Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
Big pikcsör
 
 
 
 

Török Gábor: "Mi van akkor, ha az antiszemitizmus politikai termék?"

Fűrész Gábor - GFG - Görgényi Tamás - Ketipisz Sztavrosz

2017. április 19. 06:28

Rendhagyó beszélgetés Török Gáborral a politikai elemzés haláláról és a halál utáni életről, a sikeres és sikertelen politikáról, a 2018-as esélyekről és talán még 2022-ről is, na meg arról, hogy "mi van akkor, ha az antiszemitizmus politikai termék?"

A szurkolói mentalitással én nem tudok mit kezdeni”

Fotó: Kozma Zsuzsi

Görgényi: A politika abszolút jelen idejű műfaj, olyan, mint a színház. Lehet operát írni a jövőnek, a zenét meg lehet írni, de nem az előadást. Regényt megint csak lehet írni a jövőnek, de színházi előadást nem érdemes a jövőnek csinálni, azt csak a mostani közönségnek érdemes. A politikát sem érdemes az ötven évvel későbbi közönségnek csinálni. Egy politika iránt érdeklődő elemző, aki a 19. század nemzeti liberális értékrendjét érzi magához a legközelebb – akár Európában, akár Magyarországon – az kire, hogyan tud tekinteni? Van olyan politikai szereplő, csoport, közeg, ahol ez az értékrend fontos – vagy ebben egyedülállóként érzi magát az ember?

Török: Nem, szerintem nincs ilyen, hogy egyedülálló. Nevetséges lenne, ha azt gondolnám, hogy én valamilyen pária vagyok a politikai térben. Az az igazság, hogy alapvetően nem érzem feladatomnak, hogy politikai értékekről beszéljek, különösen, hogy jókra vagy rosszakra, hozzám közelebb állókra vagy távolabb állókra osszam a politikai térfelet. Lehet, hogy nehezen hihető vagy sokan azt gondolják, hogy ez valami műmájerség, felvett póz, de én tényleg azt gondolom, hogy van olyan, hogy politikai elemző szakma és ebben az elemzőnek az elsődleges feladata, már abban a felfogásban, ahogy én gondolkodom, hogy ezeket a politikai értékeket próbáljam meg valamelyest háttérbe szorítani. De persze tudok válaszolni a kérdésre: hozzám azok a politikai erők állnak közel, amelyek a nemzeti gondolatot fontosnak tartják, és amelyek alapvetően mérsékeltek. Számomra tehát a mérsékelt nemzeti gondolat egy szimpatikus politikai irány. Ha nemzetközi szereplőt kellene mondanom, aki ezt megtestesíti, akkor nagyon komoly gondban lennék. Nyomokban itt-ott természetesen ezt fel tudom fedezni, de nem merném azt állítani, hogy például a német CDU ilyen lenne. Nem tudom. Van ez a szurkolói mentalitás, ami a magyar politika logikáját átviszi a nemzetközi politika értelmezésébe és az itteni politikai értékek alapján helyezzük el a világot is: ha valaki Orbán Viktort szereti, akkor nem szereti Merkelt, és szereti Trumpot. A szurkolói mentalitással én nem tudok mit kezdeni.

GFG: Ez irracionális szerinted? Én fociztam is, és szeretem is nézni a focit, de az a helyzet, hogyha szurkolok valakinek, akkor más identitással ülök a tévé előtt, ott tudok maradni a meccs végéig, mintha csak nézem a meccset és nincsen hozzá kötődésem.

Török: Nem mondom, hogy irracionális, csak engem nem ez jellemez. Én soha nem tudok senkinek sem szurkolni egy nemzetközi futballmérkőzésen. Ha magyarok játszanak, csak akkor.

GFG: Akkor miért nézed meg?

Török: Mert szeretem nézni. Érdekel. Jó a játék.

GFG: De akkor mi a szelekció szempontja, hogy nem az albán másodosztályú mérkőzést nézed meg, hanem a Barcelona-Realt?

Török: Jobban szeretem a Diósgyőr-Mezőkövesdet nézni, ez bármennyire furcsa. Vagy ott, ahol játszik egy magyar.

GFG: Akkor mégiscsak van szelekció.

Török: Hát a magyar. Ezt mondtam, a nemzetit. Ahhoz van kötődésem. De nekem nincs kötődésem a Barcelonához vagy a Real Madridhoz. Ahogy nincs kötődésem Trumphoz és Clintonhoz sem. Értem, hogy mi az, ami sokaknak az egyikben tetszik, a másikban ellenszenves. Ezt magam is el tudom mondani. De nem tudnék rajongani Trumpért, ahogy nem tudnám gyűlölni sem. Tehát ez szerintem így nehéz. A magyar politika kapcsán ezt jobban el lehet mondani. A 90-es évek elején volt olyan, hogy a budapesti kollégiumban egy politikusnak a fényképe is kint volt a falamon. De hát ez nevetséges. Mára ez teljes mértékben eltűnt és minél többet tudok a politikáról, annál inkább azt gondolom, hogy nincs is értelme vagy létjogosultsága rajongóként viszonyulni hozzájuk. Sokkal inkább, ha már választásról beszélünk, akkor a mérlegelés a fontos.  

Görgényi: A nem politológus, hétköznapi melós elmegy mondjuk dolgozni 8-ra, és hazaér 6-ra, akkor honnan lesz neki az a fajta információmennyisége, az a fajta szempontrendszere, rálátása, rutinja, személyes kapcsolatrendszere, kapcsolata politikusokkal, aminek alapján valamilyen tudatos, átgondolt mérlegelésre képes lesz? Neki marad a rajongás.

Török: Persze, de ez egyáltalán nem baj, sőt. Ha ez nem lenne, akkor nem működne a politikai verseny. De hát ez nyilvánvaló, hogy a politika alapvetően irracionalitásokon vagy kevésbé racionális dolgokon kell, hogy alapuljon.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Görgényi: És ezt értékeli a politológia a politikában? Mert én nem látom. Én azt látom, hogy a politikai elemzésekben ezt lenézik. Mintha valami disznóság lenne, hogy az ember érzelmeire akarnak hatni.

Török: Engem mindig azzal szoktak vádolni, hogy rajongója vagyok a politikai hatásoknak és mondjuk Orbán Viktort kivételes képességű politikusnak szoktam nevezni, a hatás tekintetében a leginkább professzionális politikusnak. És mindig megkapom azt, hogy miért rajongok iránta, miközben azt gondolom, hogy ez egy helyzetleírás, tehát egyszerűen így működik, nem tud másképp működni a politika, mint alapvetően érzelmekre hatva. Ez nyilvánvaló. És nem is hiszem, hogy nekünk politikai elemzőknek az lenne a feladatunk, hogy kioktassuk a választókat, hogy miért olyan hülyék, hogy hagyják magukat elcsábítani, miközben hát több ezer éve, amióta politika létezik, a politika erről, az elcsábításról szól.

Mi van akkor, ha az antiszemitizmus politikai termék?”

Fotó: Kozma Zsuzsi

GFG: Szerinted mi a populizmus? Hogyan fognád meg ezt?

Török: Szerintem minden sikeres politika populista. Ahol az ember választást akar nyerni, ott meg kell nyerni a szíveket és a lelkeket. Ezt nem nagyon lehet másképp tenni, mint kellő adag populizmussal. Most persze van a populizmusnak az a típusa, hogy az durva és látványos hazugságon alapul. Ilyen, amikor például az elit tagjai megpróbálják magukról elhitetni, hogy ők a nép egyszerű fiai. Ez kelthet ellenszenvet abban, aki ezt megfigyeli. Ezzel kapcsolatban lehetnek ellenérzéseink, de őszintén szólva elemzőként két kategória van: a sikeres és a sikertelen politika. Mondom elemzőként. Persze választóként lehet arról véleményem, hogy ez szimpatikus vagy sem. De elemzőként nem nagyon látok mást.

GFG: Tudsz olyan nemzetközi példát mondani, hogy egy antiszemita pártból zsidóbarát párt válik?

Török: Én olyan példákat tudok, ahol radikális jobboldali politikai erő – nem feltétlenül antiszemiták, de valamilyen értelemben radikálisok, változtattak jelentősen a politikai pozíciójukon. A szerb Haladó Párt szerintem ennek jó példája. De akár az olasz újfasisztákra is gondolhatunk, ahol ilyen típusú változás bekövetkezett. Szerintem a politikai változás természetes a pártok életében.

GFG: Csakhogy aki radikális, az nem feltétlenül antiszemita. Ha valaki viszont antiszemita, azt nem lehet csak úgy letenni, mint egy kabátot, ha jól értettem, erről beszélt Köves Slomó, amikor nálunk járt.

Török: Itt jön az a kérdés, a te kérdésed, hogy mi van akkor, ha az antiszemitizmus politikai termék?. Hogy van-e a politikában több, mint politikai termék. Persze az is magyarázatot igényel, hogy valaki liberálisból változik konzervatívba, hogy a liberalizmus az átélt, megélt liberalizmus volt-e. El lehet-e hagyni a liberalizmust? Azért te is emlékszel, hogy mi történt a 90-es évek első parlamentjében: a Fidesz milyen pozíciót foglalt el Trianonnal kapcsolatban, az egyházak szerepével kapcsolatban. Az homlokegyenest más, mint amivel ma rendelkezik.

GFG: De ha azt mondod, hogy zsigerileg gyűlölöd a cigányokat és a zsidókat, utána meg három év múlva hanukaköszöntőt írsz, akkor azért ott csak van valami, ami magyarázatra szorul.

Török: Hogyne, ez felvet kérdéseket. De mondom, az a kérdés, hogy nem politikai termék volt-e az a Jobbik részéről.

GFG: Micsoda?

Török: A szélsőjobboldaliság, a radikalizmus. Nem egy kigondolt hely volt a politikai palettán, ahol azt gondolta a Jobbik, hogy ott be tud futni. Ez a kérdés mindig, hogy a szavazók ezt mennyire tolerálják, mennyire hajlandóak ezeket a változásokat végigkövetni. Szerintem csak azt nem lehet, azt nem érdemes megtenni – ez a mindig emlegetett kettős mérce –, hogy az egyiknél az egészből értékrendi kérdést teszünk, a másiknál meg pragmatikusan közelítek ehhez.

Fotó: Kozma Zsuzsi

GFG: Amikor azt mondod, hogy a „gyűlölöm a zsidókat, a cigányokat” az egy másik pozíció, mint hogy kritikusan vagy nem kritikusan szemléled az egyház politikai szerepvállalását.

Török: Csak itt jön az a kérdés, hogy valóságos, megélt, átélt érzelem volt-e ez vagy egyszerűen egy politikai taktika, politikai termék. Én azért hajlamos vagyok azt gondolni, hogy az esetek egy jelentős részében a politikában politikai termékek vannak, amelyek a politikai pozicionálásban alakulnak ki. Mi mások magyaráznák ezeket a brutális változásokat, ami nemcsak a magyar politika jellemzője egyébként.

GFG: Tehát akkor a Jobbik leírható úgy, mint a „van egy rasszista politikai termékem” szakaszból „van egy zsidósimogató politikai termékem” szakaszba való sikeres vagy sikertelen átmenet kísérlete?

Török: Hát ha szeretnéd ezeket a jelzőket használni…

GFG: Hát nem én provokáltam ki, mert nem én hajtottam végre ezeket a változásokat.

Török: De mondhatod azt, hogy egy radikális politikai termékből…

GFG: Nem mondhatom, mert ha azt mondanám:"radikális", az felmentést jelentene. A radikális az azt jelenti, hogy lázad. Hogy valami neki nem tetszik. Le akarja rombolni valamilyen értelemben a status quo-t.

Török: És ha azt mondom a Fideszre, hogy egyházgyűlölőből egyházsimogatóvá vált, az korrekt?

GFG: Én azt gondolom, hogy egyházkritikusból…

Török: Milyen érdekes! Hogy bejön ez a „kritikus” jelző. Miért nem azt mondtad, hogy „zsidókritikus”?

GFG: Mikor volt zsidókritikus?

Török: Korábban. Azt mondtad, hogy antiszemita.

GFG: Láttad bakancsokkal felvonulni a gárdistákat, akkor azt lehet eufemisztikusan zsidókritikus pozíciónak nevezni, csak nem állja ki a józan ész próbáját.

