Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Visszavághatnak az oroszok a krími sötétségért

Horváth József György

2015.11.24. 21:11

Sötétbe borult a Krím félsziget. Milyen orosz válasz érkezhet az ukránok lépésére? Kiújulhat a háború egy keményebb orosz beavatkozással? A válaszokat keressük, miközben az Oroszország által bekebelezett Krím félsziget elektromos áram hiányában visszatért a kõkorszakba.

Csütörtök folyamán több robbanás rázta meg dél-ukrajnai áramellátókat, melyek a Krím félsziget felé szolgáltatják az elektromos áramot. Csütörtök estére a krími áramellátás 80 százaléka leállt. A hétvége folyamán az ukrán szabotőrök teljesen elvágták a félszigetet áramtartalékaitól. Ez a szakadár Krím félszigetnek hatalmas érvágást jelent, hiszen energiaellátásának döntő részét Dél-Ukrajnából kapja.

A félszigeten kétmillió ember maradt áram nélkül, a krími kormány rendkívüli állapotot hirdetett. Mindeközben ukrán tüntetők állják el a szerelők útját, akik így nem férnek hozzá az áramfejlesztőkhöz, nem tudják kijavítani a károkat. Amennyiben a munkát nem gátolnák, a teljes helyreállítás 72 órát venne igénybe. A kérdés, hogy mi lesz a krími-orosz válasz a szabotőrök akciójára és vajon számíthat-e Kijev bármilyen megtorlásra?

A félszigeten egyedül Szevasztopolban van áram a háztartásokban, de  ott is csak napi 3-6 órán át.

Olyan mintha visszatért volna a kőkorszak"

– mondja Vlagyimir Garnacsuk, volt krími kormánybiztos. A Krím félsziget lakosai mégsem kizárólag az ukrán szabotőröket hibáztatják. Szerintük a Krími Köztársaság kormányának  régóta fel kellett volna készülnie egy ilyen eshetőségre.

Mindeközben Kijev nem siet az áram nélkül maradt Krím megsegítésére, és nem próbálja korlátozni az áramfejlesztőknél kialakult demonstrációkat, melyek nagyban hátráltatják, hogy visszatérjen az áramellátás a fagyoskodó félszigetre. Az ukrán energiaügyi miniszter büntetőeljárást kezdeményezett az áramellátók megrongálásáért felelős személyek azonosítására. A elkövetők kilétéről eddig nem tudni semmit, a biztonsági személyzet pedig meg sem próbálja feloszlatni a javítást szabotáló tömeget.

Az ukrán miniszterelnök tárgyalásokat kezdeményezett a krími tatárok képviselőivel, akik politikai foglyok elengedéséért cserébe felhagynának a helyreállításokat gátló demonstrációkkal. Az elmúlt hetekben a krími tatárok blokádja és ad-hoc határlezárása miatt a teherszállítás folyamatosan akadozott, az ukrán rendőrség mégsem lépett közbe. A tatárok felszólították az ukrán kormányt, hogy szakítson meg minden gazdasági kapcsolatot a Krím félszigettel. Mindennek tetejébe hétfőn Petro Porosenko ukrán elnök átmenetileg felfüggesztette a félszigetre irányuló teherforgalmat is.

Függetlenedése előtt a krími nehézipar adta az ukrán GDP 3 százalékát, viszont szerény mezőgazdasága és élelmiszeripara miatt folyamatos importellátásra szorult, amit eddig Ukrajna biztosított a félsziget számára.

A nemzeti kormány nyitott a konzultációra az átmenetileg megszállt Krím félsziget és Ukrajna jövőbeli kapcsolatát illetően"

– közölte Porosenko ukrán elnök közösségi oldalán.

Az ukrán kormány a tűzzel játszik

A Krímen kialakult helyzet egy keményebb orosz választ is kiválthat. Mivel Oroszország haderejét most Szíriában összpontosítja, a fegyveres megtorlás lehetősége kevésbé valószínű, viszont a közeljövőben exportkorlátozásokkal is számolni lehet. Ha Oroszország leállítja szénexportját Ukrajna felé, Ukrajna is áram nélkül marad, a két ország közti feszültség pedig újabb zavargásokhoz, fegyveres összetűzésekhez vezethet Kelet-Ukrajnában, ahol a minszki megállapodás értelmében törékeny fegyverszünet honol. Amennyiben az összecsapások újra kiéleződnek, Oroszországnak továbbra is számolnia kell a múlt héten meghosszabbított európai embargó fenntartásával és az USA egyre növekvő ellenszenvével, ami a szíriai terrorellenes hadi törekvések rovására is mehet.

Oroszország valószínűleg importtilalommal válaszol majd Ukrajna kétoldalú kijelentéseire. Az ukrán miniszterelnök számításai szerint Ukrajna 2016-ban 600 millió dollárt veszíthet azon, ha Oroszország január 1-jétől életbe lépteti az ukrán termékek bevitelére tervezett embargót. Porosenko lépéskényszerben van, tisztáznia kell Oroszországgal és a Krímmel kapcsolatos hozzáállását nemcsak saját polgárai de a normandiai négyek előtt is.

A tét a minszki megállapodás és a törékeny béke.

Az orosz kormány már megkezdte az katonai készültség megerősítését a Krím félszigeten. Kedden a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadár Donyecki Népköztársaság bejelentette, hogy leállítja a szénszállítást Ukrajnának a kijevi irányítás alatti részébe.

(Bloomberg)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére