Magyarország uniós csatlakozása óta visszatérő probléma, hogy a közbeszerzési eljárások nem eléggé átláthatóak – írja hétfői számában a Magyar Nemzet.

A két héten belül hatályba lépő új törvény ennek ellenére is ébreszt még kételyeket a szakmai körökben. November elsejétől érvényes jogszabályváltozások rövidebb eljárási határidőket írnak elő és új értékelési szempontokat vezetnek be. Azonban a lap által megkérdezett "bennfentesek" véleménye szerint nem biztos, hogy az új törvény megfelel majd az uniónak.

Az Európai Unió számára a dilemmát azok az infrastrukturális fejlesztések okozzák, ahol a beruházás nagysága miatt a meghatározó magyar vállalatok mellett nagy külföldi cégek is felsorakoznak.

A közbeszerzési törvény előtt álló legnagyobb feladat a belső piac védelme, úgy, hogy ne sérüljön a versenysemlegesség. Hiába lehet az, hogy Ausztriában, Németországban vagy Franciaországban a közbeszerzéseknél a nemzetközi vállalatok 80-90 százalékénak esélye sincs a hazaiakkal szemben, Brüsszel mégse talál kivetnivalót ezekben a szabályozásokban.

Ez ellen tenne a magyar kormány azzal, hogy megváltoztatja az értékelési szempontokat. Nem a legolcsóbb ajánlatok kapnák a legmagasabb pontszámot, hanem fontosabb szempont lesz:

• a munkahelyteremtés
• az innovatív megoldások
• és a gazdaságfejlesztési szempontok

Fontos változás, hogy a túlárazás kivédése érdekében a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az ajánlattevő előre meghatározzon egy olyan összeget, ami felett érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatát. Továbbá a közbeszerzési pályázatból való kizárást vonja maga után az új jogaszály értelmében, ha egy vállalat befolyásolni akarja a döntéshozatalt, vagy bizalmas információkat próbál beszerezni.

A módosítás értelmében szorosabbá válnak az ajánlattételi határidők is.

• Nyílt eljárások: 35 nap
• Elektronikus benyújtás: 30 nap
• Kivételesen sürgős eset: 15 nap

Továbbá a kormány célként fogalmazta meg a kis- és közepes vállalkozások bevonását is.

(Magyar Nemzet)