„Vasárnap délután 2-től tartotta zászlóbontó rendezvényét a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM), amelyet Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere hirdetett meg tavaly ősszel.”

Ezt olvastam kávézás közben. Mivel kíváncsi ember vagyok, félretoltam a bögrét, s rákerestem egy kicsit. Pár szemelvény a mozgalom indulásával kapcsolatos irományokból:

„Márki-Zay Péterék 2019-ben is megpróbálják felszámolni az egypártrendszert és a korrupciót Magyarországon” – írta egy korábbi cikkében az Index.

Ezt most nem értem. Hát nem arról van szó, hogy politikai mozgalmat indítanak? Nem arról van szó, hogy ellenzéki pártoknak üzenget mindenfélét az összefogásról? Döbbenet.

Kisgyerekkoromból emlékszem egy jelenetre. Még általánosból. Álltunk a trolibusz megállójában, s vártuk a buszt, ami nem jött. Időtöltésként a megálló melletti hirdetőoszlop plakátjait nézegettük. Az egyiken két pofa arcképe virított. „Választás”. Ez volt a szöveg, jó vastagon szedve, majd a két fickó alatt két leírás: Doszpod Ádám. Magyar Szocialista Munkáspárt. Foglalkozása: MÁV, mozdonyvezető. Illetve: Dauda József. Magyar Szocialista Munkáspárt. Foglalkozása: MÁV, mozdonyvezető. Bár haladó világ volt, de a gyerekek azért még nem szavazhattak, így sosem tudtam meg a végeredményt. Kedves Márki-Zay, az volt az egypártrendszer, ha esetleg nem érthető a fogalom jelentése.

„Lukácsi Katalin szerint az MMM azért dolgozik majd, a bizalmat helyreállítsa, és hidat építsen a különböző politikai szigetek között.”

Ezt sem értem. Minek hidat építeni? Híd oda kell, ahol egy folyó kettéválasztja egy adott közösség életterét. Egy várost, egy országrészt, és az összetartozóknak kell a híd, hogy ne legyenek elválasztva. Vagy szállítsanak valamit innen oda, de az megint az összetartozókat erősíti, vagy valami árut szállítunk másoknak, amiért kapunk valamit, ami minket erősít. De migrációpárti és migrációellenes politikai közösségek közt minek hidat építeni? Annyira nehéz a haladárokkal! Nem képesek megérteni a „mi” és az „ők” közötti különbségeket.

Amikor a magyar kormányt kell támadni Brüsszelben, akkor is csak azt látják, hogy „mi a kormányra haragszunk, tehát aki a haragunk tárgyával rosszban van és csúnyákat mond rá, annak mi gazsulálunk”. Nem értik, hogy a magyar kormány akkor is a magyar kormány, ha nem szeretem, vagy annak a helyére török. (Általában a nem szeretem lényege a helyére törés, és ehhez keresünk kifogásokat, illetve valami olyasmit, amibe bele lehet kötni, amit aztán el is hiszünk szép lassacskán, mert tök kínos abban a tudatban nyilatkozgatni, hogy hazugságok jönnek ki a szánkon. A léleknek mindig kényelmesebb, ha az ember elhiszi azt.)

 „Hadházy kitért arra is, hogy a jövő feladata a két legfontosabb kincs, a tudás és egészség biztosítása. Ezt egyetlen társadalom sem tudja megadni, csak egy tisztességes és igazságos társadalom. Ez pedig csak demokrácia viszonyai között megvalósítható.”

Szeretném, ha a Hadházy Ákos elmagyarázná, hogyan oldja meg a társadalom, hogy ha egy barom nem akar tanulni, akkor a fejébe menjen a tudás. Hogy akarja elintézni egy társadalom, hogy ne dohányozzon egy terhes anya, ha dohányozni van kedve? Kizárólag úgy lehetne az ilyesmit nyélbe ütni, ha a kormány törvényileg kötelezné az embereket napi egy novella elolvasására, igénytelen, trágár beszéd használata estén pénzbírság, mulatós és gagyi zene hallgatásáért különadó, miközben Beethoven meg a Van der Graaf Generator élvezetéért adókedvezmény járna. Esetleg lehetne az emberek fejébe egy kis jeladót építeni, mely értesítené a központi felügyeletet, ha az állampolgár vérében az alkoholszint átlépett egy engedélyezett határt, és az illetőt ilyen esetekben apró kis áramütésekkel sokkolnák.

Ezt csakis így lehetne, mert még a dohányzás nyilvános korlátozása is hőbörgést vált ki az emberekből.

Nem tudom, hogy ez mennyire illeszkedik a „demokrácia viszonyaiba”, kedves Ákos.

Bár kétségkívül van még mit javítani egy társadalmon, mely nemcsak a tudást és az egészséget nem tudta eddig „biztosítani”, de az ingyenes zokniellátás terén is van még bőven javítanivaló.

Amúgy tetszik a mozgalom neve is. "Mindenki Magyarországa".

Magyarország mindenkié! Ezt mostanában számos helyen látom. Táblákon, transzparenseken, nyilatkozatokban és pártprogramokban.
Érdekes, egyik idióta se olyan táblákkal vonul, hogy "A LAKÁSOM MINDENKIÉ!" "A PÉNZTÁRCÁM MINDENKIÉ!" vagy "A BARÁTNÕM MINDENKIÉ!".