Török: Vagy ha azt mondja a parlamentben valaki, hogy „térdre, imához, csuhások”, az egy kritikus álláspont csak? Mindössze egy egyházkritikus álláspont?

Fűrész: Hát az a különbség, tudod, hogy az egyik rasszista, a másik nem.

Török: Ja persze, ez nyilvánvaló.

Fűrész: Nyilván az egyház fricskázása egy olyan pozíció, ami ma is vitákat váltana ki, de az egy egészséges politikai szituáció volt. Megint más az antiszemitizmus vagy a rasszizmus, nem?

Török: Más, kétségtelen.

Ketipisz: Stilisztikailag egy dolgot mondanék erre csak. Hogyha azt mondták volna, hogy „gyújtsuk föl a templomokat”, akkor nem léphetnének ma be hitelesen olyan körbe, ahol viszont tisztelik a templomokat.

Fűrész: Nekem ez az „iszlamofóbia” problémájára hasonlít. Amikor valakire azt mondják, hogy „iszlamofób”, akkor az azért egy vicc, mert „iszlamofóbia”, mint olyan, valójában nem létezik. Az iszlám nem egy etnikum, hanem egy vallás, így amire valójában gondolnak, az valláskritika. Ha a kereszténységet lehet kritizálni, akkor az iszlámot is lehet. Az antiszemitizmus viszont nem valláskritikai kérdés, hiszen egy népcsoporttal szemben kinyilvánított gyűlölet.

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Kavanaugh a MeToo-karaktergyilkolás legújabb áldozata

Kavanaugh a MeToo-karaktergyilkolás legújabb áldozata

kinyílott a pitypang

A #metoo, a politikai lejáratás eszköze ismét felütötte a fejét. Brett Kavanaugh-t, Donald Trump főbírójelöltjét vasárnap szexuális zaklatással vádolta meg egy volt iskolatársnője. Az állítólagos áldozat korábban egy demokrata szenátornak írt levelében számolt be az erőszak részleteiről.

Merkel kirúgta a német titkosszolgálat vezetőjét, mert igazat mondott

Merkel kirúgta a német titkosszolgálat vezetőjét, mert igazat mondott

amerika, london, párizs

A német belügyi hírszerzés vezetője a chemnitzi zavargásokkor több, a liberális és a bevándorláspárti világfelfogásba nem illeszkedő tényadatot is közzétett. Emiatt összebalhézott Merkellel, így most el kell búcsúznia állásától.

Hiába adja a tévé a meccset, ha élőben sokkal jobb buli!

Hiába adja a tévé a meccset, ha élőben sokkal jobb buli!

hajrá, magyarok!

Folytatódik a Pörge szurkol, most egy másodosztályú találkozóval.

Orbán: nemzeti érdekünk, hogy jó legyen a kapcsolat Kelet és Nyugat között

Orbán: nemzeti érdekünk, hogy jó legyen a kapcsolat Kelet és Nyugat között

kétharmad

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedden Moszkvába látogatott, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt.

A politikai kereszténység védelmében

A politikai kereszténység védelmében

piszkostizenkettő

Nem kevesebb, hanem több politikai kereszténységre volna szükség.

Ezt nyilatkozta Orbán és Putyin Moszkvában

Ezt nyilatkozta Orbán és Putyin Moszkvában

kétharmad

Kiegyensúlyozottnak és kiszámíthatónak nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatot Orbán Viktor miniszterelnök kedden Moszkvában a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való tárgyalása előtt.

Az ellenzék nemzetpolitikája ismét csődöt mondott

Az ellenzék nemzetpolitikája ismét csődöt mondott

kétharmad

Elképzelhetetlen más európai országban, hogy egy párt EP-képviselője saját országa ellen szavazzon - erről Deák Dániel beszélt az Echo TV Informátor című műsorának. A Figyelő főmunkatársa szerint azzal, hogy a magyar ellenzéki pártok megszavazták a magyarellenes Sargentini-jelentést, "negatív hungarikumot" alkottak.

Megszületett Orbán Viktor harmadik unokája

Megszületett Orbán Ráhel második gyermeke.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére