Benszasszi az APA osztrák hírügynökségnek elmondta: országa már évek óta ezen az állásponton van, s "ebben a kérdésben nincs változás". A tanácsadó elutasító választ adott arra a kérdésre, hogy Tunézia álláspontja megváltozna-e abban az esetben, ha az EU sok pénzt fordítana a menekültközpontok támogatására.

Elképzelések szerint az EU külső határain kívül telepített menekültközpontokban vizsgálnák meg, hogy a migránsok közül ki jogosult menekültstátuszra, s ki nem. Mint mondta, a tuniszi kormány hivatalos álláspontja, hogy nem jöhetnek létre ilyen táborok a területén. Emlékeztetett, Tunézia több uniós tagállammal is kötött olyan kétoldalú visszafogadási megállapodásokat, amelyek értelmében a tunéziai állampolgársággal rendelkező illegális bevándorlókat visszaveszik.

Benszasszi nemmel felelt arra a kérdésre is, hogy az EU részéről érkezett-e hivatalos megkeresés a menekültközpontok ügyében. Kiemelte, hogy

Számir Madzsúl, a tunéziai ipar- és kereskedelmi kamara (UTICA) elnöke szerint Tunézia jelenleg a gazdasági fejlődésre helyezi a hangsúlyt, s a demokrácia mintapéldája akar lenni az észak-afrikai térség számára, amelyben a stabilitást kívánja képviselni.

– tette hozzá.

A tunéziai költségvetés egyébként javuló adatokat mutat. A költségvetési hiány 2017-ben 6,1 százalékról 4,9 százalékos szintre csökkent. Az államadósság szintje a bruttó hazai termék (GDP) 70 százaléka. Sikereket értek el a turizmus újraélesztésében is, amely 45 százalékát adja az ország bevételeinek. 

A gazdasági kilátások is javulni látszanak. Madzsúl szerint 2017-ben a növekedés 1,9 százalékos volt, míg az idénre az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2,7 százalékot jelzett előre, azzal, hogy a növekedés 2019-ben akár 3 százalékos is lehet. Mindemellett kockázati tényezőként említette a 2019-es tunéziai választásokat, illetve olyan tüntetéseket, amelyek az ország foszfátkitermelését zavarhatják.