Miért van két Korea?

1945-ben Japán kapitulált és kivonult a Koreai-félszigetről. A félsziget irányítását északon a Szovjetunió, délen az USA vette át. Az amerikaiak kivonulását délen szabad választások követték, megválasztották Dél-Korea első elnökét, Li Szin Mant. Északon a szovjetek Kim Ir Szent, Kim Dzsongun nagyapját nevezték ki teljhatalmú vezetőnek.

A békekötés óta délen amerikai támogatással kiépült a a szabadpiaci kapitalista gazdaság, míg északon kínai és orosz támogatással a szocialista köztársaságnak álcázott totális diktatúra alakult meg.

A változás

Trump elnöksége előtt az Egyesült Államok és Észak-Korea között mindig feszült volt a viszony, Phenjan ellenségként tekintett Washingtonra és szövetségeseire. Az észak-koreai rezsim erőfitogtatás gyanánt rendszeresen tartott rakétakísérleteket. Észak-Koreának a nukleáris fegyvereit leszámítva közel 8000 nehéztüzérségi fegyvere van a demilitarizált zóna mellett, ahonnan a 25 millió lakosú Szöul csak 65 km-re van.

Idén januártól azonban gyökeresnek mondható változás állt be, Phenjan leállt a ballisztikus rakéták kilövésével, és a dél-koreai téli olimpiára a sportolók mellett észak-koreai vezető politikusok is kilátogattak.

A következő nagy mérföldkő április végén következett be, amikor Kim Dzsongun átsétált Dél-Korea területére és Panmindzsonban tárgyalásokat kezdett Mun Dzsein dél-koreai elnökkel.

Ezután jelentették be, hogy már folynak az egyeztetések arról, hogyan és hol találkozzon Kim Dzsongun Donald Trump amerikai elnökkel. Végül abban egyeztek meg, hogy június 12-én Szingapúrban fogják a találkozót megtartani.

Ismételten a nagyhatalmak geopolitikai játszmája látható, hiszen Észak-Korea Kína meghosszabbított keze, és ha júniusban megállapodás születik, akkor valójában Kína fog Amerikával megállapodni.

Miért fontos a találkozó?

Egy esetleges békekötéssel egy lépéssel közelebb kerülünk a világbéke felé, erősödhet az ázsiai térség stabilitása.

Az észak-koreai diktátor és Trump között a kulcskérdések minden bizonnyal azok lesznek, hogy a koreaiak hajlandóak-e véglegesen leszerelni a nukleáris fegyverarzenáljukat. Amennyiben ezt megteszik, akkor akár gazdasági megállapodásokról tárgyalhatnak, valamint arról, hogy az USA csökkentheti a kommunista országra kiszabott szankciókat.