Az értékes leletre még szeptemberben bukkantak a régészek, ám csak most, két hónappal később hozták nyilvánosságra, hogy

A Lyoni Egyetem szakemberei a clunyi apátság eredeti épületegyüttesének, elsősorban a hajdani betegszobának a nyomai után kutattak, amikor a felső talajréteg eltávolításakor észrevettek egy pénzérmét. Azonnal leállították az ásógépet, és kézzel folytatták az ásást, hogy még az éj leszállta előtt dokumentálni tudják a leletet.

A felszínre került posztódarab több mint 2200 ezüst pénzérmét rejtett, amelyek többségét az apátság bocsátotta forgalomba a 12. század első felében. Egészen mostanáig a legnagyobb ilyen típusú felfedezések is csak mindössze néhány tucatnyi ilyen érmét rejtettek.

A kincs legértékesebb darabjai egy bőrdarabba voltak becsomagolva. Ezek közé tartozik az a 21 aranydénár, amelyet 1121 és 1131 között vertek Spanyolországnak és Marokkónak a berber eredetű középkori muszlim uralkodódinasztia, az Almorávidák uralta területein.

Az arany pecsétgyűrűt feltehetőleg a 12. században készítették, de a benne lévő apró portré a Római Birodalom idejéből származik. Az összehajtogatott aranylapocska 24 grammot nyom, az apró aranytárgy pedig leginkább egy gombra emlékezteti a szakembereket.

A régészek szerint talán a rend egyik tagja – például a kolostor élelmiszerre szánt pénzéért felelős szerzetes – áshatta el a kincset megtakarításként.