Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
kétharmad
 
 
 
 

Tarlós István útépítési programot indít az összes budapesti földút leaszfaltozására

2019. február 22. 14:44

Szilárd útburkolattal látják el az összes budapesti földutat egy négyéves útépítési program keretében, amelynek első körében tizenhárom kerületet érintően 8,3 milliárd forintot fordítanak az aszfaltozásra - jelentette be Tarlós István. A budapesti főpolgármester emellett még repülészárlat elrendelését is kezdeményezi az éjfél és reggel öt óra közötti időszakra a Liszt Ferenc repülőtér környékén lakók nyugalma biztosítása érdekében.

Szilárd útburkolattal látják el az összes budapesti földutat egy négyéves útépítési program keretében, amelynek első körében tizenhárom kerületet érintően 8,3 milliárd forintot fordítanak az aszfaltozásra – jelentette be Tarlós István. A budapesti főpolgármester emellett még repülészárlat elrendelését is kezdeményezi az éjfél és reggel öt óra közötti időszakra a Liszt Ferenc repülőtér környékén lakók nyugalma biztosítása érdekében.

Fotó: Kozma Zsuzsi

A budapesti földutak leaszfaltozásával összefüggésben Tarlós István azt mondta, hogy az ő főpolgármesteri támogatásával, a fideszes polgármesterek kezdeményezésére kormányzati finanszírozással valósul meg a jelentős fővárosi útépítési program.

Jelenleg Budapesten még 225 kilométer földút van, és a program első fázisában ennek húsz százalékát burkolják le – közölte a főpolgármester, aki elmondta azt is, hogy első körben 181 földutat 41-42 kilométer hosszúságban látnak el szilárd burkolattal. A fővárosi földutak jelenleg még a budapesti úthálózat több mint öt százalékát teszik ki – mutatott rá.

Támogatást nyert 13, köztük négy ellenzéki kerület. A két legnagyobb támogatást most a XVIII. és a XXI. kerület kapta.

Ughy Attila (Fidesz-KDNP) XVIII. kerületi polgármester elmondta, hogy a kerület mintegy 1,2 milliárd forintot nyert az útfelújítási pályázat első körében, és ebből csaknem 6 kilométer földutat tudnak szilárd burkolattal ellátni. A munkák március második felében indulhatnak el és szeptemberben fejeződhetnek be. Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester pedig azt mondta: a kerületben szocialista elődeik több mint 50 kilométeres földúthálózatot hagytak rájuk. Hozzátette, 2010 óta 12,7 kilométer hosszan építettek utakat. Csepel most majdnem 1,5 milliárd forintot kap a földutak leaszfaltozására, így idén kormányzati és önkormányzati forrásokkal együtt összesen 3,3 milliárd forintból látnak el földutakat szilárd burkolattal. Ez több mint 7,3 kilométernyi út teljes átalakítását jelenti.

A Liszt Ferenc repülőtér zajterhelése ügyében pedig a főpolgármester megerősítette, hogy a Liszt Ferenc repülőtéren éjszaka – éjfél és hajnali öt óra között – repülészárlat elrendelését javasolja, a repülőtér környékén lakók éjszakai nyugalmának a biztosítása érdekében.

A repülőgép-forgalom jelentette zajterheléssel összefüggésben Tarlós István arról is beszélt, hogy az éjszakai repülési tilalom mellett szerinte a reptérnek még változtatnia kellene a zajmérés módszerén, és az önkormányzatnak a Közlekedési Hatóságra kellene bíznia zajszint ellenőrzését.

Emellett az is felmerült, hogy a Liszt Ferenc repülőtérre érkező repülőgépek repülési útvonalán is változtatni kellene a környéken lakók napközbeni zajtehercsökkentése érdekében, mégpedig úgy, hogy a légi folyosót Vecsés felé kellene elmozdítani.

Tarlós István megemlítette, hogy a közfejlesztési tanács csütörtöki ülésén tárgyaltak a kérdésről, az illetékes államtitkárnak előadták a zajcsökkentéssel kapcsolatost javaslatokat, amelyeket nem tartottak kivitelezhetetleneknek. A főpolgármester szerint hosszú távon úgy lehetne igazán megoldani a repülőtér zajterhelési problémáját, hogyha a teherforgalmat, valamint a fapados légitársaságok repülőgépeit kisebb, esetleg Budapesttől távolabb levő repülőterekre irányítanák.

Tarlós István a szokásos pénteki sajtótájékoztatóján a Fővárosi Közgyűlés által szerdán elfogadott 2019-es költségvetésről szólva azt hangsúlyozta, hogy a főváros idei büdzséje egyensúlyban van. A büdzsé bevételi és kiadási főösszege 386 milliárd forint. A kiadási oldalon 242 milliárd forint a működési kiadás, az úgynevezett felhalmozási kiadás pedig, amely a fejlesztési forrásokat takarja, 137 milliárd forint. A hiányzó 6-7 milliárd forint tőketörlesztés, amelynek visszafizetését a 3-as metró szerelvényeinek már befejezett felújítása miatt kell elkezdeni. A főváros idei direkt bevétele 266 milliárd forint, s ebből úgy tűnik, mintha nagy hiány lenne a költségvetésben, ám ehhez hozzá kell adni az önkormányzat birtokában lévő értékpapírokat és a korábbi jelentős pénzmaradványt. A maradék 66 milliárd forintos tételt egy évek óta rendelkezésre álló, az Európai Beruházási Bank hitelkeretéből bármikor lehívható forrásból finanszírozzák, és azt kizárólag fejlesztésre lehet fordítani.

A fővárosi politikus arról is beszélt, hogy a költségvetésnél nem vettek figyelembe olyan tételeket, amelyek "több mint valószínű", hogy a főváros rendelkezésére állnak majd. Csodálkozva említette, hogy a baloldali ellenzék a költségvetési vitában csak "orbánozott, főpolgármesterezett", de meghökkentő módon egyetlen érdemi, konstruktív módosító javaslatot sem volt képes benyújtani.

OLVASTAD MÁR?

kétharmad
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Macron rendőrei pénzbüntetést szabnak ki arra, aki a sárgamellényeseket támogatja

Macron rendőrei pénzbüntetést szabnak ki arra, aki a sárgamellényeseket támogatja

amerika, london, párizs

Súlyos pénzbüntetést kapott egy párizsi házaspár a hétvégén, miután olyan ruházatban jelentek meg a közterületen, amelyen a sárgamellényesek egyik politikai javaslata szerepelt.

A muszlim imavezetők 90 százaléka külföldről érkezik Németországba

Az imámok közel 90 százaléka külföldről, elsősorban Törökországból és Észak-Afrikából érkezik a németországi mecsetekbe - derült ki a Konrad Adenauer Stiftung tanulmányából.

Németország európai FBI-t hozna létre a jelenlegi Europolból

A CDU/CSU európai uniós választási programja a közös hadsereg mellett már egy európai rendőri nyomozóhatóság, egy európai FBI létrehozását is a német jobbközép pártok uniós céljai között nevesít.

Rágcsát és sört bekészíteni, élvezzük a haladó hisztériát

Rágcsát és sört bekészíteni, élvezzük a haladó hisztériát

piszkostizenkettő

Az amerikai demokraták - és csatolt globalista testvéreik szerte a világon - a 2016-os elnökválasztás óta nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy Trump elnök lett. Ezért azóta fölvették azt a pózt, ami legjobban illeszkedik lényegükhöz: a toporzékoló, hisztériás kisgyerekét.

Nógrádi György: Rengeteg terrorista járkál Európában, akikről semmit sem tudunk

Nógrádi György: Rengeteg terrorista járkál Európában, akikről semmit sem tudunk

csak neked, csak most

Villáminterjú Nógrádi György kül- és biztonságpolitikai szakértővel a terrorizmusról és az elmúlt hét ezzel kapcsolatos történéseiről.

G. Fodor Gábor: a keresztény kultúrához való viszony sorskérdés

G. Fodor Gábor: a keresztény kultúrához való viszony sorskérdés

kétharmad

A keresztény kultúrához való viszony nem vitakérdés, hanem sorskérdés - jelentette ki G. Fodor Gábor, a Századvég elnöke az alapítvány Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának? címmel megrendezett konferenciáján.

Václav Klaus: Brüsszel durvább propagandát tol, mint a szovjetek

Václav Klaus: Brüsszel durvább propagandát tol, mint a szovjetek

amerika, london, párizs

Václav Klaus volt cseh államfő a Magyar Nemzetnek adott interjút, amelyben kifejtette, hogy az Európai Parlament az EU hivatalos propagandaszerve, amely az integrációt támogatja. Szocialisták és kereszténydemokraták együtt küzdenek az ellen, aki bírálni meri ezt a hivatalos európai álláspontot.

A kereszténység a jelenünk és a jövőnk

A kereszténység a jelenünk és a jövőnk

kétharmad

Beszámoló a Századvég Alapítvány konferenciájának kerekasztal-beszélgetéséről, melynek résztvevői Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke, Juhász Hajnalka miniszteri biztos, Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány vezető kutatója és ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője voltak.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére