolójegy), majd innen egy félórányi túra (rengeteg lépcsővel és sziklával) amíg felérünk az erősségig. Túracipő azért erősen ajánlott.