Ukrajna hamarosan megkezdi a NATO-csatlakozásról szóló tárgyalásokat – jelentette be Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn. Az ország olyan reformokat vezetne be, amelyekkel 2020-ra elérnék, hogy Ukrajna teljesítse a csatlakozás feltételeit.

Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral Kijevben. A főtitkár a találkozót lezáró sajtótájékoztatón arra figyelmeztette Moszkvát, hogy vonja ki csapatait Ukrajna területéről – írja a France24 a Reuters-re hivatkozva.

– mondta Porosenko a találkozó kapcsán. Az ukrán elnök és a főtitkár egy olyan akcióterv kidolgozását vitatta meg, amely képessé teszi Ukrajnát a NATO-csatlakozásra. A felek kölcsönösen elfogadták egymás javaslatait.

Oroszország azonnal kifejezte ellenérzéseit, az oroszok közleménye szerint ugyanis Ukrajna NATO-csatlakozása nem fogja javítani az európai stabilitást és biztonságot. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Ukrajnában sosem voltak orosz csapatok.

Ukrajna NATO-csatlakozása 2008-ban merült fel egy csúcstalálkozón, ám az oroszokkal szimpatizáló akkori ukrán elnök, Viktor Janukovics elvetette az ötletet.

Az országban azonban 2014 után egyre nagyobb lett az igény a csatlakozásra, mivel Oroszország annektálta a Krímet, Janukovics megbukott és Ukrajna két keleti megyéjében polgárháború dúl, a felkelők pedig jelentős orosz segítséggel harcolnak a kijevi kormánycsapatok ellen. A konfliktusban eddig megközelítőleg 10 000 ember vesztette életét.

A közvélekedés megváltozása a felmérésekben is nyomon követhető: 2012-ben, Janukovics elnöksége alatt az ukránok 28 százaléka támogatta, hogy az ország csatlakozzon a nyugati katonai szövetséghez. Egy júniusi felmérés szerint az ukrán lakosság 69 százaléka támogatja, hogy az ország a NATO tagja legyen.

A legtöbb szakértő szerint azonban még hosszú évekre van szükség, hogy Ukrajna a szövetség teljes jogú tagja legyen, ennek megfelelően Stoltenberg és Porosenko még nem állapodott meg a konkrét időpontokat illetően. Azonban az elnök kiemelte, hogy országa részéről 2020-ig mindent meg fognak tenni, hogy Ukrajna eleget tegyen a csatlakozási feltételeknek. Kijevnek főként a védelmi képességek fejlesztésének területén, a korrupció leküzdésén, a kormányzati munka optimalizálásán és a bűnüldözés hatékonyabbá tételén kell javítania.

Ám az oroszokkal való proxy-háború is akadályt jelent, ugyanis a NATO szabályai szerint csak az az állam válhat a szövetség teljes jogú tagjává, amely előbb békés úton rendezi vitás ügyeit. Ennek érdekében kérte Stoltenberg, hogy az oroszok vonják vissza több ezer főre tehető csapataikat – amelyeknek a jelenlétét Moszkva következetesen tagadja.

Emellett a katonai szövetség olyan eszközökkel látta el Kijevet, amellyel Ukrajna ki tudja deríteni, hogy ki állhat a júniusi globális hekkertámadások mögött. A támadás június 27-én először Ukrajnát érte el, ahol komoly károkat okozott: a kormányzati számítógépes rendszerek leálltak, számos helyen megszűnt az áramszolgáltatás. Az ukránok akkor az oroszokat vádolták a támadás kitervelésével és végrehajtásával.