Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
amerika, london, párizs
 
 
 
 

Soros a Facebookkal karöltve lesz a németországi média cenzora

2017. április 5. 21:48

BERLIN, 21:48

A közösségi portálok felhasználóinak védelmét célzó javaslatot fogadott el és terjesztett a törvényhozás elé szerdai ülésén a német kormány. A több szakmai szervezet és az ellenzék által bírált tervezet alapján a portálok üzemeltetői akár 50 millió euró (15,5 milliárd forint) pénzbüntetést kaphatnak, ha nem távolítják el a jogsértő tartalmakat.

A jogsértő, büntetendő "uszításnak éppen úgy nem lehet helye a közösségi portálokon, mint az utcán" – emelte ki a kormányülés után a tervezet előkészítését irányító igazságügyi miniszter, Heiko Maas.

Az új szabályozás nem új jogokat hoz létre, hanem a felhasználók jelenlegi jogainak hatékonyabb érvényesítését szolgálja. "Tartozunk ezzel a gyűlöletbűnözés áldozatainak" – húzta alá a szociáldemokrata (SPD) politikus.

A gyűlölködő bejegyzések és személyiségi jogokat sértő, lejárató álhírek visszaszorítását célzó javaslat szerint a portálok üzemeltetőinek könnyen és közvetlenül elérhető panaszkezelő szolgálatot kell működtetniük, és a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölniük vagy elérhetetlenné kell tenniük a jogsértő tartalmakat, a "nyilvánvalóan jogsértő tartalmakat" pedig 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni – adta hírül az MTI.

A portálok üzemeltetői kötelesek megválaszolni a panaszokat és indokolni döntésüket. Továbbá negyedévente jelentést kell közzétenniük a büntetőjogilag releváns tartalmakkal kapcsolatban folytatott tevékenységükről, beszámolva a panaszkezelő szolgálat munkájáról, a panaszok számának alakulásáról és a döntési gyakorlatról. Amennyiben nem tesznek eleget kötelességeiknek,

50 millió euróig terjedő pénzbírságot kaphatnak.

A digitális gazdaság egyik vezető németországi érdekvédelmi szervezete, a Bitkom szerint a törvénytervezet rossz, mert azt sugallja, hogy egyszerű szabályozási eszközökkel megoldható egy súlyos társadalmi probléma, a gyűlöletbeszéd, ráadásul elhamarkodott munka, ami megengedhetetlen egy ennyire fontos ügyben.

A többi között a német újságírók szövetsége (DJV) is bírálta a javaslatot, álláspontjuk szerint a szándék jó, a megvalósítás viszont rossz, a többi között azért, mert médiavállalkozások is használják a közösségi portálokat tartalmaik terjesztésére, így a törvény hatálya ezekre a szellemi termékekre is kiterjed,

vagyis az újságírói szakmai felelősség a tartalmak szakértő előállítóitól átkerül a portálok nem szakmabeli üzemeltetőihez.

Az ellenzéki Zöldek egyik vezető politikusa, Renate Künast korábbi fogyasztóvédelmi miniszter szerint a törvény veszélyezteti a véleményszabadságot, mert egyetlen következménye az lesz, hogy a portálok üzemeltetői fék nélkül törlik majd a tartalmakat. A szintén ellenzéki – parlamenten kívüli – liberális FDP szerint a kormány javaslata "színtiszta populizmus", valódi megoldást pedig a hatályos jogszabályok következetes érvényesítése jelenti, amihez létszámfejlesztésre van szükség az igazságszolgáltatásban.

Az SPD-vel kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségben sem mindenki teljesen elégedett a javaslattal. Dorothee Bär CSU-s Bundestag-képviselő szerint például pontosításra szorul a "nyilvánvalóan jogsértő tartalom" fogalma.

Heiko Maas a bírálatokra reagálva kiemelte, hogy legvégső esetben a bíróságok döntenek arról, jogsértő-e egy bepanaszolt bejegyzés vagy hír, a gond pedig nem az, hogy az üzemeltetők túl sok mindent törölnek, hanem az, hogy túl keveset.

Egy kormányzati kimutatás szerint a Twitter a bepanaszolt jogsértő tartalmak mindössze 1 százalékát törli, és a Facebooknál is viszonylag alacsony, 39 százalékos ez az arány. A legjobb mutatója a YouTube-nak van, a videómegosztó portál üzemeltetője 10 esetből 9-szer eltávolítja a kifogásolt jogsértő tartalmat kínálatából.

Az interneten mutatkozó álhírterjesztés, lejáratás és gyűlölködés hónapok óta a német belpolitika egyik fontos témája. Angela Merkel kancellár tavaly november végén a Bundestagban egy beszédében kiemelte, hogy az internet és a digitalizáció révén a véleményformálás teljesen másként történik, mint 25 éve, egyre nagyobb szerepe van az olyan kevéssé ellenőrzött vagy szándékosan hamis tartalmaknak, amelyeket nem a szakmai szabályok keretei között működő újságírás hoz létre.

A politikának meg kell tanulnia kezelni a többi között az álhírportálok és a manipulációra kifejlesztett, algoritmusok által vezérelt "véleményerősítő" eljárások és "trollok" révén kialakult új környezetet, és szükség esetén szabályoznia is kell – fejtette ki Angela Merkel, hangsúlyozva a gyűlölködéssel szembeni fellépés fontosságát.

A Facebook a berlini vezetés nyomására az év elején álhírszűrő eljárást kidolgozását kezdte meg a portál német nyelvű tartalmának gondozására. A portál üzemeltetője a Correctiv nevű német nonprofit tényfeltáró újságíró munkaközösséggel együttműködve vezet be álhírszűrű eljárást. A tervek szerint a Correctiv munkatársai – akik munkájukért nem kapnak pénzt a Facebooktól – megvizsgálják a portál felhasználói által álhírként megjelölt tartalmat – bejegyzést, megosztott cikket –, és ha valótlanságot tapasztalnak, akkor egy figyelmeztetést fűznek hozzá és már jöhet is a büntetés.

A Spiegel Online német hírportál kedden arról írt, hogy a kezdeményezést felkarolta Soros György magyar származású amerikai pénzügyi befektető The Open Society Foundations (OSF) nevű alapítványi csoportja, amely mintegy 100 ezer euróval támogatja a Facebook-Correctiv együttműködés beindítását.

A Soros alapítványok nemcsak Németországban, hanem az Egyesült Államokban is beszálltak az álhírek elleni küzdelem finanszírozásába: a Poynter Intézethez tartozó International Fast-Checking Network (IFCN) – Nemzetközi Tényszerűség-ellenőrző Hálózat – dönthet arról, mi számít félrevezető hírnek és mi nem. A szervezet támogatói között szintén ott van a Nyílt Társadalom Alapítvány.

Az Egyesült Államokban azonban nem vezettek volna be pénzbüntetést. A Facebook csupán megjelölte volna azokat a híreket, amelyek szerinte nem mennek át a rostán. Amennyibe egy felhasználó mégis a hír megosztása mellett döntene, akkor felugrik ablak, amely arra figyelmeztet, hogy "független tényellenőrök szerint a cikk hamis állítást tartalmaz". A figyelmeztetés mellé egy linket is kapunk, ahol elolvasható egy részletes indoklás.

Mi várható Németországban?

Mivel minden portál üzemeltetőjének létre kell hoznia egy "könnyen és közvetlenül elérhető panaszkezelő szolgálatot", így ez jelentős pluszkiadást róna rájuk, amelyet valószínűleg a hirdetőkkel fizettetnének meg.

Az biztos, hogy a jelenleginél jóval több sajtóper fog indulni Németországban. A pontos számokról nem érdemes jóslásba bocsátkozni.

A közösségi oldalakon jóval több tartalom kerül majd törlésre, hiszen a közösségi média üzemeltetői nem fognak megkockáztatni egy 50 millió eurós büntetést.

Szinte folyamatossá válhat a csatározás a Facebook és a cikkeiket közzétevő médiumok között.

Mint ismeretes, a Facebook a hétvégén letiltotta 888.hu Facebook-oldalát. A letiltás tényéről szerkesztőségünk csupán egy tájékoztatást kapott, ám arról, hogy mi állt annak hátterében, a mai napig fogalmunk sincs. Hétfőn a Facebook feloldotta a tiltást, ám továbbra sem kaptunk értesítést, hogy a közösségi oldal melyik tartalmat kifogásolta, és azzal konkrétan mi volt a probléma.

OLVASTAD MÁR?

amerika, london, párizs
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Mindenkit szeretni

Mindenkit szeretni

piszkostizenkettő

Nem lehet mindenkit szeretni, de minek is, mert miféle szeretet az, amit az utolsó gyújtogató és az édesanyám egyformán megkap?

Demeter Márta továbbra is titkolózik

Demeter Márta továbbra is titkolózik

kétharmad

A bevándorláspárti LMP elnökét arról kérdezték, hogy kiket alkalmaz országgyűlési képviselői keretéből.

Szijjártó: erős és sikeres Európa a cél

A külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén fejtette ki gondolatait.

"Magyarországra megbízható szövetségesként tekintenek Washingtonban"

Magyarországra megbízható és partneri viszonyt kínáló szövetségesként tekintenek Washingtonban - hangsúlyozta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az amerikai fővárosban.

Ausztrál kormányfő: nem írjuk alá a migrációs paktumot

Ausztrál kormányfő: nem írjuk alá a migrációs paktumot

amerika, london, párizs

Ausztrália nem fogja aláírni az ENSZ migrációs paktumát, mert az veszélyeztetné az ország határait - jelentette ki Scott Morrison miniszterelnök.

Reggel 7:59

Reggel 7:59

7:59

Ez várható ma.

Vizsgálat indult Macron pártja ellen

Vizsgálatot indított a párizsi ügyészség annak érdekében, hogy kiderüljön, honnan kapott Emmanuel Macron francia államfő pártja 144 ezer eurós összegben adományokat a tavalyi évben.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére