Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
kétharmad
 
 
 
 

Tévednek a jogvédők

2016. február 3. 17:08

Egy elemzés szerint az Amnesty International igencsak melléfogott terrorveszély-helyzettel kapcsolatban megfogalmazott bírálataival.

Az Amnesty International hétfőn Az Alaptörvény tervezett hatodik módosítása az emberi jogok elleni nyílt támadás lenne címmel elemzést jelentetett meg.

"A terrorfenyegetettség és terrortámadás esetére új különleges jogrendi állapot bevezetését célzó magyar kormány által benyújtott és január közepén kiszivárgott tervezet módosítja az Alaptörvényt és számos egyéb jogszabályt is. Ha ez jelenlegi formájában kerül elfogadásra, az súlyosan sértené az emberi jogokat Magyarországon: sérülne a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadsága, a szabad mozgás és tartózkodás joga, a magánélethez és a személyi biztonsághoz való jog. Az Alaptörvény tervezett hatodik módosítása közel abszolút hatalommal ruházná fel a végrehajtó hatalmat úgynevezett terrorveszély-helyzetben, amely a magyar emberek alapvető emberi jogai és a jogállamiság elleni nyílt támadást jelentene."

- írja elemzésében a jogvédő szervezet.

Az alapjogokért központ szerint az Amnesty elemzése nem csak hibáktól és félreértésektől terhes, hanem egy alapvetően téves feltevésből indul ki. A különleges jogrendek közös és általános jellemzője ugyanis, hogy azok idején az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy a szükséges és arányos mértéken túl is korlátozható. Ezzel összefüggésben szintén valamennyi különleges jogrend szabályai között megtalálható, hogy az adott helyzetben az arra feljogosított személy vagy testület olyan rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Öt különleges jogrend közül három jelenleg is felhatalmazza a kormányt, hogy azonnal, előzetes jóváhagyás nélkül cselekedjen, ha a helyzet úgy kívánja: így megelőző védelmi helyzetben annak kezdeményezését követően, valamint váratlan támadás és veszélyhelyzet esetén.

Ennek ellenére ezekkel a lehetőségekkel sem az eddigi kormányok, sem a jelenlegi kormány nem élt vissza, pedig a korábbi árvizek vagy a kolontári vörösiszap-katasztrófa idején kihirdették a veszélyhelyzetet"

- írják az Alapjogokért Központ elemzői.

A garanciák szempontjából külön hangsúlyozandó, hogy – az utólagos parlamenti kontroll mellett – terrorveszély-helyzetre is érvényes lenne a különleges jogrendek általános szabálya: azaz az Alaptörvény alkalmazása ilyenkor sem függeszthető fel és az Alkotmánybíróság működése sem korlátozható.

Az Amnesty, mint egyféle újdonságot, azt hangsúlyozza, hogy a tervezetben foglaltak súlyosan sértik az emberi jogokat és abszolút hatalmat adnának a kormánynak.

Érdekes, hogy erre csak most, 2016 elején jöttek rá, miközben állításuk alapján a magyar alkotmányos szabályok 1990 óta sértik a nemzetközi egyezményeket"

- kommentálja az Alapjogokért Központ.

Nemzetközi sztenderdekről beszélnek, csak éppen jól érzékelhetően nincsenek tisztában a különleges jogrendek általános elvi alapjaival."

Azok, pontosabban bevezetésük létét ugyanis az indokolja, hogy az állam vagy a társadalom működését olyan külső vagy belső rendkívüli hatás rázza meg, mely a normálistól eltérő, diszfunkcionális helyzetet eredményez. Az ilyen helyzetet azonban normális, az általános jogrendhez igazodó eszközökkel nem, csak szintén különleges, atipikus módszerekkel lehet kezelni. Ez szolgálja leginkább azt a célt, hogy a működés visszatérjen a normális kerékvágásba.

Ehhez igazodik a terrorveszély-helyzetre vonatkozó módosító javaslat is, mely egyszerre szolgálja a hatékonyságot, de garanciákat is tartalmaz a lehetséges visszaélésekkel szemben."

Így a most is hatályos veszélyhelyzet mintájára a kormány önállóan és gyorsan vezethetne be rendkívüli intézkedéseket, melyekről az Országgyűlést és az államfőt folyamatosan tájékoztatnia kell, rendeleteit pedig 60 nap elteltével az törvényhozás felülvizsgálja. Az időtartam hosszáról természetesen lehet vitázni, azonban szükséges hozzáolvasni az Alaptörvény azon szabályát, mely szerint az adott különleges jogrendet kötelező megszüntetni, ha annak feltételei már nem állnak fenn.

Egyébiránt hasonló felhatalmazásra máshol is van példa, sőt: háborús állapot idején a Honvédelmi Tanács rendeletei időkorlát nélkül, szükségállapot idején a Köztársasági Elnök rendeletei 30 napig, megelőző védelmi helyzet kezdeményezését követően a kormány rendeletei legfeljebb 60 napig maradhatnak hatályban.

A visszaéléseket a parlamenti kontroll hivatott meggátolni, mely utólagos jellegű, de kétharmados többséget igényel.

Ezáltal értelmezhetetlen az Amnesty azon kijelentése, miszerint fennáll a veszélye a terrorveszély-helyzet állandó fenntartásának, illetve az is, mely szerint „a tervezet nem írja elő a parlamenti ellenőrzést vagy bármilyen más valódi alapos vizsgálatot."

Az Amnesty hiányolja a javaslatból, hogy a jogsértéseket elkövető állami hatalmat nem vonják felelősségre, illetve, hogy nincs bírói felülvizsgálat a különleges jogrenddel kapcsolatban. Ezzel szemben le kell szögezni, hogy az élethez, az emberi méltósághoz, és egyes büntetőeljáráshoz kapcsolódó jogok semelyik különleges jogrend idején sem, így terrorveszély-helyzet esetén sem lennének korlátozhatóak. Ez pontos összhangban van az Emberi Jogok Európai Egyezményének 15. cikkében foglaltakkal.

A kormány csak olyan rendkívüli intézkedéseket vezethetne be, melyre a honvédelmi törvény (módosítása) lehetőséget ad(na)."

Ezen, az Amnesty által tágnak és homályosnak nevezett rendelkezések ma is szerepelnek a vonatkozó törvényben, például a megelőző védelmi helyzet vagy a veszélyhelyzet esetén életbe léptethető intézkedések között, a terrorcselekmény fogalma pedig részletesen körülhatárolt a Btk-ban, arra visszautalva használják azt más jogszabályok is.

Egyrészről ezen kitételek egyáltalán nem számítanak újdonságnak a magyar jogrendben; másrészről a felhatalmazáson túlterjeszkedő intézkedésekre és személyekre az általános büntető- és polgári jogi felelősségi szabályok vonatkoznak; harmadrészt pedig hangsúlyozandó, hogy a legalapvetőbb emberi jogok minden esetben korlátozhatatlanok.

Bár a „bírói felülvizsgálat” emlegetése különleges jogrendek kapcsán érdekes felvetés, azt hangsúlyozni kell, hogy az Alaptörvény maga különleges jogrend idején sem függeszthető fel, illetve ebből következik, hogy az Alkotmánybíróság működése sem korlátozható ilyenkor. Így az AB a különleges jogrend alapján bevezetett rendkívüli intézkedéseket normakontrollnak vetheti alá.

(amnesty.hu, Alapjogokért központ)

OLVASTAD MÁR?

kétharmad
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
A bajoroknak is bevált a határvédelem

A bajoroknak is bevált a határvédelem

amerika, london, párizs

Hat hónapja döntöttek a határvédelem mellett a bajorok, hétfőn sajtótájékoztató keretében számoltak be a kezdeményezés eredményeiről.

A fiatal munkanélküliek közel fele migráns Franciaországban

A fiatal munkanélküliek közel fele migráns Franciaországban

amerika, london, párizs

Az OECD statisztikái szerint a fiatal francia munkanélküliek 40 százaléka vagy külföldön született, vagy legalább egy bevándorló szülővel rendelkezik.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

A nap legfontosabb hírei.

Hiteltelen a baloldali előválasztás

Hiteltelen a baloldali előválasztás

piszkostizenkettő

Magyarország egyik legelvtelenebb politikusának számító Karácsony Gergely az elvhűségéhez méltó tisztaságú baloldali előválasztáson kaphatja majd meg a hitelesítő pecsétet az összellenzéki főpolgármesteri jelöltségre.

Trump megvédte a fake news média áldozatául esett diákokat

Trump megvédte a fake news média áldozatául esett diákokat

amerika, london, párizs

A fake news terjedésének és veszélyeinek talán a legeklatánsabb példáját láthattuk a hétvégén, Donald Trump azonban kiállt a megtámadott diákok mellett.

Orbán Viktor az amerikai külügyminiszterrel tárgyalt

Telefonon egyeztetett egymással kedden délután Orbán Viktor miniszterelnök és Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére