Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#sport
#Orbán Viktor
#bevándorlás
#belföld
#Soros György
#külföld
#demográfia
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
amerika, london, párizs
 
 
 
 

Trianon nem lezárt ügy, de az etnikai háborúval mindenki megégetheti magát

2018. július 3. 17:30

Miközben a nyugati elit az orosz propagandától félti a hatalmát, megfeledkezik azokról az aknákról, amelyeket elődeik helyeztek el a közös Európának nevezett konstrukció alá. Sokan úgy gondolják, hogy a kisebbségi kérdést Európa már lezárta és jelesre vizsgázott belőle.

Pedig a valóság sokszor rácáfol az ideológiai útvesztőkben tévelygő hurráoptimista vezetők lázálmaira. Így történt ez Ukrajna, Moldova és Grúzia esetében is, de megtörténhet hasonló az EU-n belül - akár Romániában. A helyi kisebbségi kérdés megoldatlanságát Oroszország és az USA is rendre kihasználja. Kétrészes sorozatunk bevezetőjében a román-magyar viszonnyal, illetve az orosz-román geopolitikával foglalkozunk.

Nyugati propagandistákról - akik rettegnek Putyin nacionalizmusától -, Trianonról és az időzített kisebbségi konfliktusokról, a hazánkat is érintő geopolitikai játszmákról, valamint az egyre erőteljesebb nyugati befolyásról beszélgettem a Honvédelmi Minisztérium volt főosztályvezetőjével, Demkó Attilával, aki nagy sikerű könyvében, a Máglyatűzben ugyanezeket a kérdéseket feszegeti.

Egyes filozófusok szerint a világtörténelemben először gyarmati státuszba süllyedt Európa. Most először van kiszolgáltatva a kontinens idegen nagyhatalmaknak és a vándorló népek kénye-kedvének. Ha a közelmúlt eseményeit nézzük, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy emberek százezrei minden komolyabb ellenőrzés nélkül tudnak ki- és bevándorolni anélkül, hogy akár egy fegyveres határőrrel is találkoznának. Bizonyos felelőtlen politikusok nyilatkozatai emberek millióit vonzzák Európába, miközben a nagyhatalmaknak a kisebbségi kérdést Trianon óta sem sikerült rendezniük.

Demkó Attila szerint a Máglyatűznek a mondanivalója nagyon egyszerű:

a jövő nem eldöntött, semmi nincs még lezárva, semmi sincs kőbe vésve. Nincs végzet. Pont!"

Mivel a könyv is székelyföldi epizóddal indít, ezért a beszélgetést mi is Romániával kezdtük. Nem meglepő, de Demkó is úgy látja, hogy Románia egy kézi vezérelt ország, szuverén, de nem független. Az amerikai adminisztráció szinte teljes mértékben a felügyelete alatt tartja a román politikai életet.  Ez azonban feszültséget kelt az országban, hiszen megalázó, hogy ennyire átjárja az amerikai hatalom a román államvezetést és a román közigazgatási struktúrát. Az elmúlt évek tüntetéssorozatai valamilyen formában ezzel magyarázhatóak.

Keleti szomszédunkat mostanában leginkább a mélyállam (deep state) kifejezéssel szokták illetni. Nem véletlenül. A nem klasszikus értelemben vett „háttérhatalmi” struktúra az államvezetés minden egyes területén jelen van.

"Romániában megvan a szolgálatoknak egy olyan méretű hatalma, amelyet Magyarországon el sem tudunk képzelni. Ez egy kultúra. Mindannyian tudjuk, hogy miként járta át az egész román társadalmat a Securitate és ezt teszik ma is annak utódszervezetei. Ez egy állam volt az államban már a kommunista időkben is. Szinte mindenkiről készült dosszié, aki élt és mozgott" – mondja a szerző.

Demkó – aki korábban a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályának volt a vezetője – úgy látja, Romániában a titkosszolgálatok aktívan részt vesznek a politika alakításában, és ez a múltban sem volt másképp, hiszen a marosvásárhelyi eseményeknél és a bányászjárásoknál is független hatalmi ágként működtek. Manapság a Korrupcióellenes Ügyészség leple alatt tevékenykednek. Klasszikus értelemben így kell elképzelni egy párhuzamos államot.

A regény alapvető kérdésfeltevése a trianoni trauma.

"Trianon nem a múlt – ezt nagyon fontos tisztázni". Trianon él, nem lezárt fejezet – teszi hozzá. Trianon feloldható lenne úgy, ha létezne egy valódi kompromisszum Magyarország és a magyar közösségek illetve a magyar területek új birtokosai között. A tragédia az, hogy nem a kompromisszum felé haladunk, hanem inkább egyre távolodunk a megoldástól. 

Minderre a legjobb példa Ukrajna. Ott a kisebbségi kérdést a maguk módján, de megnyitották az oroszok, és ezzel Ukrajnát a csőd széléről belökték a szakadékba. Polgárháború, proxyháború és területi veszteségek. Ki akarhat ilyen jövőt magának és az országának?

Ha tágabb értelmezési keretbe helyezzük, akkor megállapítható, hogy a kisebbségi kérdések nyomvonalán kipattanó konfliktusok felelőssége azoknak a vállát terheli, akik ezt a kérdést az elmúlt száz évben egyáltalán nem akarták megoldani. Elsősorban a hatalmon lévőké a felelősség.  Románia felelőssége, hogy Székelyföldön a román állam iránti lojalitás nem túl magas, ugyanez van az ukránok esetében is. Miért kellene a kárpátaljai magyaroknak az ukrán államban bízniuk, hiszen eddig csak nyomort, korrupciót, megaláztatást, illetve most egy háborút kaptak tőlük?

Mit kaptak Ukrajnától a magyarok? Ez egy  fordított epizód a Brian életéből. Mit adtak nekünk a rómaiak? Mit adtak nekünk az ukránok? Mit adtak nekünk a románok?"

A negatívumokat a magyarság számára hosszan lehetne sorolni, pozitívum gyakorlatilag nincsen.

A Trianon után a magyarországi területeket megszerző államokban a magyarságot olyan sérelemsorozat érte, és olyan távoliak a nemzetek közötti narratívák, hogy az ellentétek áthidalása rendkívül nehéz –mondja Demkó Attila.

Természetesen az oroszok látják, hogy egy szövetségi rendszeren belül lévő államban, mint mondjuk Romániában, vagy a NATO felé tendáló Ukrajnában rosszabb a magyarság helyzete, mint mondjuk Szerbiában. Ezt ki is használják, vagy használhatják. Természetesen itt a probléma az, hogy a nyugatiak megpróbálják kisebbségi ügyeket a szőnyeg alá söpörni, vagy azt hibáztatni, aki életben akar maradni – a magyarokat.

A trianoni döntés valójában aláaknázza mind az Európai Uniót, mind a NATO-t. Az, hogy a térségbeli nemzetek között ennyi törés van, az hozzájárult ahhoz, hogy a külső erők könnyebben éket tudnak ütni közénk."

Mind a mai napig vannak olyan mély sérelmek Magyarország részéről, amelyek sokkal erősebbek, mint az oroszoktól való félelem. Sok magyar teljesen jogosan gondolja, hogy az nem egy előnyös deal, ha a szomszédos országok lassú pusztulásra ítélik a határokon túli magyar közösségeket, ezzel egyben a magyar kultúrát.

Az egy tudati kérdés, hogy miként állunk hozzá ehhez a történelmi traumához, és az ebből fakadó aktuálpolitikai kérdésekhez – részben ez a könyv megírásának egyik mozgatórugója. 

A magyar törekvések legitimációját is érdemes egy picit a román szemüvegen keresztül megvizsgálni.

Igazából a könyv elolvasásáig én sem tudtam, hogy Románia is vívott már hibrid háborút. Az 1990-es években, a Szovjetunió összeomlása után Moldovában akcióztak a román hírszerző alakulatok, hiszen az országnak területi igényei voltak és vannak Besszarábiában. A kommunista blokk szétesése után volt egy olyan pillanat (28 évvel ezelőtt!), amikor a román vezetés úgy érezte, hogy elérkezett az ideje a nagy egyesülésnek, és bedobták egységeiket a Dnyeszter-melléken. Akkor az oroszok nyertek, és azóta is megszállva tartják a régiót, de ez az incidens is jól mutatja: ha kell, akkor Románia mer nagyban játszani, nem törődik a következményekkel, míg Magyarországon még a geopolitikai gondolatától is irtóznak baloldali-liberális elit tagjai.

"Igen, voltak román önkéntesek. Ahogy Dombaszban láttuk az orosz önkénteseket, ugyanúgy megjelentek a románok is Besszarábiában. Alapvetően százas nagyságrendű erőről beszélünk, tehát méreteiben kisebb. Amúgy Ukrajnával szemben is támaszt igényeket Románia, de az amerikai befolyás miatt ezt nem szeretik hangsúlyozni" – mondja Demkó.

Besszarábia – amely két országra terjed ki - Moldovára, Ukrajnára (a de facto államként működő Dnyeszter Menti Köztársaságot a Szovjetunió csatolta a volt román tartományhoz– egyesülése Romániával ma még csak a román nacionalisták szívügye, de a Nyugatnak is egyre nagyobb érdeke fűződik hozzá. És nem utolsósorban fontos tisztázni, Romániában a nemzeti minimum nagyobb társadalmi konszenzuson nyugszik, mint Magyarországon. Ott tényleg bármi megtörténhet.

Folyt. köv.

OLVASTAD MÁR?

amerika, london, párizs
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Orbán Izraelben: minden nemzetnek joga van a biztonsághoz

Orbán Izraelben: minden nemzetnek joga van a biztonsághoz

kétharmad

Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu sajtótájékoztatót tartott Jeruzsálemben.

Holland külügyminiszter: nem léteznek békés, multikulturális társadalmak

Holland külügyminiszter: nem léteznek békés, multikulturális társadalmak

amerika, london, párizs

Egy kiszivárgott videófelvételen beszél arról a holland külügyminiszter, Stef Blok, hogy békés multikulturális társadalmak sehol nincsenek a világon, és az Európai Unió migránskvótáját is kritikával illette.

Reggel 7:59

Reggel 7:59

7:59

Erről fog szólni a mai nap!

Brüsszelnek nagyon nincs ínyére, hogy Magyarország nem akar bevándorlóország lenni

Brüsszelnek nagyon nincs ínyére, hogy Magyarország nem akar bevándorlóország lenni

kétharmad

Újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat csütörtökön Magyarország ellen.

Soros-szervezet akarta megtorpedózni Orbán Viktor izraeli látogatását

Soros-szervezet akarta megtorpedózni Orbán Viktor izraeli látogatását

kétharmad

Azt akarta elérni az Amnesty International (AI), hogy mondja le a jeruzsálemi Jad Vashem Intézet Orbán ottani látogatását, többek között azért, amiért kampányában "antiszemita" hangokat megütő módon szerepeltette Soros Györgyöt. Csakhogy az AI-t a magyar származású tőzsdespekuláns is pénzeli.

Így értékelte Donald Trump a helsinki csúcstalálkozót

Nagy eredményekre számít a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Helsinkiben tartott csúcstalálkozója után az amerikai elnök.

Boris Johnson: "még van idő megmenteni a Brexitet"

Boris Johnson: "még van idő megmenteni a Brexitet"

amerika, london, párizs

Boris Johnson volt brit külügyminiszter szerint "még van idő a Brexit megmentésére", de erre a brit kormány által minap kidolgozott stratégia nem alkalmas.

Marx bíboros annyira aggódik a migránsokért, hogy Seehofer pártját bírálja

Marx bíboros annyira aggódik a migránsokért, hogy Seehofer pártját bírálja

amerika, london, párizs

Az egyházi méltóságot aggodalommal tölti el, hogy a társadalom szóhasználata is egyre radikálisabb, és a határoknál megjelenő, menekülő emberek olyan színben tűnnek fel, mintha a németek jólétét fenyegetnék, amitől meg kell magukat védeniük. A bíborost hidegen hagyja, hogy amúgy a fenyegetés valós.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére