Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
csak neked, csak most
 
 
 
 

Prőhle Gergely: Merkel kormányalakítása a visszavonulásának az előkészítése lehet

2017. szeptember 29. 11:30

Nehéz kormánykoalíciós tárgyalásokat kell lefolytatnia, és akár a visszavonulása előkészítésébe is belekezdhet Merkel - mondta el a 888.hu érdeklődésére Prőhle Gergely, volt berlini magyar nagykövet. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója szerint a magyar-német kapcsolatok a választási kampányban elhangzottak ellenére is annyira mélyek és sokrétűek, valamint olyan nagy a két ország egymásrautaltsága, hogy a magyar-német kapcsolatok minőségét nem veszélyeztetheti semmi az új német kormány megalakulása után sem.

888.hu: Meg lehet már tippelni, hogy kikkel alakíthat kormányt a Merkel által vezetett és a választásokon győztes, azonban egyedül kormányozni képtelen CDU/CSU pártszövetség?

Prőhle Gergely: Jelenleg a CDU-CSU- liberális-zöld, vagyis a párt-színeknek megfelelően az ún. Jamaica koalíciónak van esélye. Ez nem példa nélküli, mivel Saar-vidék tartományban már korábban létrejött és viszonylag jól is működik egy hasonló. De mivel az egy elég kicsi tartománya Németországnak, ezért ebből egyelőre nem lehet az egész országra vonatkozó messzemenő következtetést levonni. Ami biztosnak tűnik, az az, hogy nehéz koalíciós tárgyalások sorozata következik most.

Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

888.hu: Mennyire változhatnak meg a dolgok Németországban a választási eredmények következtében? Nagyot fordulhat vagy a feje tetejére állhat Németország?

Prőhle Gergely: Azzal, hogy bekerült egy szélsőjobboldalinak minősített, jobboldali párt a Bundestagba, azzal megváltoztak az erőviszonyok, hiszen az AfD a nagy pártok rovására erősödött meg. Ez azért is jelenthet fontos változást, mert ezáltal egy olyan szóhasználat vagy retorika került be rögtön 10 százalék fölötti eredménnyel a Bundestagba, ami mindeddig nem volt jelen, és a német sajtó is - a politikai korrektség jegyében - inkább elhallgatta az új politikai erő megnyilvánulásait. Egy parlamenti párttal ezt már nehezebb lesz megtenni. Magyarországon is a Jobbik megerősödése, illetve a parlamentbe való bekerülése számos szóhasználati változást hozott, és némiképp megváltoztatta a parlamenti stílust is, semmiképp sem pozitív irányban.

Merkelnek ötödik ciklusa nyilvánvalóan nem lesz már."

Ez a magyarországi tendencia egyébként sokszor kritika tárgya volt például Németországban, hiszen a német politika és sajtó fősodrának önképe egyszerűen nem enged meg ilyen jobbos elhajlást. Ezt az önképet a történtek után nehéz lesz fenntartani. Tehát az AfD parlamentbe kerülése mindenképpen megváltoztatja majd a politikai a politikai kultúrát Németországban. Azért arról nincsen szó, hogy most gyökeresen felfordulna Németország a választások miatt. Ez érvényes Merkel kancellár státuszára és lehetőségeire is. Ha valaki már 12 éve kormányoz, a negyedik választási ciklusát tölti egy állam vezetőjeként, akkor az már önmagában is egy jelentős politikai eredmény és egy hatalompolitikai képesség jele, amit sosem szabad alábecsülni. Persze az is biztos, hogy most már az is megfordulhat Merkel fejében, hogy elő kell készítenie a visszavonulását. Ez a CDU-n belüli belső mozgásokat is felélinkíti. Merkelnek ötödik ciklusa nyilvánvalóan nem lesz már. Egy ilyen helyzetben minden vezető nehezebb helyzetben van, mint amikor még ereje teljében van.

888.hu: A választási eredménynek milyen hatása lehet a német EU-politikára és az egyelőre még megfejthetetlen Merkel-Macron viszonyra, különös tekintettel a francia elnök furcsa EU-s reformelképzeléseire?

Prőhle Gergely: Merkel látványosan megdícsérte Macron Európa-politikai beszédét, persze mi mást tehetett volna. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a részletekről majd még beszélni kell. Az ördög márpedig köztudottan a részletekben bújik meg. Már az is nagy kérdés, hogy a német koalíciós szerződés mit fog mondani ebben az ügyben, mert jó eséllyel kormányzati erő lesz a liberális párt, az FDP, amely nyíltan beszélt arról, hogy álláspontja szerint Görögországnak el kell hagynia az eurózónát. Ez mindeddig tabunak számított. Ha a koalíciókötés ebbe az irányba megy el, akkor aligha lesz tapasztalható bármiféle gazdaság- és pénzügypolitikai engedékenység. A francia és német gazdaságpolitikai gondolkodás különbségei nem múlnak el, és ezt retorikával nem lehet áthidalni. Az ugyanakkor továbbra is biztos, hogy Németország az Európai Unió vezető hatalma és gazdaságilag mindenképpen a legerősebb európai ország. Németország dominanciája tehát az európai folyamatokban továbbra is megmarad. Különösen annak a fényében, hogy Emmanuel Macron politikai ereje korántsem olyan nagy, mint amilyennek  megválasztása után tűnt.

888.hu: Igaz az a feltételezés, hogy a német-francia viszonyt az határozza meg, hogy Párizs pénzt vár Berlintől, amit egyesek úgy fogalmaznak meg, miszerint Macron politikája, egyenlő a „fizessenek a németek” elv gyakorlatba ültetésével? Teljesülhetnek Macron elképzelései az új német kormánynál?

Prőhle Gergely: Ha a liberálisok kormányzati pozícióba kerülnek az új német kormányban, akkor nagy tételben nem fogadnék arra, hogy teljesíteni fogja Németország a franciáknak az ilyen jellegű kéréseit.

888.hu: Várható-e komolyabb változás a német bevándorlási politikában a bevándorlásellenes programot meghirdető AfD parlamentbe való bejutása következtében?

Prőhle Gergely: Az, hogy az AfD parlamentbe jutott és megerősödhetett, abban valóban nagyon nagy része volt annak a bevándorlási politikának és főleg retorikának, amit a német kormány eddig folytatott. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor én óvnék a leegyszerűsítésről, mivel bár a német kormányzati retorikában még megmaradt a bevándorlásbarát attitűd, de a kormányzati döntéshozatalban, illetve a törvényi keretek megalkotásában – főként az utóbbi egy évben – már egy igen erős keményedés volt tapasztalható. A történtek fényében, és itt főleg a CSU drámai visszaesésére gondolok, át kell gondolni a retorikát is, vagyis vissza kell szerezni a választókat az AfD-től. A CSU esete azért is érdekes, mert ők voltak ugyebár azok, akik még a leginkább migránsellenes retorikáét vitték, ugyanakkor újra és újra visszaálltak Merkel mögé - persze aligha tehettek mást. A politikai kommunikációs szakemberek ebből bátran levonhatják azt a tanulságot, hogy a bevándorlási politika kapcsán az árnyalt, mérlegelő állásfoglalás aligha célravezető, fekete van és fehér. Vagyis - bármily kiábrándító is ez tartalmi, vagy ha tetszik intellektuális szempontból -  a leegyszerűsítés szükségszerű.

888.hu: A német sajtóban Magyarországról megjelenő kritikai hangok alapján az ember azt gondolhatja, hogy konfliktusos a magyar-német viszony. Valóban így van-e, és milyen hatása lesz a német választási eredménynek a két ország viszonyrendszerére?

Prőhle Gergely: A kancellári vitában Schulz és Merkel nem kevesebbszer, mint nyolcszor említette meg Magyarországot negatív összefüggésben. Közben meg azt láthattuk, hogy egyes elemzések szerint e kancellári vitának a nyomán az AfD 2-3 százalékkal is erősödött, mivel a két nagy párt álláspontjában voltaképpen semmilyen különbség nem volt, viszont kórusban szidták Orbán Viktort és Magyarországot. A vitában egyébként pedig egész egyszerűen hamis állítások hangzottak el Magyarországgal kapcsolatban. Hogy mi történt Magyarországon 2015 nyarán, az pontosan dokumentálható, én magam is részese voltam akkor a magyar kormányzati munkának, és pontosan tudom, hogy nem arról volt szó, hogy bárki elvette volna a vonatjegyét az egyébként a jogszabályokat betartva a schengeni, dublini jogrendszer kereteiben az EU-ba belépő migránsoknak. Tehát a humanitárius katasztrófát, egyáltalán nem a magyar kormány idézte elő, mint ahogy ezt ebben a vitában a felek állították, hanem a hazánkba érkezők tagadták meg a regisztrációt. Ráadásul a vitában ezzel indokolták azt is, hogy miért kellett annak idején olyan sok menekültet Németországba beengedni. Mivel akkoriban többször jártam a déli határnál is, tapasztalatból tudom, hogy a belépők "Merkel, Germany" felkiáltással léptek be nálunk az EU területére.

Szerintem vissza fog térni a rendes kerékvágásba a két ország kapcsolata, és hamarosan a két kormány viszonya is rendeződni fog."

A közelmúltnak ezeket a magyar-német viszonyra vonatkozó történéseit viszont nyilvánvalóan úgy kell értékelni, hogy ezek a választási kampány hevében alakultak így. Nem szabad elfelejteni, ugyanakkor hogy a magyar-német kapcsolatrendszer olyan mély és olyan sokrétű, gazdaságilag olyannyira nagy a két ország egymásrautaltsága, hogy nem valószínű, hogy ez a fajta politikai habzás sokáig fenntartható lenne. Szerintem vissza fog térni a rendes kerékvágásba a két ország kapcsolata, és hamarosan a két kormány viszonya is rendeződni fog. Az pedig, hogy a két politikust, a magyar miniszterelnököt és a német kancellárt a saját politikai kommunikációjuk ilyen módon játssza ki egymás ellen, az sem lesz tartható a jövőben. Már csak azért sem, mert például a gazdaságpolitikai ügyekben pont Magyarország az, amelyik a leginkább a német elképzeléseknek megfelelően igyekszik az európai irányvonalat tartani. Akár az adósságszolgálat, akár a költségvetési hiány tekintetében is, Magyarország azok közé az európai uniós tagállamok közé tartozik, amelyek nagyon is németes elképzelések szerint politizálnak. Egy ilyen országra pedig egy szigorú európai költségvetésben gondolkodó Németországnak továbbra is szüksége lesz. Biztos vagyok tehát abban, hogy a magyar-német viszony a józanság jegyében alakul majd a jövőben

OLVASTAD MÁR?

csak neked, csak most
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Megindult a francia dzsihadisták exportja Afganisztánba

Megindult a francia dzsihadisták exportja Afganisztánba

amerika, london, párizs

Az észak-afganisztáni Darzab környékén több száz külföldi dzsihadista telepedett le novemberben. A helyi afgán források szerint sok közöttük a fehér bőrű francia és franciául beszélő algériai arab is, akik Tadzsikisztán, illetve a nemrég megszüntetett Iszlám Állam felől érkeztek a muszlim szélsőségesek által ellenőrzött területre. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az Iszlám Állam megpróbál újjáalakulni vagy legalábbis egy hídfőállást létesíteni Afganisztánban.

Schiffer sem kér a brüsszeli kényszerkvótából

Schiffer sem kér a brüsszeli kényszerkvótából

közeleg a tél

Az LMP korábbi társelnöke hétfőn határozottan elutasította a kötelező betelepítési kvótát.

Szijjártó: a Közel-Kelet és Afrika biztonsága szorosan összefügg Európa biztonságával

Szijjártó: a Közel-Kelet és Afrika biztonsága szorosan összefügg Európa biztonságával

közeleg a tél

A Közel-Kelet és Afrika biztonsága rendkívül szorosan összefügg Európa biztonságával; a térségben továbbra is nagy az instabilitás, és ez újabb migrációs hullámmal fenyegethet a jövőben - emelte ki Szijjártó Péter hétfőn, az európai uniós tagországok brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésének szünetében tartott sajtóértekezletén.

Bécsben már az adventi koszorúkat is betiltanák

A bécsi városi tanács biztonsági okokra hivatkozva betiltaná az ajtókra kihelyezett koszorúkat.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

A nap legfontosabb hírei - csak a 888-on!

Brit lap: Orbán és a tavalyi kvótanépszavazás borsot tört az EU vezetőinek orra alá

Brit lap: Orbán és a tavalyi kvótanépszavazás borsot tört az EU vezetőinek orra alá

közeleg a tél

Az Express nevű brit konzervatív napilap terjedelmes írásban foglalkozik Magyarország és Brüsszel kapcsolatával, különös tekintetben a kvóták elleni küzdelem szempontjából.

Liberális jogvédők, akik a magyar emberek pénzéből kártalanítanák a "sértett" migránsokat

Liberális jogvédők, akik a magyar emberek pénzéből kártalanítanák a "sértett" migránsokat

közeleg a tél

Százmilliók Sorostól és brüsszeli haknik újabb milliókért. Ez a Magyar Helsinki Bizottság, ami már-már nemcsak jogvédő szervezetként, hanem politikai tömörülésként harcol az illegális bevándorlókért. A magyar kormány migrációs kérdésekre adott válaszaival élesen szembehelyezkedő "civil" szervezet manapság sokszor száll politikai síkra, ezzel is helyettesítve a balfék magyar balliberális ellenzéket.

Hivatalos: Morawiecki miniszterelnök, Szydlo pedig miniszterelnök-helyettes lett

Hivatalos: Morawiecki miniszterelnök, Szydlo pedig miniszterelnök-helyettes lett

amerika, london, párizs

Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn kinevezte miniszterelnöknek Mateusz Morawieckit a múlt héten lemondott Beata Szydlo helyére, aki miniszterelnök-helyettes lesz az új kormányban.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére