A Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásának harmadik évfordulóját ünnepelték az oroszok, azonban Putyin nem vett részt a megemlékezéseken. 

Oroszország-szerte ünnepségeket tartottak Krím csatlakozási évfordulója alkalmából, Putyin egyik ünnepségen sem jelent meg, szóvivője azonban tájékoztatta a közvéleményt, hogy az elnök rajta tartja a kezét a Krím körüli történéseken.

"Saját területeinket nem adjuk vissza. Krím az Oroszországi Föderáció területe" – mondta a szóvivő korábban, arra az amerikai felvetésre reagálva, mely szerint Krím Ukrajna része. 

Az orosz erők által megszállt Krímben 2014. március 16-án megtartott népszavazáson 80 százalékos részvétel mellett a a szavazók 96,77, Szevasztopolban pedig a 95,6 százaléka az Oroszországhoz történő csatlakozásra voksolt. Másnap a Krími Köztársaság kikiáltotta függetlenségét, március 18-án pedig Moszkvában aláírták a szerződést az Oroszországi Föderáció két új szubjektumának felvételéről. 

A Krím státusával kapcsolatban az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége továbbra is az állami szuverenitás és a területi sérthetetlenség elvének elsődlegességét hirdeti, Oroszország pedig – amely a félsziget hovatartozásának ügyét "lezártnak" tekinti – az önrendelkezés jogáét. Ebben – a Fekete-tengerbe benyúló félsziget ügyében – csak Fehéroroszország, Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Nicaragua, Szíria és Venezuela ért vele egyet.

A Magyar Nemzet egy korábbi orosz felmérésről is tájékoztat, mely szerint az oroszok 77 százaléka a közvélemény-kutatások szerint már 1998-ban amellett állt ki, hogy a Krím térjen vissza Oroszországhoz, s ez az arány később csak növekedett. Ennek érdekében nagyjából ugyanennyien azt is megengedhetőnek tartották, hogy Moszkva ennek érdekében – akár katonai – nyomást gyakoroljon Kijevre.

Mindez nem véletlen, hiszen a Krím az oroszok tudatában egyszerre jelenti a fiatalság, a tengeri üdülőhely iránti nosztalgiát és – gondoljunk csak Szevasztopol többszöri ostromára – az orosz fegyverek dicsőségét. S hogy ez mennyire így van, azt mutatja, hogy ez a gondolat időről időre felbukkant a tömegkultúrában is.

A lakosság döntő többségének (80 százalék) szemében a Krím egyesülése Oroszország újraéledő nagyságának is a bizonyítéka. Ahogy fogalmaznak, Putyin korábban csak beszélt az ország nagyságáról, míg három éve ezt be is bizonyította a világnak. Ezért aztán hiába reménykednek sokan a lelkesedés csökkenésében, még a Kreml barátjának igazán nem tekinthető Levada Központ szociológusai is úgy látják, hogy a többség lenyeli a költségvetési kiadások Krím miatti növekedését, a Nyugattal feszültté vált viszonyt és a szankciókat is, és nem kérdőjelezik meg a jelenlegi status quót.