Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Trump gyõzelmének dominóhatását megszenvedhetik az európai balliberálisok

Vincze Viktor Attila

2016.11.14. 08:28

Kevesebb mint egy éven belül Olaszországban, Ausztriában, Hollandiában, Franciaországban, valamint Németországban is nehéz idõk következnek az eddig hatalmon lévõ, liberális politikai erõkre. Erre a következtetésre jutott az a Bloomberg által közölt elemzés, amely szerint a Brexit és Trump sikere várhatóan dominóhatást vált ki Európában.

Az amerikai hírügynökségi elemzés a jobboldali előretörés lehetőségével összefüggésben a Bob Janjuah, a Nomura egyik vezető tanácsadója által a Bloomberg TV-nek adott nyilatkozatot idézi:

Nos, azt hiszem, kezdjük megtanulni, hogy a közvélemény-kutatások mindig alábecsülik a szélsőséges, nacionalista jelölteket"

A Bloomberg szerint az Európai Unió tagállamain belül hamarosan sorra kerülő politikai megmérettetések, a mostani trendek alapján az uralkodó liberális elitek politikai és üzleti teljesítményével szembeni általános elégedetlenség légkörében zajlanak majd.

Ezeknek a választásoknak és népszavazásoknak a végső eredményeit pedig a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásával és a bevándorlással kapcsolatos témák befolyásolják majd a legnagyobb mértékben.

Úgy hiszem, hogy 2016-ban véget fog érni a nagyvállalatok, a nagybankok és a politikai elit istentelen szövetsége"

– idézi a lap Nigel Farage véleményét a Brexit után Trump győzelmét is elhozó folyamattal kapcsolatban.

A változások kiindulópontját felidézve a Bloomberg úgy véli, hogy a populisták elsőként a Brexittel a brit politika hatalmi berendezkedésének falain törtek át sikeresen. Amikor Nagy-Britannia lakossága június 23-án az EU-ból való kilépés mellett döntött, azzal a saját elitje mellett, az olyan nemzetek feletti intézmények tanácsaival is szembe szállt, mint az IMF és a NATO.

Olaszország: december 4-én a kormány léte a függ referendumtól

A leghamarabb Olaszországban derülhet ki, hogy létezik-e a baloldali-liberális hatalmi berendezkedéseket elsöprő dominóhatás Európában. Kevesebb mint egy hónap múlva, a december 4-ei népszavazáson már voksolhatnak is az olaszok Matteo Renzi kormányfő alkotmánymódosító javaslatáról. Az olasz miniszterelnök előre bejelentette, hogy kormánya sorsa a referendum eredményéhez kötődik, mivel ha a népszavazáson elbukna az általa javasolt módosítás, akkor lemond hivataláról.

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Matteo Renzi álláspontja várhatóan alulmarad a népszavazáson, ami az Öt Csillag nevű kormányellenes mozgalom előretörését hozhatja magával. A humoristából lett politikus, Beppe Grillo, az Öt Csillag társalapítója Donald Trump elnöki mandátumszerzését hihetetlen győzelemként méltatta internetes blogján.

Az információs rendszer, a tévéadók, a sajtó, az elemzők és az újságírók apokalipszisével ért véget egy korszak"

– mondta Beppe Grillo.

A Bloomberg idézi az olasz közélet egy másik szereplőjét, Enrico Letta volt miniszterelnököt is, aki szerint a választott tisztviselőknek át kell alakítaniuk a kapcsolatukat a választókkal, mert annak az úgynevezett Clinton-modellnek, amelyben a politikusok hosszú ideig tartó karriert élvezhettek, annak örökre vége. Letta szerint:

az eddig ismert tradicionális pártoknak befellegzett."

Ausztria megint megpróbál elnököt választani december 4-én

Az olasz népszavazással egy időben, december 4-én választhatják meg idén immár másodszor – és remélhetőleg most már ténylegesen is – az új osztrák elnököt. A korábbi választás eredményét a szavazatszámlálás visszásságai miatt érvénytelenítette az osztrák alkotmánybíróság.

A lap megjegyzése szerint bár az osztrák elnök hatalma elég korlátozott, mivel a valódi hatalom a szomszédos Németországhoz hasonlóan a kancellári tisztséghez tartozik, azonban most mégis nagy figyelmet kaphat ez a választás, mert az előzetes felmérések szerint a második világháború óta először, egy "szélsőjobboldali" politikus kerülhet egy nyugat-európai ország, Ausztria vezető pozíciójába.

Májusban a Zöldpárt jelöltje, Alexander Van der Bellen mindössze 30000 szavazattal nyerte meg az elnökválasztást a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben. A Bloomberg szerint a közvélemény-kutatások decemberre annyira szoros eredményt jósolnak, hogy azok alapján nem lehet jelenleg megjósolni az ausztriai voksolás eredményét.

Az elemzés idézi az osztrák kancellár, Christian Kern véleményét, aki szerint az amerikai elnökválasztásnak komoly tanulsága van: "meggyőződésem, hogy a választáson kegyetlen küzdelem lesz a középosztálybeli rétegek szavazatiért, amitől nem futamodunk meg."

A hollandok március 15-ei parlamenti választása a Nexitről is szól

Hollandiában március 15-én lesznek a parlamenti választások. Az európai laborkísérletnek is számító holland választásokon várhatóan most is a szokásos alkalmi és instabil szövetségeket alkotó legalább 13 párt juthat be majd be a parlamentbe, ami eleve megnehezíti a kormányalakítást. A Geert Wilders vezette iszlámellenes Szabadságpárt és Mark Rutte miniszterelnök vezette liberális párt jelenleg fej fej mellett áll.

Az emberek visszaszerezték az országukat. És mi is ezt akarjuk!"

– írta Twitter üzenetében Geert Wilders, ezzel arra utalva, hogy pártja el akarja érni Hollandiában brit mintára, egy "Nexit" népszavazás megtartását az európai uniós tagságról.

A Bloomberg szerint Hollandia, amely már több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a populistákkal kapcsolatban Pim Fortuyn miatt, az képes lesz kezelni most a Wilders keltette politikai feszültséget is. Rutte kizárta a koalíciót a Szabadságpárttal, amelyik pedig egyedül valószínűleg nem lehet képes kormányozni.

Trump győzelme elfogadottabbá tette a populista politikát, azonban ez nem jelent előnyt mert most már minden politikai erő nagyon éber és készül a márciusi választásokra"

– idézi az elemzés Kees Aarts, a Groningen Egyetem politológusának véleményét.

Népszerűtlen baloldal küzd majd megosztott jobboldallal május 7-én Franciaországban

A francia választók már kétszer támogatták a Nemzeti Frontot két különböző Le Pen generációval az élen, azonban a Brexit és Trump győzelme alapján még semmit sem lehet biztosra venni az francia elnökválasztás május 7-i második fordulójával kapcsolatban.

Az, hogy Hollande a legnépszerűtlenebb elnöke a francia történelemnek, és hogy Nicolas Sarkozy akar a kihívója lenni a konzervatív oldalról, miközben Nicholas Sarkozy egyelőre még csak hat másik konzervatív elnökjelölt-aspiránssal küzd a jelöltségért, hát ez bizony lehet, hogy lehetőséget ad Marine Le Pen számára a térnyerésre. A francia politikai pártok egyetlen olyan vezetőjeként, aki támogatta korábban Trumpot, Le Pen Twitter-üzenetben gratulált Donald Trump győzelméhez, azt írva :

A amerikai nép szabad! Ugyanakkor bízom abban, hogy a szabadságszerető franciák is eltörlik azt a rendszert, amely lábbilincset helyezett rájuk!"

Az amerikai elnökválasztás franciaországi hatásaival kapcsolatban Howard Davies,  a Royal Bank of Scotland elnöke, a Bloomberg TV-nek azt nyilatkozta, hogy

korábban Franciaországban mindenki ugyanazt mondta Le Penről, amit az összes megalapozott vélemény Amerikában Trumpról is, hogy ahogyan Trump nem nem nyerhet, úgy Marine Le Pen sem nyerhet. Viszont most azt hiszem, hogy sokan megkérdezik maguktól, hogy biztos, hogy így van -e ez. Szerintem sok francia aggódik emiatt."

Németországban szeptemberben dől majd el végleg, hogy meddig erősödik az AfD

Németországban pedig, a történelmi tapasztalatok, valamint a fékek és ellensúlyok jól működő demokratikus rendszere miatt is a populizmussal szemben talán legellenállóbb országában Európának, ott szeptemberben lesznek a parlamenti választások.

A Bloomberg szerint Németországban most komoly kihívás elé néz a második világháború utáni demokratikus berendezkedése a 2017-es őszi szövetségi választásokon. A migránsválság eszkalálódása miatt jelentősen megerősödött a bevándorlásellenes AfD.

A demagóg populizmus nem csak Amerikában probléma"

– mondta az AfD megerősödésével kapcsolatban a pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble a Bildnek nyilatkozva.

Frauke Petry, a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak párt társelnöke Trump győzelmét egy Németországnak szóló, megszívlelendő leckének tekinti:

Ahogy az amerikaiak nem hittek a választási előrejelzéseknek és a médiatöbbségnek, a németeknek ugyanolyan bátran kell vállalniuk, hogy a szavazatuk leadásával saját maguk döntsenek."

 

Angela Merkel kancellár eközben még mindig nem hozta nyilvánosságra, hogy újra elindul-e a választásokon. Ugyanakkor részben az ő menekültpolitikáját támadó AfD miatt az utóbbi időben egy sor regionális választáson vereséget szenvedett el pártja, a CDU. Ráadásul Donald Trump meg még őrültnek, betegesnek is minősítette a politikáját. A republikánusok meglepetésszerű győzelme nem lehet tudni, hogy mire fogja Merkelt ösztönözni.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére