Újabb pofont kaptak az ukránok az oktatási törvény ügyében
Bertha László
2017.11.09. 15:18
Magyarország elérte, hogy a Keleti Partnerség november 24-én esedékes brüsszeli csúcstalálkozójának nyilatkozattervezetébe foglaljanak bele egy olyan szövegrészt, amely szerint a partnerországok nem szûkíthetik a nemzeti kisebbségek jogait az oktatás területén - közölte Ivanna Klimpus-Cincadze.
KIJEV, 15:18
Magyarország elérte, hogy a Keleti Partnerség november 24-én esedékes brüsszeli csúcstalálkozójának nyilatkozattervezetébe foglaljanak bele egy olyan szövegrészt, amely szerint a partnerországok nem szűkíthetik a nemzeti kisebbségek jogait az oktatás területén – közölte Ivanna Klimpus-Cincadze európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál tudósítása szerint.
A hírportál csütörtökön ismertette a politikus előző nap Brüsszelben tett nyilatkozatát.
Láthatjuk, hogy (Magyarország kezdeményezésére) a többoldalú dokumentumokban kiegészítő megfogalmazások jelennek meg, például a Keleti Partnerség deklarációjának tervezetében”
– mondta a tisztségviselő. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a végső megfogalmazást illetően még folynak a viták.
Mivel függetlenségünk egész ideje alatt mi tiszteletben tartottuk a kisebbségek jogait, úgy egyet is érthetünk a meglévő fogalmazással”
– jelentette ki, majd hozzátette, hogy „mi értjük, honnan ered mindez”.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség arról számolt be, hogy litván honatyák egy 38 fős csoportja a Hazafias Unió–Litván Kereszténydemokraták nevű párthoz tartozó Andrius Kubilius volt miniszterelnök kezdeményezésére azzal a kéréssel fordult a magyar parlamenthez, hogy ne akadályozza Ukrajnának az Európai Unióhoz való közelítését célzó törvényeket.
A litván képviselők számára kellemetlen meglepetést, sőt sokkot okoztak a magyar kormány azon ultimátumszerű bejelentései, amelyek Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való közeledésének blokkolásával fenyegetnek, ha Kijev nem változtatja meg Magyarország kívánságának megfelelően új oktatási törvényét, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének oktatásának sajátosságairól rendelkezik”
– áll a Kubilius által terjesztett dokumentumban az MTI beszámolója alapján.
A Petro Porosenko elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
