Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
csak neked, csak most
 
 
 
 

Soros szervezeteit a határon túli magyarok ügyeinél jobban érdekli a kormányok megbuktatása

2017. december 5. 19:28

Érdekes módon Soros György kisebbségi és jogvédő hálózatának szervezetei a magyar kisebbségi közösségeket a szomszédos országokban érő jogsértésekkel soha sem foglalkoznak. Az ukrajnai nyelvkorlátozás ellen sem emelik fel a szavukat - mondta el a 888.hu-nak Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint Gyurcsány Ferenc a határon túli magyarokat csak a baloldal belháborúja miatt tagadta meg ismét, annak ellenére is, hogy a magyar társadalom döntő többsége támogatja a kettős állampolgárságot.

888.hu: Mennyiben igazolta az élet a kettős állampolgárság bevezetését és a magyar kormány nemzetpolitikai intézkedéseit?

Potápi Árpád János: Ma már a magyar társadalom többsége elfogadja a kettős állampolgárság intézményét. Azok az ellenérvek, miszerint mindenki átjön majd Magyarországra és emiatt nem lesz majd munka, ezek az aggodalmak mind alaptalannak bizonyultak. Sőt inkább az nyert bizonyítást, hogy a kettős állampolgárságot elnyerők egy jelentős része nem is Magyarországra, hanem valahová Nyugat-Európába utazott ki, keresve a boldogulását. Az elmúlt években alapvetően az bizonyosodott be, hogy a kettős állampolgárok nem kerülnek plusz költségekbe az országnak. Sőt a határon túli magyarságra ma már sokkal inkább támogató forrásként, például humán erőforrásként tekinthetünk valójában. Az elmúlt évtizedek azt mutatták meg, hogy a magyar nép az mindig az egész nemzetből táplálkozik. Soha nem lehet tudni, hogy a magyar nemzet mikor éppen melyik nemzettestre, melyik közösségre támaszkodhat, mert annak olyan a helyzete, hogy segíteni tud a többinek. Például 20 évvel ezelőtt a délvidékiek voltak a legnehezebb helyzetben. Háború sújtotta országban éltek, és sokuknak még a szülőházát is el kellett emiatt hagynia. Most viszont ők is tudnak segíteni a jelenleg nagy bajban levő kárpátaljai magyaroknak.

Fotó: Kozma Zsuzsi

888.hu: Gyurcsány Ferenc, a DK vezetője nemrég ismét elárulta az összmagyarság ügyét, és megpróbálja egymással szembefordítani az anyaországi és a határokon túli magyarok közösségeit. