Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
Big pikcsör
 
 
 
 

Thürmer: "Nézze, most még nem ez van napirenden"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2016. október 27. 12:58

Rendhagyó interjú az utolsó baloldali politikussal, Thürmer Gyulával a 21. századi kommunistákról, a magyar baloldal kilátástalanságáról, Kádár Jánosról és Észak-Koreáról, és arról, hogy "isten őrizz, hogy ez a világ összeomoljon".

Isten őrizz, hogy ez a világ összeomoljon”

GFG: Ön szerint mit jelent ma kommunistának lenni?

Thürmer: Megváltani a világot.

GFG: Nem vesztette érvényességét a „küldetés”?

Thürmer: Ez a világ, ami 27 éve épül, nem ért révbe. Lelke mélyén sok ember ma is kommunista. Beleunt már a pártokba, parlamentbe, munkanélküliségbe, kapitalizmusba. A kommunista nem egy szitokszó, hanem egy program, arról szól, hogy új világot kell teremteni.

GFG: Mit jelent új világot teremteni? Újra kell ehhez fogalmazni a „programot”, vagy a „program” is változatlanul érvényes?

Thürmer: Új fordításokat kell adni, de a Bibliát se fogalmazzák újra lépten-nyomon. A Kommunista Kiáltvány, vagyis 1848 óta tudjuk, ha azt akarjuk, hogy a dolgozó jobban éljen, akkor el kell zavarni a szupergazdagokat, milliárdosokat, tőkéseket.

GFG: Tehát akkor az a rendezőelv, amit Marx a kezünkbe ad néhány művével, még mindig iránytű az Önök számára.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Thürmer: A kapitalizmus egy rendszer. Marx azt fedezte fel, hogy ez a rendszer hogyan működik. A rendszer lényege pedig az, hogy akinél van a tulajdon, a hatalom, az képes arra, hogy elvegye a másiktól a megtermelt jövedelem egy részét, az értéktöbbletet, ahogy azt Marx nevezi. Mindaddig, amíg nem cserélnek szerepet, addig a rendszer megmarad. Ezt akarjuk mi megváltoztatni.

GFG: Hogyan? Tanítottam a kommunizmusról az egyetemen, még Marxról is tartottam előadást...

Thürmer: Be meri ma vallani ezekben a nehéz időkben? (nevetés)

GFG: Még liberalizmust is tanítottam. (nevetés) Én azt tanultam meg, hogy egyáltalán azért jött létre a szociáldemokrácia, mert ahhoz, hogy be tudjanak lépni a politikába, hogy az ideológia ne kösse gúzsba a cselekvést, ahhoz meg kellett kettőzni a programot. Van a „mozgalom” és van a „végcél”.  A „végcélt” pedig zárójelbe kellett tenni, mert a nagy „kladeradatsch”, azaz a nagy összeomlás csak nem akart eljönni. Ugyanakkor a kommunisták felől nézve mindez az ügy elárulását jelentette.

Thürmer: Mi nem várjuk a nagy összeomlást. Isten őrizz, hogy ez a világ összeomoljon.

GFG: A kapitalizmusról beszéltem.

Thürmer: A kapitalizmust megdönteni kell. Eljön az a pillanat, amikor emberek milliói érzik majd úgy, hogy nem egyszerűen a kormányt kell leváltani, nem egyszerűen új pártokat kell létrehozni, hanem a rendszert kell megváltoztatni. Ez olyan, mint amikor a benzines kocsikról át fogunk térni az elektromos meghajtású kocsikra. De ehhez emberek millióinak, tízmillióinak, százmillióinak az akarata szükséges. Addig se unatkozunk...

Fotó: Kozma Zsuzsi

Nézze, most még nem ez van napirenden”

GFG: Az őskommunisták, mivel azt gondolták, hogy a nagy összeomlás mindenképpen be fog következni, de ezt nem lehet siettetni, ezért arra a kérdésre, hogy mit csináljunk addig, hogy ne unatkozzunk, azt válaszolták: forradalmasítani kell a fejeket, fel kell készíteni a proletárokat a „feladatra”.  

