A Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) és az Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) jelentése szerint Kelet- és Délkelet-Európából több ezer AK-47-es gépkarabély, aknagránát, rakétavető, tankelhárító és légvédelmi rendszer jut el a Szíriával szomszédos államokba. A felkelő csoportok annyira óvatlanok voltak, hogy közösségi oldalaikon megosztották az európai fegyverszállítmányokról készült felvételeket. Többek között ez vezette az oknyomozó újságírókat a téma alaposabb feltárásához. 

A projekt vezetői a „gyanúsított” országokat is megnevezik, szerintük Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária az a nyolc állam, amelyek a szíriai polgárháború kirobbanása óta nagy mennyiségű fegyvert juttattak el Jordániának, Szaúd-Arábiának, Törökországnak és Jemennek, ahonnan ezek egyenesen Szíria csatamezeire kerültek.

A legnagyobb részt Horvátország vállalhatta magára, Zágráb 302 millió euróval, míg a sor végén kullogó Montenegró „mindössze” hárommillióval járult hozzá a nemzetközi fegyverkereskedelemhez.

A legtöbb szál Szaúd-Arábiába vezet, az öbölállam a BIRN adatai alapján 829 millió euró értékben vásárolhatott hadianyagot Európából. A jelentés írói szerint az is lehetséges, hogy a valóságban sokkal nagyobb számokról van szó.

Horvát, cseh, montenegrói, szerb és szlovák kormányzati forrásokra hivatkozva a dokumentum leszögezi: adott államok meggyőződése, hogy a nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban cselekedtek, hiszen Rijád például egyetlen tiltólistán sem szerepel. Máskor a megszólaltatott források arra hivatkoztak, hogy nem tehettek arról, hogy a fegyverek rossz kezekben kötöttek ki. 

– fogalmazott az EU részéről Maja Kocijancic. A bizottsági szóvivő azt nem tudta megmondani, hogy a vádak milyen hatással lesznek a balkáni országok potenciális uniós csatlakozására. Mint mondta, a szervezett bűnözés elleni harcot – ahova a fegyvercsempészet is tartozik – nagyon komolyan veszik Brüsszelben.

(Magyar Idők)