Az amerikai politikában az örök mumust az oroszok jelentik, úgy tűnik azonban, az "ördöggel" pont, hogy nem Trump paktált le, hanem a demokraták, a Uranium One-biznisz keretében. Most új fejlemények láttak napvilágot.

Az ügyről  részletesen beszámoltunk már korábban a 888.hu-n, úgyhogy most csak egy rövid összefoglalóban teszünk említést az előzményekről.

Hillary Clinton még külügyminiszterként engedélyezte, hogy a Roszatom orosz állami vállalat 20 százalékos részesedést vásároljon a Uranium One nevű kanadai cégben, melynek az Egyesült Államokban is vannak bányái, és amely az amerikai uránszükséglet egyötödét fedezi. Az ügyletnek köszönhetően a Clinton Foundation 145 millió dolláros (38 milliárd forint) bevételre tett szert.

Az alapítvány ráadásul eleinte a fent említett pénzösszeg eredetét sem tüntette fel, még Obama elnök kikötése ellenére sem. Úgy tűnik, hogy ez azonban felszínes utasítás lehetett, Obama adminisztrációja ugyanis később azzal védte be Clintonékat, hogy az „ügyletnek nincs nemzetbiztonsági kockázata”.

Szerdán most egy FBI-informátor, bizonyos Douglas Campbell osztott meg új információkat az egész bizniszről a Szenátus igazságügyi bizottságával, amelyet a The Hill szerzett meg.

Õ úgy értesült az oroszoktól, hogy Moszkva az amerikai APCO Worldwide lobbicéget kereste meg ajánlatával, mert ez a szervezet kellő befolyással bírt az Obama-adminisztrációra, egészen pontosan Hillary Clintonra. Elmondta, az orosz képviselők abban bíztak, hogy az APCO által kapott, évi 3 millió dollárra rúgó orosz támogatásból megvásárolhatják a Clinton Global Initiative támogatását.

Az elvárás az volt az APCO-val szemben, hogy térítésmentesen segítséget nyújtson a Clinton Global Initiative számára a megfelelő körülmények előteremtéséhez, hogy az Obama-adminisztráció gond nélkül rábólintson az Uranium One-ra és az amerikai-orosz nukleáris együttműködési megállapodásra.

Az APCO munkatársai a The Hillnek tagadták, hogy valaha is bármi közük lett volna a Uranium One-bizniszhez, és „mindössze” abban segédkeztek, hogy Oroszország kedvezőbb helyzetbe kerüljön a nukleáris üzemanyag-szerződésekért folytatott versenyben az USA-n belül.

A Clinton-szervezet szóvivője, Nick Merrill pedig gyakorlatilag az egybites érvrendszert érvényesítve úgy reagált, hogy Campbell vallomásával csak a Trump elnököt érintő vizsgálatokról akarják elvonni a figyelmet (amire épkézláb bizonyítékok még mindig nincsenek).

A Demokrata Párt nem meglepő módon azzal állt elő, hogy Campbell megbízhatatlan szemtanú, és Clintonnak semmi köze nem volt semmilyen illegális ügylethez. Beszédes azonban, hogy Campbell 2009 és 2014 között szerzett információit az FBI azért mégiscsak értékesnek találta annyira, hogy 2016-ban egy 50 000 dolláros csekket adtak neki.

Mint ahogy azt Campbell mondta, többször is elismételte aggodalmait az FBI-nak, de rendre azt a választ kapta, hogy az ügy politikai természetű.