Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
közeleg a tél
 
 
 
 

Végigsöpör az apokalipszis a közműcégek piacán

2017. október 5. 20:28

A Századvég Gazdaságkutató konferenciát rendezett "A jövő energetikája" címmel. Érdekes trendek rajzolódtak ki a szakértők előadásai alapján: az energetika egy olyan iparág, amelyben nagyon lassú változások tapasztalhatóak és alacsony az újításra, az innovációra való képesség. A negyedik ipari forradalom, a digitalizáció azonban fel fogja forgatni az iparágat és jelenleg úgy néz ki, hogy ennek a nagy energiacégek és a közműszolgáltatók lesznek a vesztesei. Egyes iparági szereplők apokaliptikus képet festettek a várható változásokról.

Az energetika létfontosságú iparág. A gazdaság egésze számára kulcsfontosságú kérdés, hogy a termeléshez megfelelő mennyiségű energiához jusson – megfelelő áron. A politika számára az energiaellátás biztonsága nemcsak nemzetbiztonsági kérdés, hanem akár a politikai túlélés záloga is lehet: az akadozó áramellátás a kiterjedtségtől függően helyi vezetőket, de akár kormányokat is megbuktathat. A mai társadalom számára nélkülözhetetlen az energia folyamatos jelenléte: ettől függ, hogy tudunk-e közlekedni, dolgozni, kikapcsolódni és szórakozni.

Mivel az energetika kulcsfontosságú, ezért Magyarországon általában is egy kőkeményen szétsivalkodott terület. Szinte naponta repkednek a levegőben a hamis állítások a balliberális oldalról, többek között Paks II. kapcsán is.

Ebből a szempontból remek ötletnek bizonyult, hogy a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által szervezett konferencián iparági szereplők és politikusok is elmondják a véleményüket, és megosztják látásmódjukat a publikummal.

Szabadság és felelősség

A rendezvény a Századvég Gazdaságkutató vezetőjének, Márton Péternek az immár hagyományossá vált nyitóbeszédével kezdődött. A téma fontosságát egyébként az is mutatta, hogy a terem teljesen megtelt.

Az energetika olyan, mint a politika: egyszerre veti fel a szabadság és a felelősség kérdését. Akörül a kérdés körül forog: szabadok vagyunk-e, előírják-e, hogy mit tegyünk vagy mit ne"

– mondta Márton, majd egy példával is megvilágította a két terület közötti átfedést. Az első világháború utáni éveket hozta fel, ahol a szén mint energiahordozó fegyverré vált azoknak a kezében, akik rendelkeztek vele. (Nem véletlen, hogy a francia hadsereg az addig Németországhoz tartozó Ruhr-vidéket szállta meg, amely szénben gazdag volt.)

Ebből következik, hogy az energetikának van egy "szabadságdimenziója". Aki megfelelően el van látva, annak nagy a cselekvési szabadsága. Ám az energetikának van egy "felelősségdimenziója" is.

Tudjuk-e úgy biztosítani az energiafüggetlenséget, hogy közben ne éljük fel a jövőnket"

– adta meg a felelősség értelmezési keretét Márton.

Energiastratégia

A konferencia első előadója Kádár Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára volt. A politikus a kormány energiastratégiáját vázolta fel, amely 2030-ig határozza meg Magyarország jövőjét az energetika területén. A legfőbb cél a hosszú távú fenntarthatóság, a versenyképesség biztosítása és az ellátásbiztonság folyamatossága.

Ezeket a célokat különböző eszközökkel szeretné elérni a kormány – mondta az államtitkár, majd felsorolta a legfontosabbakat.

Az első eszköz az energiahatékonyság. Itt például olyan dolgokra kell gondolni, mint a középületek energiahatékonyságának növelése (mondjuk az épületek jobb szigetelésével vagy fűtési rendszereinek korszerűsítésével).

A megújuló energia (nap, szél, geotermikus, stb.) részarányának bővítése. Ezen a területen jól állunk: megfogadtuk ugyanis, hogy 2020-ig a teljes energiatermelés 13 %-át megújuló forrásból fedezzük, jelenleg azonban ez 14,5 %. A célt elérve sincs megállás: a teljes energiafelhasználás 83 %-a megy hűtésre és fűtésre, azonban ezt egyre inkább a megújulókból fedezzük (pl. az egyre olcsóbbá váló napelemekkel).

Az atomenergia használata az egyik legfontosabb eszköz a dekarbonizációs célok eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy minél kevesebb szén-dioxidot és más üvegházhatású gázt juttassunk a levegőbe. A hosszú távú cél az atomenergia részarányának a fenntartása.

Fontos a regionális együttműködés erősítése. Fejlett hálózat köti össze a termelőket és a fogyasztókat a határokon belül és kívül. Jelenleg Szlovénia kivételével minden környező országból tudunk földgázt vásárolni. A következő években pedig sor kerülhet a romániai és a horvátországi földgázvezetékek kétirányúsítására. Villamosenergiát jelenleg bármelyik szomszédunktól tudunk venni.

Fontos az állami szerepvállalás erősítése. Az energetikai szakpolitika egyik fontos feladata a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése. Ennek következtében egy átlagos család éves szinten 170 ezer forintot takarít meg. A rezsiszámlák esetében a 30 napon túli elmaradások 45-50 százalékkal csökkentek.

A jövőben pedig az EU által elfogadott energiaunió programját fogjuk végrehajtani, habár az még nem végleges.

Paks II. a megújuló energia vetélytársa lesz?

Többek között erről a kérdésről is beszélt a következő előadó, Süli János, a Paks II.-ért felelős tárca nélküli miniszter – a posztjának teljes neve: a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter.

Süli már előadása elején a közelmúltban elhangzott kritikákkal foglalkozott. A miniszter szerint az elmúlt hetekben olyan emberek nyilatkoztak a Paks II. projekt kapcsán szakértőként, akik még életükben nem voltak atomerőműben. A miniszter elmondta, hogy ő 31 évig dolgozott a Paksi Atomerőműben.

Hosszú távon, ha nem foglalkozunk Paks II. megépítésével, akkor felelőtlenül cselekszünk. Ha valaki felelősen akar kormányozni, akkor nem megkerülhető Paks II. megépítése"

– mondta Süli.

A tervezett új blokkokról elmondta, hogy azok ugyanolyan típusúak, mint a régiek, csak modernebb technológiát használnak, így az atomerőmű személyzete könnyen meg tudja tanulni az új berendezések kezelését. A Szentpéterváron épülő erőmű lesz Paks II. prototípusa.

Paks nincs a megújulók ellen, tulajdonképpen mi is a környezet tisztaságát szeretnénk"

– mondta a miniszter, majd kitért a nukleáris hulladék tárolására, amelyet mélységi tárolással fognak megoldani. A Duna "hőszennyezése" sem fog olyan mértékben emelkedni, hogy felboruljanak az eddigi viszonyok.

Az építkezés az engedélyek beszerzése után indulhat meg, várhatóan 2018 második felében. Az 5-ös blokkot 2025-ben, a 6-os blokkot 2026-ban szeretnék átadni.

Az erőműépítéssel jelentős infrastrukturális beruházás is jár: 1350 lakást kell megépíteni, valamint épülni fog egy híd Kalocsa és Paks között.

Energiaunió

Dr. Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energiáért felelős elnökhelyettese az energiaunió témaköréről beszélt bővebben.

Az energiaunióról szóló tervet 2015 elején jelentette be az Európai Bizottság. A terv azóta folyamatosan formálódik. Általánosságban az energiaunió tervével három célkitűzést szeretne megvalósítani a Bizottság: az energiaellátás biztonságát, a fenntarthatóságot és a versenyképességet.

Konkrétabban az EU az energiabiztonságot a szolidaritás és a bizalom növelésével képzeli el. Azt szeretnék, hogy az EU kevésbé legyen kitéve az energiaellátás tekintetében jelentkező külső sokkhatásoknak. Cél, hogy új lendületet kapjon a belső energiapiac megvalósítása. Az energiahatékony megoldások elterjesztése is fontos, hiszen például a lakóépületek 75%-a nem energiahatékony az EU területén. A gazdaság dekarbonizációja, széntelenítése a klímapolitika egyik sarokpontja. Az egyik legfontosabb cél, hogy a kutatás és az innováció az energiaunió középpontjában álljon.

A Bizottság egyik célkitűzése, hogy a belső energiapiac integrációja nem állhat meg a nagykereskedelmi szinten. Ez rendkívül sok vitát vált ki: ez a fogyasztóknak jó lehet, ám a nagyobb cégek biztosan veszítenek rajta.

A terv számos eleme még egyeztetést igényel, és ez az elkövetkező évek egyik legfontosabb témája lehet az EU-ban.

Közműapokalipszis
Az egyik fontos ismérve a Századvég Gazdaságkutató által rendezett konferenciáknak, hogy gyakran olyan véleményeket is hallhatunk vagy olyan témákkal is találkozhatunk, amelyek távolabb esnek a mainstream gondolkodástól. Mint láthattuk, eddig minden idilli: a kormány szépen végrehajtja az energiastratégiát, Süli János a maga 31 éves tapasztalatával téglánként pakolja össze Paks II-t, és közben kitör az energiaunió. Ám az idillbe páros lábbal szállt bele Kóbor György.

Ő mellesleg az NKM Nemzeti Közművek Zrt. elnök-vezérigazgatója. Kóbor előadása egy belsős poénnal indult, és azt leszámítva, hogy hamar megjegyezte, egy "mumus lebeg felettünk", a szokásos módon kezdődött, a cég bemutatásával, méltatásával. A Nemzeti Közműveknek két fontos feladata van: a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése; és a modern közműszolgáltatóvá válás – mondta Kóbor. Hozzátette, hogy a cégnek jelenleg 3,5 millió földgázpiaci lakossági ügyfele, 780 ezer árampiaci lakossági ügyfele van. Árbevételük 550 milliárd forint, és 3000 munkavállalót foglakoztatnak.

A rezsicsökkentés megőrzése jelenleg jól halad, ám a modern közműszolgáltatóvá válás bonyolultabb. Kóbor ekkor felvázolta a jelenlegi trendeket az energiaszektorban.

A digitalizáció és a technológiai fejlődés átalakítja az életünket"

– mondta az elnök-vezérigazgató a már jól ismert frázist.

Ám ez a fejlődés egyes szereplők számára hátrányos is lehet. Kóbor erről a következőket mondta: ami eddig történt az energetikában, az az ügyfeleket lényegében nem érintette. Annyi történt, hogy a fogyasztó eldöntheti, hogy kinek a szolgáltatását veszi meg, ezért van egy pici verseny a cégek között. De a jövedelmi viszonyok és a fogyasztási szokások nem változtak. Majd jöttek a megújulók, és az értéklánc maradt, de a termelői szerkezet átrendeződött.

A 4. ipari forradalom legnagyobb veszélye a közműszolgáltatókra és a nagy energiacégekre nézve, hogy az ügyfelek autonómok lehetnek. (Például mondjuk úgy, hogy csak megújuló energiát használnak fel, tehát telepakolják a házat napelemmel. Ezek használatát sok országban az állam is komoly összegekkel támogatja.)

Ha a fogyasztók arra vannak biztatva, hogy 'álljatok össze és legyetek autonómok és váljatok le és menjetek el a mérők mögül' – ez nekünk nagyon fáj"

– mondta Kóbor. Hozzátette, hogy ez még a jövő, ez egyelőre nem érinti egy átlag magyar otthonát.

Számos szereplő elmondta Kóbor előtt, hogy az energetikai iparágban lassúak a változások és kevés az innováció. A digitalizáció viszont felgyorsítja a folyamatokat, és erre az iparnak is időben kell reagálnia.

Szerintem nekünk ezt a tulajdonságot meg kell venni”

– mondta az innovációs képességről Kóbor.

Soha nem volt még olyan kihívás ebben az iparágban, hogy a saját fogyasztóinkat elveszítjük"

– foglalta össze a kétségbeejtő trendeket, hozzátéve, hogy

bármi történt, eddig mindig fizettek a végén a fogyasztók".

Puff neki, ennyi volt a nyugis, pogácsázó hangulatnak.

Ami a mérő mögött van, azt nem tudom, hogyan lehet szabályozni. Föl kell kötni a gatyánkat mindannyiunknak”

– utalt az újfajta fogyasztói magatartásra Kóbor György és egyben summázta előadását.

Ezt a jövőképet elneveztem közműapokalipszisnek vagy energetikai apokalipszisnek, de Kóbor nem használta ezeket a szavakat.
Szép remények

A MOL-nál korántsem ilyen fagyos a hangulat, habár az új idők új szeleit ők is megérezték. A MOL stratégiájának megvalósításáról Fasimon Sándor ügyvezető igazgató beszélt.

Az olajkorszakban élünk és az iparág lassan változik, úgyhogy én akkor be is fejezem az előadásom”

– kezdte viccelődve Fasimon.

Talán az igazgató is érezte, hogy nem igazán lehet megkerülni a Kóbor által felvetett szempontokat, így a megújuló energiákkal kezdte előadását.

A napelemek ára 90 százalékkal csökkent első megjelenésük óta. Ez azért is lehetséges, mert jelenleg szabályozói támogatást is kapnak. Fasimon szerint – és ebben szintén egyetértett a legtöbb résztvevő– egy "egészséges energiamixre" van szükség Magyarországon, valamint arra is, hogy el tudjuk tárolni az energiát.

Energiamix: az energia fajtái az előállítás módszerétől függően, például atomenergia, megújuló energia, szénhidrogénekből nyert energia, stb. Az egészséges mix, ha egyik sem dominál túlzottan. Az optimális energiamix országonként eltérő lehet, mivel ez az adottságoktól is függ.

Fasimon kiemelte, hogy csak a megújulók jelenleg még nem tudják "megoldani a történetet".

A MOL nagyvállalatként a fogyasztókból él, és reagálnia kell a változó igényekre. Ezért is alkották meg a MOL 2030 stratégiát. Ennek a stratégiának része, hogy a Magyarországon továbbra is folytatnak olaj- és földgázkitermelést.

A cég százhalombattai és pozsonyi olajfinomítói Európa egyik legjobb ilyen létesítményei, ám ezeket tovább akarják fejleszteni. Az elektromos autók megjelenése és egyéb trendek alapján azt a célt tűzték ki, hogy ezekből a finomítókból kikerülő feldolgozott terméknek csak az 50 százaléka kerüljön járművekbe (jelenleg 70 százalék az arány).

A petrolkémiai üzletágba 4,5 milliárd dollárt fognak belepumpálni 2030-ig. Főként "propilén alapon" szeretnének továbbhaladni, fontos lesz például az olefin gyártása.

Korszerűsítik a töltőállomásokat, amelyektől 2021-re 450-500 millió dolláros profitot várnak.

Végül, de nem utolsósorban a MOL befektetésre alkalmas vállalkozásokat keres

Nemcsak milliárd dollárokban és millió literekben akarunk gondolkodni, hanem az aprópénzért is lehajolunk. Az a feladatunk, hogy élére álljunk a változásoknak”

– mondta Fasimon.

Minden vállalatnak kell, hogy legyen „miértje".

Erről Tóth Béla beszélt, aki az E.ON ügyélközpontúság- és működésfejlesztési vezérigazgató-helyettese.

A cégről büszkén mesélte, hogy az E.ON idén bekerült a 10 legjelentősebb energiavállalat közé a világon. Tavaly még csak 122. volt.

A digitalizációt Tóth is kiemelte, ebben a cég szintén próbál lépést tartani a trendekkel, úgy tűnik, hogy sikeresen: okosmérőkkel, az üzleti folyamatok automatizálásával, és például a hálózatuk digitális analitikájával igyekeznek kihasználni a technológia adta lehetőségeket.

Tóth szerint az élére kell állni a változásoknak – és akkor az én kifejezésemmel élve, nem lesz közműapokalipszis.

Legalábbis kicsit elkerülhetőbbnek tűnik.

Tóth és csapata igyekezett egy ügyfélbarát és egy munkatársbarát stratégiát, mottót találni a cégnek, és végül ez lett belőle:

Energiánk a kényelmesebb holnapért”.

Vagyis az energiájukkal egy kényelmesebb holnapot szeretnének megvalósítani az ügyfeleik számára.

Amikor tökig vannak az európai tárolók

Egy szakmai konferencián előfordul, hogy olyan az előadó (kedve), hogy egy bonyolult témáról közérthetően beszél, és olyan is, hogy csak szakterminológiát használ, amit nagy valószínűséggel a közönsége meg fog érteni. Szabó Gergely, a MET Magyarország Zrt vezérigazgatója ezúttal nem kímélte a publikumot. A gázkereskedelem témájában kimaxolta a specialized knowledge gapet köztem és saját maga között. Remélhetően a publikum tudta követni.

Az előadásából nem tudok sokat felidézni, de azt felírtam magamnak, hogy

a siker kulcsa a hatékony trading floor és incentive rendszer."

Remélem, hogy jól idéztem.

Sajnos csak a mondat második felét tudtam elkapni, de fontosnak tűnt, hogy

...egy teoretikus gázerőmű milyen margint tud elérni”.

Végül is volt olyan gondolat, amely új információ volt, és el is tudtam helyezni a magam szerény koordináta-rendszerében:

nagyon ritka az az eset, amikor tökig lennének a tárolók Európában”.

Lassú a piac, de egyre gyorsabban változik, ami jó hír a kereskedőknek, tradereknek – emelte ki Szabó.

Érdekesség volt Magyarországgal kapcsolatban, hogy a TTF-VTP-árazás és fix árazások egyszerre léteznek a hazai piacon.

A végére egy jó tanács a hazai gázkereskedőknek:

Nagyon oda kell figyelni, hogy a volatilitások hogyan néznek ki a jövőre vetítve."

Úgy döntöttem, hogy ezt a tanácsot én is megfogadom.
Nagy szarban leszünk, ha nem épül meg Paks II.

A legutolsó előadó ezúttal is a Századvég Gazdaságkutató szakértője volt, aki az energetikai biznisz tényeiről, trendjeiről és számairól beszélt. A fentebb látható konklúziót nem a szakértő, hanem én vontam le.

Zarándy Tamás igazgató, a Századvég Gazdaságkutató energetikai üzletág vezetőjének egyik legfontosabb gondolata akörül forgott, hogy mi történik, ha nem épül meg Paks II..

Magyarország körülbelül 6000 MW-nyi áramot fog előállítani 2025-ben. Ha Paks II. nem épül meg, akkor egy átlagos téli időjárás esetén 1827 MW-ot, azaz kb. a felhasznált energia 30 %-át külföldről kell importálnunk. Ha rendkívül hideg tél lesz, akkor 2466 MW fog hiányozni a rendszerből (ami kb. 40%), amit már külföldről kell importálnunk. A kérdés, hogy ez problémát jelent-e,  hiszen 30 éve importálunk villamosáramot külföldről.

2016-ban a közép-európai régió téli csúcsterhelés idején 3600-7700 MW (nagyon hideg tél-átlagos tél esetén) exportálható kapacitástöbblettel rendelkezett.

2025-re azonban a régióban a téli csúcsterhelés idején kapacitáshiány lesz, amely így nem biztosít Magyarország számára megfelelő importforrást. A térségben minden államban csökkenni fog a kapacitás, így ha nem épül jelentős számú erőmű – és ez jelenleg nem látszik – akkor a hidegebb téli hónapokban a környező országok is importra szorulnak – igaz, csak nagyon csekély mennyiségűre a magyar import mértékéhez képest.

Ekkor az a megoldás, hogy messzebbről, Nyugat-Európából kell importálni. A probléma azonban az, hogy Németország kivonja a forgalomból atomerőműveit, így az előrejelzések szerint körülbelül 4500 MW importra kényszerül Németország a hidegebb téli hónapokban, és Franciaország is nagyjából ugyanekkora importra szorul. A kérdés ekkor már az, hogy honnan, hiszen tőlük nyugatabbról már nem nagyon van kitől importálni. Tehát Közép-Kelet-Európa és Nyugat-Európa egy része is importra szorul majd.

Mivel nem lesz honnan, ezért jönnek az áramszünetek, amelyeknek különösen súlyos hatása lehet a leghidegebb hónapokban.

Paks II.-re tehát szükség van, emellett növelni kell a napelemek számát és a modern, gázzal működő erőművek számát is. Ez utóbbiakhoz érdemes lenne egy olyan szisztémát is kitalálni, hogy magáncégeknek is érdemes legyen ilyeneket építeni. Ezzel megoldódhatna Magyarország energiaproblémája.

OLVASTAD MÁR?

közeleg a tél
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Megindult a francia dzsihadisták exportja Afganisztánba

Megindult a francia dzsihadisták exportja Afganisztánba

amerika, london, párizs

Az észak-afganisztáni Darzab környékén több száz külföldi dzsihadista telepedett le novemberben. A helyi afgán források szerint sok közöttük a fehér bőrű francia és franciául beszélő algériai arab is, akik Tadzsikisztán, illetve a nemrég megszüntetett Iszlám Állam felől érkeztek a muszlim szélsőségesek által ellenőrzött területre. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az Iszlám Állam megpróbál újjáalakulni vagy legalábbis egy hídfőállást létesíteni Afganisztánban.

Schiffer sem kér a brüsszeli kényszerkvótából

Schiffer sem kér a brüsszeli kényszerkvótából

közeleg a tél

Az LMP korábbi társelnöke hétfőn határozottan elutasította a kötelező betelepítési kvótát.

Szijjártó: a Közel-Kelet és Afrika biztonsága szorosan összefügg Európa biztonságával

Szijjártó: a Közel-Kelet és Afrika biztonsága szorosan összefügg Európa biztonságával

közeleg a tél

A Közel-Kelet és Afrika biztonsága rendkívül szorosan összefügg Európa biztonságával; a térségben továbbra is nagy az instabilitás, és ez újabb migrációs hullámmal fenyegethet a jövőben - emelte ki Szijjártó Péter hétfőn, az európai uniós tagországok brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésének szünetében tartott sajtóértekezletén.

Bécsben már az adventi koszorúkat is betiltanák

A bécsi városi tanács biztonsági okokra hivatkozva betiltaná az ajtókra kihelyezett koszorúkat.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

A nap legfontosabb hírei - csak a 888-on!

Brit lap: Orbán és a tavalyi kvótanépszavazás borsot tört az EU vezetőinek orra alá

Brit lap: Orbán és a tavalyi kvótanépszavazás borsot tört az EU vezetőinek orra alá

közeleg a tél

Az Express nevű brit konzervatív napilap terjedelmes írásban foglalkozik Magyarország és Brüsszel kapcsolatával, különös tekintetben a kvóták elleni küzdelem szempontjából.

Liberális jogvédők, akik a magyar emberek pénzéből kártalanítanák a "sértett" migránsokat

Liberális jogvédők, akik a magyar emberek pénzéből kártalanítanák a "sértett" migránsokat

közeleg a tél

Százmilliók Sorostól és brüsszeli haknik újabb milliókért. Ez a Magyar Helsinki Bizottság, ami már-már nemcsak jogvédő szervezetként, hanem politikai tömörülésként harcol az illegális bevándorlókért. A magyar kormány migrációs kérdésekre adott válaszaival élesen szembehelyezkedő "civil" szervezet manapság sokszor száll politikai síkra, ezzel is helyettesítve a balfék magyar balliberális ellenzéket.

Hivatalos: Morawiecki miniszterelnök, Szydlo pedig miniszterelnök-helyettes lett

Hivatalos: Morawiecki miniszterelnök, Szydlo pedig miniszterelnök-helyettes lett

amerika, london, párizs

Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn kinevezte miniszterelnöknek Mateusz Morawieckit a múlt héten lemondott Beata Szydlo helyére, aki miniszterelnök-helyettes lesz az új kormányban.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére