EP-képviselőként számos találkozót, megbeszélést bonyolít le, a lobbizás a feladatai közé tartozik, de nem kémkedett – idézi Kovács Béla, alias KGBéla szavait a Híradó.

Közölte, hogy a vádemelés óta sem az EU, sem az EP nem kereste meg az ügyben, ő adott a Magyarországon folyó eljárásról tájékoztatást az EP illetékeseinek, és megkérdezte: „van-e valami baj velem?” Erre azt válaszolták, hogy semmi, továbbra is elláthat bizalmi feladatokat, az EP bizottságainak, misszióinak munkájában részt vehet, és részt is vesz.

Bírói kérdésre Kovács Béla megjegyezte, hogy a vádbeli időszakban bizalmas adatokhoz nem jutott hozzá. Ügyészi kérdésre beszélt arról, hogy a rendszerváltás előtt a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult nemzetközi közgazdaságtant. Arra a kérdésre, hogy titkosszolgálati ismereteket is tanítottak-e ott, azt válaszolta: soha. Az ügyész arról is kérdezte, hogy a kémkedés vádpontjával kapcsolatos találkozók létrejöttek-e, mire Kovács Béla azt mondta: elképzelhető. Hozzátette: orosz beszélgetőpartnere úgy mutatkozott be, mint az ipari és kereskedelmi kamara tagja, majd mikor távozott az országból, bemutatta az utódját. A találkozókon lezajlott információcseréről pedig beszámolt az EP illetékes szerveinek, de az információk között nem volt minősített adat.

A vádlott azt mondta, ezeken a találkozókon például azt kérdezték tőle, hogy egy szerződés létrejöttéhez mit kellene tenni, és egy nevet is mondtak, de Kovács Béla ezt a nevet nyilvános tárgyaláson nem akarta elárulni. Arra az ügyészi kérdésre, hogy kapott-e orosz diplomatáktól írásban kérdéssort, a vádlott annyit mondott: „nem emlékszem”. Kovács Béla a tárgyaláson megjegyezte, hogy ez az ügy a Krímben kezdődött és a megoldása is ott lesz. Továbbá elmondta, hogy olyan orosz olajcégek legfelső köreibe volt bejáratos, mint a Gazprom és a Lukoil.

Arra a kérdésre, hogy mit fog csinálni, elmondta, hogy 2019 végéig Magyarországon marad, azután meglátja; van meghívása Mongóliából, Üzbegisztánból, Kazahsztánból és „ott van még Japán is”, ahol korábban sok évet töltött. A Jobbikkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy Vona Gábor volt pártelnök és Szabó Gábor korábbi pártigazgató eltávolodott a párttól, a jelenlegi vezetőkkel már nem lát lehetőséget az együttműködésre. Az öt éve tartó büntetőeljárásba pedig belefáradt, pihenni szeretne – mondta.

A tárgyaláson a másik – EP-gyakornokokkal összefüggő költségvetési csalásra vonatkozó – vádponttal kapcsolatban Kovács Béla arról beszélt: történhetett figyelmetlenség, tévedés, hiba, de a vitatott összeget az EP már levonta az ő képviselői díjából, így az okozott kár megtérült. A probléma szerinte az lehetett, hogy az EP gyakornokainak eltérő ösztöndíj jár, ha Magyarországon, illetve ha tartósan Brüsszelben vagy az EP székhelyén, Strasbourgban dolgoznak és tartózkodnak. Míg Budapesten a vádbeli időszakban megállapított minimálbérnek, mintegy 90 ezer forintnak megfelelő összeg, addig az uniós intézmények székhelyén az ottani mintegy 1000 eurós minimálbérnek megfelelő, a megvádolt három gyakornok pedig nem mindig volt az uniós intézmények székhelyén.

A tárgyalás a bizonyítási eljárással folytatódik, a per végéig Kovács Béla és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa szabadlábon védekezik.