Az első történelmi találkozó 2018 júniusában valósult meg, amikor kétfajta vélemény fogalmazódott meg. Az elemzők egyik fele akkor azt mondta, nem fog bekövetkezni óriási fordulat a csúcstalálkozó hatására.

Háda Béla Korea-szakértő szerint kezdetektől fogva lehetett látni, hogy ez a fordulat nem lesz rövid, hiszen nincs meg a bizalom a felek között, ráadásul Észak-Koreának van egy sajátos stratégiai koncepciója.

Azok a lépések, amiket az észak-koreaiak megtettek az elmúlt bő fél évben, messze nem tűntek elégségesnek a megállapodás szelleméhez képest. Az Egyesült Államok kormányzata azonban hivatalosan mindig azt kommunikálta, hogy ez rendben van, és szeretné tovább lendíteni a folyamatokat, a bizalom nem szűnt meg az észak-koreai vezetés felé – vélekedett a szakértő.

Így a következő csúcstalálkozó ennek a rendszernek a továbblendítését célozta meg. A nukleáris rakétakísérleteket valóban felfüggesztették Észak-Koreában, de a leszerelés irányába nem tettek olyan lépéseket, amelyek visszavonhatatlanok lennének – fűzte hozzá.

Az amerikai főtárgyaló vasárnap érkezett meg a dél-koreai fővárosba, ahol hétfőn tárgyal a dél-koreai nemzetbiztonsági tanácsadókkal és egyezteti a stratégiát. Az, hogy mi várható a második csúcstalálkozón, ennek tükrében dől el.

Az amerikai fél azt szeretné, ha végre megszületne egy tényleges leszerelési ütemterv. A főtárgyaló úgy fogalmazott egy korábbi előadásában: elsősorban rendezni kell azt, hogy milyen anyagok, felszerelések, illetve létesítmények érintettek a leszerelésben, meg kell határozni a szakértői hozzáférés, illetve ellenőrzés módjait, ezt követően pedig a leszerelés ütemtervét – hívta fel a figyelmet a szakértő.

A tárgyalásokat ebbe az irányba kívánják továbbvinni. Így Észak-Koreának ellenőröket kellene beengednie az országba, ezt a folyamatot másként nem lehet továbbvinni – tette hozzá.

Az amerikai nézetek két irányba látszanak elmozdulni, egyrészt az amerikai főtárgyaló bejelentette, hogy országa a koreai háborút befejezettnek tekinti, nem kívánja megdönteni a rezsimet, ez fontos üzenet – közölte Háda Béla.

Így a biztonsági garanciák megadása és a koreai háború lezárása nem ütközik elvi akadályokba az Egyesült Államok részéről. Másrészt az elmúlt hónapokban enyhítették a humanitárius segítségnyújtás szabályait Észak-Koreával szemben – mondta annak kapcsán, mit vár az észak-koreai fél a teljes leszerelésért cserébe.

Az látszik, hogy ezekről a feltételekről hajlandó tárgyalni Észak-Korea, különben hozzá se láttak volna a találkozó megszervezéséhez. Valószínűleg Észak-Korea kihelyezett egy olyan tárgyalási pozíciót, amit Amerika is ígéretesnek tart – tette hozzá.

Vietnam jöhet szóba, mint lehetséges helyszín

Az első találkozó helyszíne Szingapúr volt, második helyszínként Vietnamot tartják a legvalószínűbbnek az elemzők. Vietnam, bár formailag még államszocialista berendezkedésű állam, közeledik az Egyesült Államokhoz, valamint Észak-Koreának is partnere – közölte a szakértő.

Észak-Korea azonban még nem erősítette meg, hogy elfogadná a vietnami helyszínt, az amerikaiak úgy tűnik, ezt támogatják – fűzte hozzá.

Trump korábban meghívta Kim Dzsongunt a Fehér Házba, az észak-koreai vezető pedig utalt rá, hogy szívesen látná az amerikai elnököt Észak-Koreában. A szakértő szerint ezek csupán udvariassági körök voltak, amiket illik megtenni, de itt még nem tart a két fél.