Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett adataiból kiderült, hogy nem olyan jelentős a külföldön munkát vállaló magyarok száma, mint ahogy az ellenzék a kampány alatt próbálta bemutatni.

Az adatok szerint 2017-ben a 20-64 éves korcsoport 5,2 százaléka dolgozott más EU-s tagállamban, ami 325 ezer embert jelent.

Ezzel az aránnyal a 28 tagállamból a 13. helyen vagyunk. A nyugat-európai tagállamokban alacsonyabb csak a külföldi munkavállalás aránya, illetve a 2004-től csatlakozott 14 ország közül Cipruson, Szlovéniában és Csehországban. Az EU átlaga egyébként alacsonyabb a magyarországi számoknál: 3,8 százalék.

– nyilatkozta a kutatással kapcsolatban a Magyar Időknek Szalai Piroska munkaerő-piaci szakértő, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke.

Szalai elmondta, hogy az adatok ellentmondanak azon véleményeknek, amelyek a kivándorlást teszik kizárólagosan felelőssé a hazai munkaerőhiány miatt.

A szakértő szerint a 325 ezer külföldi magyar munkavállalóba nemcsak az életvitelszerűen kint tartózkodók tartoznak bele, hanem azok is, akik a szomszédos országokba járnak át dolgozni Magyarországról, vagy csak bizonyos időközönként vállalnak munkát máshol, jellemzően Németországban.

A szakértő felidézte: a külföldön munkát vállalók száma a rendszerváltás előtt 70 ezer fő körül mozgott, a 2000-es évek elején lépte át a százezer főt, jelentősebben pedig 2012 után nőtt az arány.

Ugyanakkor az emelkedés mértéke 2016-ról 2017-re már jelentősen csökkent, tízezer volt, szemben a 2014-ről 2015-re mért 50 ezer fős bővüléssel. A 325 ezer emberből 75-80 ezer ingázhat naponta Ausztriába és vissza, a brit statisztikai hivatal adatai szerint a szigetországban pedig 98 ezerre tehető a magyarországi születésű munkavállalók száma.

A jelentés szerint az EU-ban Romániából vándoroltak el a legtöbben, a 20–64 éves korcsoport 19,7 százaléka, tehát gyakorlatilag minden ötödik ember. A más tagállamokban dolgozó románok száma 2,6 millió fő.

A korcsoport munkavállalóinak elvándorlási aránya Románia után Litvániá­ban, Horvátországban, Portugáliában, Lettországban, Bulgáriában, Írország­ban, Luxemburgban, Lengyelországban, Észtországban, Szlovákiában és Görögországban nagyobb, mint Magyarországon. Hazánkban az uniós átlagnál nagyobb a diplomás elvándorlók aránya, számuk nagyjából 119 ezer fő.

Nem jellemző ugyanakkor a külföldi munkavállalás az Európai Unió hagyományosan leggazdagabb tagállamaiban: a németek, a britek, a svédek és a franciák alig több, mint egy százaléka megy máshova dolgozni. Dánia, Németország Ciprus, Málta, Finnország, Nagy-Britannia és Svédország kivételével az összes tagállamban nőtt az elvándorló munkaerő aránya 2012-höz képest.

Az ellenzéki lapok nem örültek az Eurostat adatainak. Az index.hu és a hvg.hu kicsivel többre, 325 ezer helyett 340 ezerre becsülte azoknak a számát, akik más EU-tagállamban vállalnak munkát.

Az Indexen meglehetősen tárgyilagosan hozták le a hírt, a száraz tényeken kívül nem igyekeztek igazán kontextusba helyezni az adatokat, ami annak fényében különösen meglepő, hogy időnként akár a középkorról szóló írásokba is becsempésznek egy kis kormánykritikát.

A hvg.hu szintén nem volt elragadtatva a számoktól, valószínűleg ők is többet vártak. Sőt, le is írják, hogy "a magyar arány ahhoz képest még nem is túl magas, mint amit a környező országokban mérnek". A cím azért magáért beszél: "Megduplázódott a kivándorolt magyarok száma 2012 óta" – biztosan a gonosz kormány miatt, gondolhatja a törzsolvasó.

Érdekes volt látni a 24.hu vergődését, túl sokat ők sem tudtak hozzátenni a sztorihoz. Végül azt emelték ki, hogy "tíz éve, 2007-ben Magyarország munkaképes korú lakosságának még csak 1,5 százaléka, 2012-ben pedig mindössze 2,4 százaléka élt egy másik uniós tagállamban". (Érdekesség, hogy korábbi cikkükben 600 ezer fölöttire taksálták a külföldön élő magyarok számát a portfolio.hu felmérése alapján. Az Eurostat adatai kifejezetten a munkavállalókra koncentrálnak, ezért valóban előfordulhat, hogy a kint élők száma magasabb, ám az adatok valószínűleg alaposan túloznak).

Természetesen a kivándorlás mértékének magyarázata elmarad, így jobb híján a balliberális olvasók a gonosz kormányt fogják okolni – meg a diktatúrát. Mint azonban a Magyar Idők is írta, a 2012-től növekvő számok arra vezethetők vissza, hogy Nyugat-Európában feloldották a 2000-es években csatlakozott tagállamok esetében ideiglenesen életbe léptetett munkaerő-piaci korlátozásokat, vagyis 2012-től a magyarok szabadon utazhattak és vállalhattak munkát az EU-tagállamaiban, előtte azonban ez nem volt így.