Németországban minden korábbinál magasabbra, 21 százalékra emelkedett tavaly az úgynevezett migrációs hátterű lakosság aránya a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) pénteki adatai szerint.

A Destatis meghatározása szerint az a németországi lakos tartozik a migrációs hátterű emberek közé, aki születésével nem szerzett német állampolgárságot, vagy akinek legalább egyik szülője nem szerzett német állampolgárságot születésével.

A hivatal adatai szerint 2015-ben a 17,11 millióan tartoztak ebbe a csoportba, ami 4,4 százalékos, 723 ezer fős növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

A nem migrációs hátterű lakosság 64,28 milliót tett ki, aránya 79 százalékos volt, ami 0,3 százalékos, 215 ezer fős csökkenés éves szinten.

A migrációs hátterű lakosság szokatlanul nagy arányú növekedése a bevándorlók - külföldi állampolgárok - számának emelkedésének tulajdonítható. Ebbe a csoportba tavaly 11,5 millió ember tartozott, ami éves összevetésben 600 ezer fős, 5,5 százalékos növekedés.

A migrációs hátterű lakosság három legfontosabb származási országa Törökország, Lengyelország és Oroszország.

Az egykori Nyugat-Németországba vendégmunkásokat küldő országok - mindenekelőtt Törökország, Olaszország és Görögország - valamelyikéből 6,3 millió németországi lakos származik.

A képzettséget és a munkaerő-piaci helyzetet tekintve is nagy az eltérés a lakosság migrációs hátterű és nem migrációs hátterű rétege között; a migrációs hátterű rétegben magasabb az iskolai végzettséggel vagy szakmai képzettséggel nem rendelkezők, és a munkaviszonyban nem állók aránya.

Azonban a migrációs hátterű rétegen belül is nagy különbségek mutatkoznak származási országok szerinti bontásban, például a 25-35 éves korosztályban a kínai származásúak 88 százaléka rendelkezik érettségivel, a török származásúak körében viszont csak 16 százalék ez az arány, és míg a francia származásúak havi átlagjövedelme 2622 euró, a bolgár származásúak csak 1352 eurót keresnek átlagosan.

(MTI)