Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
Big pikcsör
 
 
 
 

Szabó Dávid: "Putyin nem bolond, nem őrült diktátor, nem egy Néró"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2017. január 31. 19:27

Rendhagyó beszélgetés Szabó Dáviddal, a Századvég Alapítvány külügyi igazgatójával Oroszországról, a démonizált és az "igazi" Putyinról, az orosz és az amerikai logikáról és persze arról, hogy "na de mit is köszönhetünk az oroszoknak".

Putyin nacionalizmusa arról szól, hogy tegyük naggyá Oroszországot”

Fűrész Gábor: Általában Amerika-szakértőként szoktál megnyilvánulni, most azonban Putyin látogatása miatt vagy a vendégünk. Hogyan kerültél kapcsolatba Oroszországgal?

Szabó Dávid: Középiskolás koromban határoztam el, hogy oroszul szeretnék tanulni, illetve diplomáciával, kereskedelemmel szeretnék foglalkozni. Az ukrajnai és kaukázusi színes forradalmak idején úgy nézett ki, hogy lesz majd egy európai uniós integrációs hájp, és arra gondoltam, biztos szükség lesz oroszul tudó emberre. Az egyetemen aztán nemzetközi kapcsolatokat tanultam, majd Londonban, a UCL-ben fél évet töltöttem ezzel a területtel foglalkozva. Moszkvába nyelvet tanulni mentem és fél évet töltöttem Szentpéterváron is.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Fűrész: Mikor jártál Moszkvában utoljára?

Szabó: Nagyjából két éve.

Fűrész: Milyen most Moszkva?

Szabó: Jártam már New Yorkban, Londonban, csak ezekhez a városokhoz tudom hasonlítani. Gigametropolisz, budapesti fejjel elképzelhetetlen embertömeggel. Három korszak együttélésének nyomait viseli magán: a cári Oroszországét, a szovjet „dicsőségét”, vagyis a monumentális birodalmi építészet csodáit és a kortárs építészet remekeit.

Fűrész: Tényleg olyan hatalmas a társadalmi egyenlőtlenség?

Szabó: Személyes benyomásaim alapján mondom, hogy teljesen kettészakadt az orosz társadalom: vannak a nagyon gazdagok és a nagyon szegények. A nagyvárosok, de különösen Moszkva és Szentpétervár teljesen más világ, mint a vidék Oroszországa. A tipikus életpálya a következő: az ember a pályája elején először elmegy „Északra”, ami Szibériát vagy éppen Szahalin szigetét is jelentheti, olajmérnökként-közgazdászként, hogy megkeresse a pénzét. Lehúz 3-5 évet egy fix szerződéssel, az extrém munkakörülmények miatt elképesztően jól megfizetik, és aztán az ez idő alatt megkeresett pénzzel mindenki Moszkvába vagy valamelyik nagyvárosba akar költözni.

Fűrész: És annyi pénzt keres, hogy ebből meg tud élni utána?

Szabó: Nem, ebből csak egy lakásra valót keresnek meg Moszkva külsőn, vagy valahol az agglomerációban. Ez az orosz középosztálybeli álom. A vidék Oroszországa azonban egészen kétségbeejtő. Nyomor, alkoholizmus, dizájnerdrogok, kocsmai erőszak. De nem feltétlenül nekik fáj, hogy jelenleg lelassult az orosz gazdaság.

Fűrész: Hanem a városban élő középosztálynak.

Szabó: Igen, ők a putyini konjunktúra haszonélvezői. Magasabb színvonalon élnek, mint a magyar középosztály. Őket viselte meg leginkább a gazdaság visszaesése. Ez nagyjából annyit jelent, hogy az évi három luxusútjukból egyet elhagyni kényszerültek.

GFG: Annak ellenére, hogy Oroszország egy erősen polarizált társadalom, mégsem hallunk társadalmi forrongásokról. Miért nem?

Szabó: Szerintem ennek két oka van. Az egyik az, hogy az alsó rétegek felháborodása sem az alsó rétegek által fejeződik ki, hanem kellenek olyan szövetségesek (a médiában, a politikában, az üzleti életben), akik ebben potenciált látnak és a maguk javára igyekeznek fordítani a forrongást. De ezek között viszonylag kevés a „néptribun”, a szegényeket felkarolók menthetetlenül liberális értelmiségiek, és nem beszélik azt a nyelvet, amit ezek a leszakadt, szerencsétlen emberek beszélnek. Ez hasonló ahhoz, mint amikor mi a „körúton belüli értelmiség” problémájáról beszélünk. A másik ok, az elsővel szoros összefüggésben, hogy a középosztály nem liberális, vagyis nem agymosott része már régen kompromisszumot kötött a rendszerrel. Lehet, hogy van magánvéleményük, de sem esélyük, sem ambíciójuk nincs arra, hogy a „nagyfiúk” dolgával foglalkozzanak.

GFG: Milyen különbségek vannak a mai putyini Oroszország és a korábbi Szovjetunió között?

Szabó: Az egyik legfőbb különbség az éltető ideológia. Putyin Oroszországát már nem a szovjet birodalmi, internacionalista eszme tartja össze, ami azt mondja, hogy „mi jobbak vagyunk mindenkinél, ezért mindenki minket fog követni”, hanem a nacionalizmus putyini változata, ami valahogy így szól: „naggyá teszünk titeket, ti pedig tegyetek a hazátokért”. Putyin nacionalizmusa arról szól, hogy „tegyük naggyá Oroszországot”.

Fűrész: Vagyis szerinted nincs esélye egy agresszív expanzív, birodalmi szándéknak?

Szabó: Igény lenne rá. Nem volna táptalaj nélküli, ha ebbe az irányba indulna el az orosz vezetés. Több helyen él orosz lakosság a határokon túl, amelyekre hivatkozva lehetne terjeszkedni, de azt gondolom, hogy ez nem célja a jelenlegi vezetésnek.

Fűrész: Kin múlik ez? Putyinon?

Szabó: Részben Putyinon múlik, részben pedig azon a felhalmozott geopolitikai tudáson, amit a szovjet időszak alatt megszereztek. Ez utóbbit még az amerikaiak is elismerik. A játékelméleti gondolkodás Amerikában még a hidegháborúban sem ért a nyomába az oroszénak. Van is egy olyan mondás, hogy „while you are playing checkers, the Russians are playing chess”. [Szó szerint: Míg te dámázol, a ruszkik sakkoznak. Szabadabb fordításban: az amerikaiak a hidegháború idején amőbáztak, az oroszok sakkoztak. – szerk.] Vagyis az oroszok mindig öt lépéssel előbb járnak. Nagyon nehéz velük úgy megegyezni, hogy lásd a megállapodásotok valódi kimenetelét. Azt gondolom, hogy ez a fajta komplexitás meggátolja azt, hogy most bezsebeljék az azonnal learatható hasznokat. És ez azért van, mert a volt szovjet tagországokat, Kazahsztánt, Üzbegisztánt vagy épp Azerbajdzsánt valószínűleg mind elveszítené szövetségesként Oroszország, ha elkezdene fegyverrel beavatkozni. Grúziában és Ukrajnában épp azért tették meg ezt, mert menthetetlennek ítélték a helyzetet. Azért avatkoztak be, azért kellett erőt mutatniuk, mert megállapították, hogy „ezeket már nem fogjuk visszahozni a blokkon belülre”. Én most is azt gondolom, hogy a donbászi lázadókkal vagy Krím annektálásával (bár Krímet külön is érdemes tárgyalni) Oroszország azt éri el, hogy nem lehet Ukrajna kérdéséről az oroszok kihagyása nélkül tárgyalni.

Fűrész: Ha jól értem, ez azt jelenti, hogy a volt szovjet tagországokkal együtt Oroszország a saját érdekszféráját védi, és csak akkor avatkozik be, amikor úgy érzi, hogy valami végleg elveszni látszik.

Szabó: Így van. Ezt egyébként a NATO-terjeszkedéssel, mint fenyegetéssel azonosítják. Ez jelen van a napi kommunikációban is. De hogyha ezek mögé benézünk, akkor látható, hogy mind Grúzia, mind Ukrajna esetében van egy pont, ahol elvesztik a vezetéssel a kapcsolatot. Ezért döntenek úgy, hogy mostantól úgy fognak együttműködni, úgy fognak nyomást gyakorolni például Ukrajnában, hogy konkrétan ellenőrzik egy részét, és amikor majd dönteni kell róla, akkor Moszkvának ebben mindenképp szerepe lesz. Ebből az következik, hogy Ukrajna egészét érintő döntéseket sem lehet majd hozni anélkül, hogy Oroszország ne ülne ott az asztalnál. Ugyanakkor nem ez a preferált modell. A preferált modell az, hogy különböző előnyökért cserébe érdekszférát épít ki Oroszország.

Fotó: Kozma Zsuzsi

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

70 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást

Mika János éghajlatkutató szerint nagyon kedvező folyamat indult el 2014-ben, megállt a szén-dioxid-kibocsátás növekedése, de ez is "60-80 százalékkal több, mint amennyit a természet fel tud dolgozni". Ezért vissza kell fogni a kibocsátást 70 százalékkal ahhoz, hogy a szén-dioxid-koncentráció állandóvá váljon.

A Honvédség fejleszti a katonaiattasé-hálózatot

A Honvédség fejleszti a katonaiattasé-hálózatot

közeleg a tél

A Magyar Honvédség minden területét érintő fejlesztések keretében a katonaiattasé-hálózat bővítését is folytatják - jelentette be Simicskó István honvédelmi miniszter kedden Budapesten, a véderő-, katonai és légügyi attasék éves értekezletén.

Még több pénz jut a magyar emberek biztonságára

A magyar határvédelem minden eddiginél erősebb és jövőre még több pénz jut majd rá.

Megszületett az ítélet: a hollandok is felelősek a srebrenicai mészárlásért

Megszületett az ítélet: a hollandok is felelősek a srebrenicai mészárlásért

amerika, london, párizs

A hollandok részben felelőssé tehetők mintegy háromszáz boszniai muzulmán haláláért. A muszlimokat szerb katonák hurcolták el a holland ENSZ-békefenntartók bázisáról 1995-ben.

Lezárnák az olasz kikötőket a migránsok előtt

Lezárnák az olasz kikötőket a migránsok előtt

amerika, london, párizs

Az olaszoknak elege lett. Két nap alatt 8500 migráns érkezett a tenger felől a dél-európai országba. Német biztonsági források szerint még másfél millió ember akar átjutni Afrikából Európába.

A belgák többsége elégedetlen az unió működésével

A belgák többsége elégedetlen az unió működésével

amerika, london, párizs

Elképesztő eredményeket kimutató felmérést tett közzé a Chatham House az európai országokkal, különösen Belgiummal kapcsolatban.

Vérfolyók - A jobboldali politika hálátlansága

Vérfolyók - A jobboldali politika hálátlansága

piszkostizenkettő

A legfinomabban fogalmazva is kijelenthetjük a britekre rájár a rúd. Muszlim bevándorlók ölnek briteket és immár fordítva is. A hatóságok bevallották nem tudnak teljes biztonságot garantálni. Akár egy polgárháború kezdetének is láthatnánk az eseményeket, a baloldalon persze biztosak benne, hogy ez nem fog bekövetkezni, ahogy 50 évvel ezelőtt biztosak voltak abban, hogy a mai eseményekig sem jutunk el.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

A kedd az erős mondatokról szólt: Orbán, Semjén, Varga és Kósa. Eközben az ellenzék még mindig nem tudott új embereket megszólítani. A nap legfontosabb hírei itt, a 888-on.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére