2018 utolsó negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben az év egészében 4,9 százalékos volt a bővülés, ami a negyedik leggyorsabbnak számított az Európai Unióban. A Századvég Gazdaságkutató decemberi előrejelzéséhez képest nem módosította 2019-re vonatkozó prognózisát,

A Gazdaságkutató legfrissebb becslése szerint a háztartások fogyasztási kiadása mindkét évben tovább bővülhet: 2019-ben 4,7, 2020-ban pedig 5,0 százalékkal – a becslés elkészítésekor már figyelembe vették a családvédelmi akcióterv gazdaságélénkítő hatásait is, mely elsősorban a magasabb fogyasztáson keresztül jelenik meg.

A háztartások vásárlásainak emelkedését segítheti elő a bérek dinamikus bővülése is, mely 2019-ben átlagosan 10,3, 2020-ban pedig átlagosan 9,6 százalékot tehet ki. Ez reálértelemben 7,1, illetve 6,3 százalékos növekedést jelent. A reálbérek emelkedését elsősorban a munkaerőhiány és a munkavállalók alkupozíciójának javulása okozza, de segíti azt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, az állami szféra bérrendezései, illetve a szociális hozzájárulási adó 2019 közepén esedékes csökkentése is.

A Századvég Gazdaságkutató szerint tovább bővülhet a beruházások volumene is: 2019-ben 9,8, 2020-ban pedig 3,9 százalékos lehet a növekedés.

A következő két évben a végrehajtott beruházások nyomán tovább növekedhet az export: 2019-ben 5,7, 2020-ban pedig 5,3 százalékkal. Eközben az import bővülése idén 6,1, jövőre 5,2 százalékot tehet ki, melyet a fogyasztás, a beruházás és az export növekedése magyaráz. Így a nettó export alakulása csak 2020-ban tudja majd segíteni a gazdasági növekedést. Várhatóan továbbra is folytatódik az a trend, hogy a nettó exportban a szolgáltatások szerepe növekszik, míg a termékeké csökken.

A Gazdaságkutató prognózisa szerint az infláció 2019-ben 3,0, 2020-ban pedig 3,1 százalékot tehet ki. Ezzel párhuzamosan – figyelembe véve az adószűrt maginfláció emelkedését és a Magyar Nemzeti Bank alelnökének ezzel kapcsolatos nyilatkozatát – várhatóan elkezdődik a monetáris politika szigorítása. Ez első lépésben a swapállomány csökkentését és a kamatfolyosó módosítását jelentheti, míg az alapkamat emelésére csak a későbbiekben, 2019 második felében kerülhet sor.

A GDP-arányos költségvetési deficit továbbra is 3 százalék alatt alakulhat: 2019-ben 1,6, 2020-ban pedig 1,1 százalék lehet, így a GDP-arányos államadósság is érdemben tovább mérséklődhet.

Kockázatok közül elsősorban a német gazdasági teljesítmény alakulását, illetve a Brexit sorsát érdemes kiemelni.