A Nature magazin legfrissebb számában megjelent cikk szerint egy nemzetközi tudóscsapat arra a következtetésre jutott, hogy a Kheopsz, illetve Hufu-piramisként is ismert nagy piramis mélyén – mintegy 30 méter mélyen – az építmény nagy galéria néven ismert kamrája fölött van egy ahhoz hasonló méretű és kialakítású, eddig ismeretlen és feltáratlan nagyterem.

Az egyelőre még ismeretlen célból megépített kamrát a tudósok a kozmikus sugárzás eltéréseinek mérésével találták meg.

A kozmikus sugárzás azért alkalmas eszköz a nagy piramishoz hasonló méretű építmények átvizsgálásához, mivel a szubatomikus kozmikus sugarak részecskéi képesek a röntgensugarakhoz hasonlóan – csak azoknál sokkal mélyebben – behatolni a sziklákba és nagy mélységbe a föld alá is.

A kozmikus sugaras vizsgálat eredménye szerint a most felfedezett kamra érdekessége az, hogy nem rendelkezik semmilyen összeköttetéssel egyik eddig ismert teremmel vagy járattal sem a piramison belül.

A most felfedezett kamra a mérések szerint 30 méter hosszú és 8 méter magas, tehát nagyjából 600 négyzetméter nagyságú.

A piramist átvilágító szkennelésben részt vevő tudósok szerint a kamra megtalálása a régészeti szenzáción felül egy olyan tudományos áttörés is, amely megnyitja az utat a modern részecskefizikának a régészetben való eddig nem látott alkalmazásai előtt.

A nagy piramis néven ismert legnagyobb gízai piramis építője a 4. dinasztia fáraója, Kheopsz, azaz Hufu fáraó volt, aki Kr.e. 2509 és 2483 között uralkodott.

A felfedezéssel szemben szkeptikus véleményt megfogalmazó tudományos körök szerint egyáltalán nem biztos, hogy valóban egy eddig rejtett kamrát fedeztek fel most a régészek, mert a piramis belső beomlása következtében is kialakulhatott egy nagyobb üreg az ókori építményen belül. 

(AP)