Szijjártó Péter arra kérdésre, hogy miként fér össze a szigorú határvédelem a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet melletti kiállással, elmondta: a magyar gazdaság nyitott, épp ezért a belső határoknak is nyitottnak kell lenniük, mert "ha meghal Schengen, meghal a nyitott gazdaság."

A miniszter szerint Németországnak és Magyarországnak is az az érdeke, hogy fennmaradjon Schengen, hiszen a hazánkban működő nagyipari cégek, melyek elsősorban Németországból érkeztek, szorosan ütemezett, úgynevezett percre kész (just-in-time) termelésszervezési rendszerben dolgoznak, és ez a rendszer nem működik, ha a kamionokat ellenőrzik a határon és sorok alakulnak ki az átkelőknél.

Az interjúban szóba került, hogy a német szövetségi kormány februárban meg akarja hosszabbítani az ideiglenesen visszaállított határellenőrzést. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban elmondta, megérti a német kormányt, ám az lenne a legjobb a két ország számára, ha ez nem történne meg.

A miniszter szerint hazánkban nem a menekültek uniós tagországok közötti igazságos elosztás a legfőbb téma, hanem a külső határok hatékony védelme. A hitelességünket pedig az adja, hogy a kezdettől fogva ezt képviseljük. A problémákat, mint például az illegális bevándorlás, fel kell számolni, s nem behozni Európába. A segítséget oda kell eljuttatni, ahol probléma van, tehát a bajba jutott embereknek hazájukban, vagy annak közelében kell segíteni, és lehetővé kell tenni azt, hogy a háború után visszatérhessenek hazájukba.

Természetesen előkerült a hideg és a migránsok kérdése is az interjúban olyan formában, hogy Magyarország miért nem nyújt védelmet a déli határnál lévő migránsoknak, akik szenvednek a hidegben. Szijjártó szerint ebben az esetben nem az a kérdés, hogy hazánk miért nem nyújt segítséget az illegális bevándorlóknak, hanem az, hogy azok miért nem mennek a szerbiai befogadóállomásokra, miért várakoznak a magyar határnál úgy, hogy a kormány mindig is világosan jelezte: nem tűri el az illegális beutazást.

Ugyanakkor a miniszter szerint emberéletek megmentéséről is szó van ebben a kérdéskörben, épp ezért kellene a migránsoknak regisztráltatniuk magukat Szerbiában, elmenniük a befogadóállomásokra. Õk azonban ezt nem teszik, mert később egy másik országban akarnak menedékjogot kérni. Az pedig, hogy tömegek vonuljanak keresztül biztonságos származási országokon, és a migránsok azon ügyködnek, hogy kiválasszák: melyik országban akarnak élni – nem tartozik az alapvető emberi jogok közé.

Az interjúban szó volt még az Oroszországgal kapcsolatos szankciókról, melyről Szijjártó elmondta, a kormány soha nem támogatta ezeket, de emelt vétót sem, hogy ne gyengítse Európa pozícióját. De az a szankciók bevezetése óta egyértelműen látszik, az európai cégek töretlenül érdekeltek oroszországi tevékenységük folytatásában. Ugyanakkor a miniszter hozzátette azt is: Oroszország megsértette Ukrajna területi szuverenitását, s ezt semmiképp sem szabad elfogadni.

Szijjártó Péter az interjúban arról is beszélt, hogy a rekord alacsony munkanélküliség új kihívásokat is jelent, a beruházók már azt kérdezik, hogy van-e elég képzett munkaerő az országban.

– jelentette ki a miniszter.