Recep Tayyip Erdogan török államfő parancsára az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az elnöki rendszer bevezetését kezdeményezi. A török ellenzék elkezdett fegyverkezni.

Kemal Kilicdaroglu, a legnagyobb ellenzéki párt, a Republikánus Néppárt (CHP) vezetője nem finomkodik. A politikus szerint az elnöki rendszer bevezetése egyenértékű lenne a diktatúra bevezetésével – írta a DW.

Az biztosnak tűnik, hogy az elnöki rendszer még több hatalmat juttat majd Erdogannak.

Törökországban szükségállapot van érvényben a tavaly júliusi puccs óta, amely egyébként azt jelenti, hogy Erdogan rendeletekkel kormányozhat. Jelenleg ezeket a rendeleteket utólag jóvá kell hagynia a parlamentnek. Egy elnöki rendszerben a parlament ezen ellenőrző funkciója teljesen megszűnne a javaslat szerint.

A miniszterelnöki funkció teljesen megszűnne: az államfő a kormányfő is lenne egy személyben. Az AKP által tervezett konstrukcióban az elnök helyettese nem a házelnök lenne, hanem saját alelnöke és arról is dönthetne, hogy hány helyettese legyen.

Az elnök többé nem lenne független a pártoktól. Jelenleg ugyanis Erdogan nem tagja az AKP kormánypártnak, azonban mivel korábbi pártjáról van szó, így magabiztosan kijelenthető, hogy informálisan ő vezeti a pártot. Egy elnöki rendszer esetén ez a látszatmegoldás is megszűnne.

Az AKP-ban népszerű a javaslat. Mehmet Simsek miniszterelnök-helyettes szerint nem jelent problémát a hatalom ilyen szintű koncentrációja, sőt a politikus szerint számos pozitívuma lesz az új rendszernek.

– emelte ki Simsek.

Mindenesetre nem lesz egyszerű elfogadtatni a döntést a parlamenttel, ugyanis a kormányzó AKP-nek nincs elég képviselője ahhoz, hogy egyedül átnyomjon egy alkotmánymódosítást. Érthető módon az ellenzéki, kurdpárti HDP párt, és a korábban már említett CHP nem rajong az ötletért, így a kormány nem számíthat az ő támogatásukra.

A probléma befolyásolására Erdogan számára több megoldás is kínálkozik. A demokratikus értékek tiszteletben tartásával amúgy sem nagyon zavartatja magát, így egyszerűen megkenheti a vonakodó képviselőket, vagy koholt vádak alapján letartóztattathatja őket.

A DW által megkérdezett szakértő Christoph Ramm a Berni Egyetem tanára szintén szkeptikus abban, hogy a törvény elfogadásra kerüljön. A szakértő szerint az AKP-nak szövetségre kellene lépnie – legalábbis nem hivatalosan – a jobboldali, nacionalista MHP párttal. Ez nem is lenne olyan nehéz, hiszen mindkét párt izolációs politikát folytat és számos kérdésben egyetértenek. Rengeteg tárgyalás folyhat a háttérben a két párt között – mondta Ramm. Az egyik legfontosabb kérdés a halálbüntetés visszavezetése a tárgyalásokon.

Az AKP és az MHP összefogása még mindig nem elég az alkotmánymódosításhoz, ám arra elég lehet, hogy népszavazást kezdeményezzenek a kérdésben.

Kilicdaroglu szerint ezek a fejlemények a 140 éves török parlamentarizmus végét jelentik.