Herwig Czech, a Bécsi Orvostudományi Egyetem történésze szerint Asperger (1906-1980) számos fogyatékos gyermeket küldött a hírhedt bécsi Spiegelgrund intézetbe, ahol a náci program keretében mintegy 800 gyermek halt meg méreginjekció vagy elgázosítás által. A beilleszkedési zavarokkal küzdő vagy fogyatékos gyerekeket és felnőtteket a náci ideológia a nemzetgazdaság számára értéktelennek tekintette és egy "öröklésbiológiai" elmélet alapján a megsemmisítésükre törekedett.

A történész archívumok anyagait, köztük Asperger személyes iratait, betegek dokumentumait átvizsgálva azt találta, hogy bár Asperger nem csatlakozott magához a nemzeti szocialista párthoz, de tagja volt hozzá köthető csoportoknak és "nyilvánosan legitimálta a fajhigiénia politikáját", köztük az erőszakos sterilizációt. "Aspergernek sikerült alkalmazkodnia a náci rezsimhez és lojalitását karrierlehetőségekkel honorálták" - olvasható a tanulmányban.

Ausztria náci megszállása után Asperger megpróbálta bizonyítani lojalitását a náci rezsimhez, előadásokat tartott, amelyekben kinyilvánította hűségét a náci orvostudomány központi elemeihez, köztük a fajhigiéniához. Jelentéseit Heil Hitler aláírással zárta.

Czech hangsúlyozta: Asperger nem volt "az eutanáziaprogram kulcsjátékosa, csak egy opportunista segédje". Szerepe marginális volt másokhoz képest - hangsúlyozta.

Hans Aspergerről sokáig azt tartották, hogy megvédte a gyermekeket az eutanáziától, mivel tanulmányaiban a nehezen kezelhető gyermeknek a társadalomba való bekapcsolásról írt. Czech szerint azonban a gyermekorvos nem azokról a fogyatékos gyermekekről beszélt, akiket "oktatásra alkalmatlannak" bélyegeztek meg. A történész szerint ugyanakkor semmi sem utal arra, hogy az osztrák gyermekorvos autizmuskutatásai "szennyezettek" lennének.

(MTI)