Szijjártó: a magyarok nem párhuzamos társadalmakat építettek
Bertha László
2016.10.24. 06:28
Szijjártó Péter külügyminiszter 1956 kapcsán arra hívta fel a figyelmet Kanadában, hogy az ottani magyarok hozzájárultak új hazájuk sikereihez, nem pedig párhuzamos társadalmat építettek.
MONTREAL, 08:28
Szijjártó Péter külügyminiszter 1956 kapcsán arra hívta fel a figyelmet Kanadában, hogy az ottani magyarok hozzájárultak új hazájuk sikereihez, nem pedig párhuzamos társadalmat építettek.
A kétnapos látogatás alkalmával a külügyminiszter több ’56-os megemlékezésen vesz részt, valamint hétfőn több kétoldalú, magas szintű tárgyalást folytat. Szijjártó Péter vasárnap a montreali Magyarok Nagyasszonya plébánia megemlékezésén vett részt, ahol hangsúlyozta, hogy ha valaki végignézi a történelmünket, akkor kétsége sem lehet, hogy a magyar nemzet
nemcsak a szabadságszerető emberek nemzete, hanem a szabadságharcosok nemzete is.”
Szijjártó kifejtette, hogy a magyaroktól még a legdurvább túlerő is csak átmenetileg vehette el a szuverenitást és a szabadságot.
Ha valaki ezen a földgolyón tisztában van azzal, hogy mit jelent a szabadság, akkor mi, magyarok ilyenek vagyunk”
– jelentette ki a külügyminiszter, aki szerint 1956 világosan megmutatta, hogy a diktatúra nem képes gyökeret verni Magyarországon.
Szijjártó Péter beszédében elmondta, hogy a magyarok történelmük során többször is megküzdöttek a szabadságukért: például az oszmánokkal vagy a Habsburgokkal szemben vívott küzdelmeikben, vagy – az elmúlt évszázadban – akár a nácik, akár a kommunista diktatúra ellen is mindig a szabadságáért kellett harcolniuk.
1956-ban a magyar nép kívülről nagyon sok biztatást kapott, de csak biztatást, hiába várták az akkori szabadságharcosok a segítséget, az különböző okok miatt nem érkezett meg. A magyarok, mint oly' sokszor a történelmük során, magukra maradtak”
– mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
A miniszter elmondta, hogy a magyar emberek nagyon sok mindent elveszítettek: az önkényuralommal eltelt 34 évet, valamint számos olyan lehetőséget, amelyben részük lett volna, ha Magyarország szabad ország lett volna. „S persze sok tízezer, talán sok százezer magyar ember is elveszítette a jövőbe vetett hitét és reményét”. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ki kell tartanunk amellett, hogy a Magyarország sorsáról kizárólag a magyar embereknek van joguk döntést hozni.
Szijjártó a montreali magyarokról elmondta, hogy sokan kényszerültek új hazát találni, bár mindvégig hazafiakként viselkedtek, beilleszkedtek új hazájukba, és hozzájárultak Kanada sikerességéhez. A külügyminiszter ezzel kapcsolatban leszögezte:
itt vissza kell utasítanunk azt a modern kori történelemhamisításra vonatkozó kísérletet, amely azt kéri számon a magyarokon, hogy amikor 1956-ban az elmenekülők menedékre találtak, akkor vajon most Magyarország miért olyan álláspontot képvisel a modern kori népvándorlással kapcsolatban, amilyent.”
A külügyminiszter szerint ezt határozottan ki kell kérni magunknak, hiszen akik 1956-ban arra kényszerültek, hogy elhagyják Magyarországot, hosszú időn keresztül türelmesen várakoztak a szomszédos Ausztriában, hogy befogadják őket, tisztelték és tisztelik új hazájuk törvényeit, nem építettek párhuzamos társadalmakat, és hozzájárultak új hazájuk sikerességéhez.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
