Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Változik az elavult gyülekezési törvény

Tóth Dalma

2016.07.21. 09:58

Az igazságügyi miniszter szerint a társadalmi elvárásoknak megfelelő gyülekezési törvény fog születni a régi '89-es szabályozás helyett.

Az igazságügyi miniszter célként nevezte meg, hogy olyan gyülekezési jogszabály szülessen, amely a messzemenőkig megfelel mind a társadalom, mind a szakma elvárásainak. 

Az Alkotmánybíróság július 12-ei döntésével mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a gyülekezési joggal kapcsolatban, ami szakmai körökben komoly vihart váltott ki. A kormány üdvözölte, az ellenzéki politikai pártok és egyes civilszervezetek viszont rosszallásukat fejezték ki.

- mondta Trócsányi László.

A miniszter szerint a döntéssel egyetértők lehetőséget látnak abban, hogy egy korszerű gyülekezési törvény szülessen; az egyet nem értők pedig félelmüknek adnak hangot, hogy "csak rosszabb" megoldás születhet.

Az igazságügyi miniszter arra is kitért, hogy a gyülekezési törvényt "még a régi pártállami parlament fogadta el 1989-ben", a gyülekezési kultúra és a törvény szelleme akkor összhangban állt egymással. Ez egy évtizeddel ezelőtt megbomlott, a békés gyülekezés összekeveredett az állandósult közterület-foglalásokkal, sátortáborok jöttek létre, megjelentek az előre be nem jelentett, spontán gyűlések, közéleti szereplők otthonai előtti terek és más közterületek is rendszeres gyülekezési színhelyek lettek.
 

A gyülekezési kultúra változásával az elavult törvényt a jogalkalmazó próbálta kreatívan alkalmazni, emiatt megsokszorozódtak az egymásnak ellentmondó jogalkalmazói döntések.

Amíg 2010-ig alapvetően a gyülekezés gyakorlásával kapcsolatos, az ombudsman által is sokat bírált rendőrségi intézkedések álltak az érdeklődés homlokterében, addig mára az új, alapjogbarát tömegkezelési megoldásoknak köszönhetően a szabályozás hiányosságai kerültek előtérbe."

- fogalmazott Trócsányi László. 

A miniszter szerint az Alkotmánybíróság határozata az alapvető jogok - különösen a magán- és családi élet, az otthon védelme és a gyülekezési jog - összeütközésének feloldására fókuszált. Kifejtette, hogy egyetért a testülettel abban, hogy a jogalkalmazó részére a jogalkotó köteles fogódzókat biztosítani, a kereteket meghatározni, ha elvárja tőle, hogy majd a gyakorlatban sikeresen rendezze a konfliktusos helyzeteket. 

Arra is kitért, hogy ma a rendőrségnek, majd esetleg a bíróságnak a gyülekezési jog gyakorlásához fűződő esszenciális érdekből nagyon rövid határidőn belül kell döntenie. 

A miniszter hangsúlyozta, hogy a jogalkotó nem veheti el a jogalkalmazó, jelen esetben a rendőrség, bíróság kenyerét, nem mondhatja meg előre, hogyan döntsön, nem is ez a cél.

Abban azonban messzemenően segítséget kell nyújtania, hogy az alapjogi ütközésben megfelelő határozat születhessen, olyan támpontok megadásával, amelyek végül méltányos döntéshez és legfeljebb arányos jogkorlátozáshoz vezetnek."

- tette hozzá. 

Trócsányi László kifejtette, hogy a gyülekezési jog megújítása rendkívüli körültekintést igényel, ezért minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használni a lehető legjobb eredmény eléréséhez. Ehhez egyeztetésekre lesz szükség, ismerni kell a joggyakorlatot és a nemzetközi összehasonlító elemzéseket is.

(MTI)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére