Románia nekiment az Európa Tanácsnak (ET), miután a szervezet jelentésében azt írta, hogy Bukarestnek javítania kell a nemzeti kisebbségek jogainak védelmén.

Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását vizsgáló szakértői testülete múlt héten nyilvánosságra hozott jelentésében azt írta, hogy Romániának javítania kell a nemzeti kisebbségek jogainak védelmén.

A román külügyminisztérium ezt nem hagyta szó nélkül, és válaszoltak a Tanácsnak.

A Maszol szerint a dokumentum szokatlanul éles hangnemű, vádaskodó, kioktató és a valóságot több pontban eltorzítja.

A román külügy azzal vádolja a szakértői testületet, hogy "obskúrus szándékoktól vezérelve" azt próbálja bizonygatni: Romániában semmibe veszik az emberi jogokat.

Válaszukban azt írták: Románia elsőként ratifikálta 1995-ben a keretegyezményt, és jelentős jogalkotási intézkedésekkel, valamint anyagi ráfordításokkal bizonyította a kisebbségek védelme iránti elkötelezettségét.

Az előrelépéseket az előző három jelentésében az ET szakértői bizottsága is méltányolta, ezért Bukarest érthetetlennek tartja, hogy a legfrissebb, negyedik jelentésben a testület a romániai kisebbségvédelemben történt jelentős visszalépésekről ír.

Bukarest szerint a szakértők most olyan intézkedéseket kértek számon (például a kisebbségi törvény elfogadását), amelyek hiányát korábban nem tartották problematikusnak.

A román külügy szerint Románia nem marasztalható el olyan rasszista incidensekért, amelyeknek nincs közük a nemzeti kisebbségekhez. Bukarest szerint a szakértői jelentésbe olyan ellenőrizetlen részleteket másoltak át különböző árnyékjelentésekből, amelyek nem a valóságot tükrözik.

A román kormány szerint az ET tanácsadói bizottsága a szegregáció híve, mivel a jelentés készítői úgymond az etnikai elszigetelődést támogatják azzal, hogy olyan oktatási intézmények létrehozását sürgetik, amelyekben kizárólag magyar nyelven tanítanak.

Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága múlt szerdán ismertette Romániáról készült jelentését Strasbourgban. A szakértői testület egyebek mellett aggodalmát fejezi ki az egyes politikusok és a média részéről érkező folyamatos magyarellenes uszítás, a sporteseményeken történő gyűlöletkeltés miatt. A dokumentum részletesen taglalja a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét.

A jelentés sajnálatosnak és meglepőnek tartja, hogy a székelyföldi szimbólumok használatát elutasítják, a Székelyföld megnevezést pedig folyamatosan támadják a hatóságok, miközben Bukovina és Bánság nem ütközik hasonló akadályokba. A testület azt javasolja, hogy a hatóságok teremtsék meg a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos egységes és koherens jogi keretet annak érdekében, hogy a magyar közösség megőrizhesse és használhassa nemzeti identitásának elengedhetetlen elemeit – emlékeztet hétfői összeállításában az erdélyi hírportál.