Thürmer: Nézze, most megpróbáljuk azt a sötétséget lekaparni az emberek fejéről, amit mások ráraktak. Már elnézést kérek, a média, az iskola, meg az egész hivatalos világ. Szóval a butaságtól, a műveletlenségtől, a zavaros dolgoktól el kell odáig juttatni az embereket, hogy megértsék a saját helyüket. Hogy megértsék az az övék, amit kiharcolnak maguknak. Nem több, nem kevesebb. 

Fűrész: És mi lett a munkásosztállyal? Változik a világ, a szakszervezetek gyengébbek lettek, megjelentek a fehérgallérosok, a gyáripar visszaszorult. Hol az a bázis, amiből kiindulhat egy ilyen változás?

Fotó: Kozma Zsuzsi

Thürmer: Marx idején a manchesteri szövőnők, takácsok és bányászok alkották a munkásosztályt, azóta természetesen már sok minden megváltozott. Megváltozott nálunk is ’89-90-ben. A nagy tíz-húsz-harmincezres üzemek helyébe viszonylag kisüzemek léptek. Például a Mercedes is csak három-négy ezer embert foglalkoztat, tehát jóval kisebb, mint a korábbi nagyüzemek. A másik változás, ami soha nem volt Magyarországon korábban, legalábbis jó negyven éven keresztül, hogy megjelent a külföldi tulajdon. Ami egy minőségileg más dolgot jelent. Emellett megjelentek a 2-3-4 fős kis kft-k, amelyek ma is foglalkoztatják az emberek többségét. Ehhez az új világhoz az embereknek hozzá kell szokni, és még csak most kezdenek rájönni, hogy mindez mivel jár. Ha például a BKV-nál százakat kirúgnak, akkor az emberek kezdenek rájönni, hogy érdemes valamit csinálni. Könnyebb rájönni erre az értelmiségi szakmáknak, állami alkalmazottnak, pedagógusnak, rendőrnek, katonának, tehát azoknak, akik össze vannak rakva, akik viszont távol dolgoznak egymástól, azoknak nehezebb az eszmélés. De ők is el fognak jutni odáig.

GFG: Lehet-e helyben forradalmat csinálni? Tegyük fel, a magyar kommunisták helyben megdöntik a kapitalizmust, mi következne ebből?

Thürmer: Nézze, most még nem ez van napirenden. A célt látni kell, mert ha elveszítjük a célt, a napi politikában is eltévedünk. Ma a feladat az, hogy jobb körülményeket harcoljunk ki az embereknek.

GFG: Így lettek a kommunistákból szociáldemokraták. A szociáldemokraták azok, akik végül is elfogadják a fennálló kereteket.

Thürmer: A munkáspárt nem tartja méltóságon aluli feladatnak, hogy megpróbáljunk jobb fizetést elérni az embereknek. Vagy, ha egy gyárban járna munkaköpeny és mégsem kapná meg a munkás a munkaköpenyt, akkor harcolni kell azért, ami jár.

GFG: Ma tehát ott tart a kommunisták ügye Magyarországon, hogy a munkások érdekképviseleteként működik?

Thürmer: Szomorúan mondom, hogy a szakszervezeti mozgalomban ma Magyarországon a munkavállalók 2-3 százaléka van beszervezve. Korábban ez majdnem százszázalékos volt. Belgiumban nemrégen jártunk, ott most is majdnem százszázalékos. Ott mindenki szakszervezeti dolgozó, az újságíró és a vasutas is. Nálunk ez nem így van és amíg a szakszervezet nem áll a talpára, addig ezt a munkát nekünk kell elvégeznünk. Most olvastam éppen, hogy a bányászok szakszervezete Hollandiából hívott ide egy tanácsadót, hogy hogyan kell szakszervezeteket csinálni. Pedig egyszerű: el kell határozni, tüntetni kell, sztrájkolni kell, csinálni kell.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Én vagyok a munkáspárt egyes számú rabszolgája”

GFG: És mi a helyzet a parlamenti baloldali pártokkal? Rájuk miért nem számíthatnak a munkások?

Thürmer: Persze baloldalnak nevezheti magát, aki a pódiumtól balra ül, de itt aztán véget is ér a baloldaliságuk. Úgy hozta a sors, hogy azok a pártok, amelyek ma baloldalinak nevezik magukat, azok vezetői finoman szólva sem a dolgozó körökből származnak. Egy milliárdos Gyurcsány Ferenc azért nehezen adhatja el magát a szegények és elesettek képviselőjének. Megpróbálhatja, csak nem áll jól neki, s aztán ezt az emberek nem is veszik komolyan. Akik ott ülnek a parlamentben, azok hivatásos politikusok, ebből élnek, ez a fizetésük és ha ezt elvesztik, akkor ennek vége. A munkás, a dolgozó, a szegény ember csak egy ürügy számukra, hogy valamit egyáltalán képviseljenek. Lehet, hogy képviselnék jó szívvel a gazdagokat is, csak azt már lefoglalták a konzervatív pártok. A munkáspárt tagsága viszont dolgozó emberekből, szegényekből, egyszerű emberekből áll. Egy hatalmon kívül, ellenzékben lévő, kicsit megvetett és az árral szemben úszó pártba ugye nem jönnek karriermegfontolásból. Mi nem tudunk állami állásokat adni. Ide az jön, aki harcolni akar. Ez a mi erkölcsi tőkénk.

GFG: Ön miből él? Kizsákmányolják? Melyik oldalt foglal helyett a Marx által felrajzolt nagy megosztottságban?

Fotó: Kozma Zsuzsi

Thürmer: Én vagyok a munkáspárt egyes számú rabszolgája. Reggel hatkor elkezdek dolgozni és késő estig bent vagyok. Ezt legalább szívesen teszem.

GFG: Hogy néz ki egy hétköznapja?

Thürmer: Tavaly a kínai fogadáson odalépett hozzám a szocialista párt két prominens képviselője és megkérdezték, hogyvagyunk, mintvagyunk, megvagyunk, és hogy mit csináltok ti egyáltalán? Mondtam nekik, bármilyen furcsán hangzik, de dolgozunk. Nézze, ez a párt ez egy komoly szervezet. Minden megyében jelen vagyunk. A szervezetet üzemeltetni, irányítani kell, a kádereket el kell osztani. Van egy pártközpontunk a Munkácsi utcában, nagyon szép korszerű, felszerelt. Tartalmat kell adni annak a médiatevékenységnek, amit végzünk, az interneten és az újságokban egyaránt. Ki kell gondolni, hogy mit csináljunk, meg kell szervezni a feladatokat. A televízió enyhén szólva nem kényeztetett el minket, ezért nekünk az utca marad. Ezt még nem tiltották be. Oda lehet menni. Lehet kiabálni. Piacon, utcán, faluban, városban lehet az embereket győzködni.

GFG: Vannak fiatalok?

Thürmer: Vannak. Nem akarok rózsaszín képet felfesteni, nincsenek azért tömegével, nem állnak hosszú sorban, de jönnek és vannak. Látni kell azonban a nagyon komoly akadályokat is. Ma ahhoz, hogy Budapesten tartsunk egy akármilyen rendezvényt és meghívunk oda mondjuk egy debreceni fiatalt, ki fogja kifizetni a felutazás költségeit? Pestről oda-vissza durván tízezer forint a vonat. Tehát nagyon sok ember azért nem tud részt venni a mozgalomban, mert drága az utazási költség. Vagy mert mondjuk tizenhat órát kell dolgoznia. Tudja, nálunk azért olyan a demokrácia, hogy akit nyolc órára jelentenek be, az dolgozik tízet-tizenkettőt, akit négyre jelentenek be, az meg nyolcat dolgozik. Szerencsétlen fiatalok, nagyon sajnálom őket.

GFG: Azt mondta, hogy harcolni, hogy értsük ezt? Korunk kommunistája híve a forradalmi akciónak, az erőszakos eszközök alkalmazásának?

Thürmer: Harcolni, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy veszem a kalasnyikovot, aztán lövök. Persze, lehet hogy egyszer majd ez az idő is eljön. De ma, ha kimegyünk az utcára és röplapokat osztogatunk, vagy éppen győzködjük az embereket, ez ma a harcnak nagyon komoly formája. Ha majd aztán a szakszervezetek tömegével kint lesznek az utcán, mint Athénban, akkor majd nekünk is ott kell lenni. De azt se felejtsük el, hogy amíg nálunk a zászlórúd hagyományosan vékony, addig a görög barátainknál már vastag.

GFG: Hogy jókorát lehessen vele ütni?

Thürmer: Nem. Ütni nem akarnak. Hogy ki tudják védeni a rendőrök ütését. Lehet, hogy majd egyszer nálunk is vastag zászlórudak kellenek.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Láttam őt nevetni, láttam őt sírni, láttam őt pihenni, láttam dolgozni”

GFG: Van itt egy érdekes probléma, amiről hosszabban is beszélgethetnénk, van-e még Kádár-nosztalgia? Mit jelent Kádár öröksége? Ön harcos kortársa volt Kádárnak.

Thürmer: Valóban voltam Kádár János munkatársa és lassan úgy érzem magam mint az egyszeri orosz munkás, aki 1917 februárjában várta Lenint a Pétervári pályaudvaron (nevetés). Ismeri?

GFG: Nem, de jól kezdődik. (nevetés)

Thürmer: Ez a munkás távolabb volt vagy három utcával, mert nem jutott a páncélkocsik miatt hely neki, de azért látta, meg hallotta Lenin elvtársat. Eltelik tíz év, akkor már úgy mesélte, hogy két utcával voltam távolabb Lenintől. Húsz év múlva már majdnem a közelében volt. Harminc év múlva meg már azt mondta, hogy ott állt Lenin mellett. Én nem voltam a Politikai Bizottság tagja, nem is lehettem, fiatal voltam, de a nyolcvanas években azért végig, mint a szovjet ügyek felelőse, Kádár mellett voltam. Láttam őt nevetni, láttam őt sírni, láttam őt pihenni, láttam dolgozni.

Fűrész: Milyen embernek ismerte?

Fotó: Kozma Zsuzsi

Thürmer: Szigorú, döntéseiben nagyon megalapozott, körültekintő ember volt. Nagyon nehezen engedett magához bárkit is közel. Én nagyjából ’77-től voltam mellette. Először távol engedett, aztán közel engedett, de mindig rajtam tartotta a szemét. Csak sokkal később mondta, hogy jól dolgozom és végülis elismerte a munkámat. Akit megszeretett, akit maga mellé vett, azt tényleg meg is becsülte. Szigorú volt, de öröm volt vele dolgozni. Este tízkor hazajöttünk valahonnan Moszkvából, akkoriban nem volt számítógép, írógéppel kellett leírni a feljegyzést, és ahányszor leírtuk, annyi hibával több volt benne, s akkor azt mondta, nem kell reggel sietni, elég ha 9-re ott van az anyag. Ő hazament aludni, mi meg mentünk és nyomattuk a papírokat, de utána öröm volt látni, hogy újra ott van közöttünk.

GFG: És ami a Kádár-nosztalgiát illeti?

Thürmer: Nézze, aki azt gondolja, hogy jobban élt a Kádár-rendszerben, annak biztos, hogy igaza van. Volt egyfajta biztonság. Elvégeztem a középiskolát, utána jelentkeztem az egyetemre és utána van munkám, erre biztosan számíthattam. Beiskoláztak, munkát adtak és dolgoztál. És ha nem csináltál valami butaságot, akkor életed végéig dolgozhattál. Tehát volt egyfajta biztonság, ami ma nincs. Biztonság volt abból a szempontból is, hogy mindenkinek volt valamifajta megélhetése. Senkit nem hagytak az utcán, így vagy úgy, de azért a társadalom és az állam segített. Ezt ma is sokan jogosan kérik számon azon a rendszeren, ami azt ígérte, hogy itt kolbászból lesz a kerítés. Ma mindenki látja, hogy ez nem így van. A Kádár-rendszert persze nem lehet visszahozni. Illúzió lenne azt gondolni, hogy vissza lehet. Szerintem okosabban csinálják ezt Oroszországban. Putyin elég jó kapitalista ahhoz képest, hogy ugye a Kreml tornyán vörös csillag van. Nem zavarja, nem esik a fejére, oda van szögellve.

GFG: Viszonyítási pont még Önöknek Oroszország?

Thürmer: Én Oroszországot más szempontból nézem. Oroszország egy nagyhatalom, mi meg kicsik vagyunk. Jól tudjuk, egy kicsi ország akkor boldogulhat, ha a nagyok között valahogy el tud lavírozni. Valahova tartozni kell, de a másikkal is jóban kell lenni. Az elmúlt húsz évben az történt, hogy Amerika túlságosan rátelepedett a világra. Most Oroszország kezd magához térni, ez szerintem ilyen szempontból Magyarországnak jó. Mármint, hogy nem kell mindent elfogadni az amerikaiktól. Ha ez nem így lenne, akkor ma amerikai atomerőművet vennénk drága pénzért.

Fotó: Kozma Zsuzsi

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Akad némi gond a svéd média sokszínűségével

Akad némi gond a svéd média sokszínűségével

amerika, london, párizs

,,Svédország a világ ­lelkiismerete" ismétli nagy előszeretettel a svéd média, mivel az ország betartja az ENSZ határozatait; a világbéke szószólója; a női egyenjogúság és a rasszizmus elleni küzdelem és a szolidaritás vezető országa; továbbá a környezetvédelem élharcosa. Svédországban fejlett és működőképes a demokrácia, a polgárok szabadon élnek, gondolkodnak.

Tusk: történelmi lépés született az EU-s csúcstalálkozón

Tusk: történelmi lépés született az EU-s csúcstalálkozón

amerika, london, párizs

Erősíteni fogják az Európai Unió védelmi dimenzióját.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Orbán: nincs egyetértés a migránsok elosztását illetően; Az Europol kimutatása szerint 2016-ban több volt a baloldali terrorcselekmény, mint a jobboldali; A versenyszférában is emelkedtek a reálbérek; Pénteken kiderül, hogy kik Simicska emberei a parlamentben. Ezek a nap legfontosabb hírei.

"Elitváltás" Franciaországban: Macron átvedlett szocikkal tölti fel kormányát

"Elitváltás" Franciaországban: Macron átvedlett szocikkal tölti fel kormányát

amerika, london, párizs

A politikai egyensúly, illetve a férfiak és a nők egyenlő arányának megtartása mellett a nyilvánosság számára ismeretlen személyeket nevezett ki szerda este Emmanuel Macron francia államfő a korrupciós gyanú miatt távozó négy tárcavezető helyére.

Nem vicc, a Merkel-féle CDU a hazafiság pártjaként mutatja be magát

Nem vicc, a Merkel-féle CDU a hazafiság pártjaként mutatja be magát

amerika, london, párizs

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) a felvilágosult hazafiság pártjaként mutatja be magát a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampányban - hangzott el a CDU választási plakátjainak csütörtöki berlini bemutatóján.

Magyarázatot követelnek a lengyelek Macron közép-európaiakat becsmérlő szavaira

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter csütörtökön reményét fejezte ki, hogy Emmanuel Macron francia elnök magyarázatot ad a lengyelekről, magyarokról és más kelet-közép-európai népekről mondott szavaira, amikor az EU-csúcstalálkozón előreláthatólag találkozik Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel.

Dél-Korea is nagyobb nyomásgyakorlást vár Kínától Észak-Koreával kapcsolatban

Dél-Korea is nagyobb nyomásgyakorlást vár Kínától Észak-Koreával kapcsolatban

amerika, london, párizs

Moon Jae-in Dél-Korea frissen megválasztott elnöke Donald Trumppal együtt nagyobb nyomásgyakorlást vár Kínától Észak-Koreával kapcsolatban, hogy az beszüntesse nukleáris programját. Ahogyan arról már írtunk, Kínának ez kényes kérdés, hiszen ha komolyabb gazdasági szankciókkal sújtaná egyik legfontosabb kereskedelmi partnerét, annak ő maga is meginná a levét.

"Közép-Európának a józan észt kell képviselnie"

"Közép-Európának a józan észt kell képviselnie"

közeleg a tél

Közép-Európának fontos szerepet kell vállalnia Európa biztonságának és versenyképességének a helyreállításában, ezért erőteljesen fel kell lépnie a migráció leállítása, az Európai Unió bővítése, valamint a kontinens keleti és nyugati fele között gazdasági együttműködés erősítése érdekében - ezt az álláspontot képviseli Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) országainak csütörtöki minszki külügyminiszteri találkozóján.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére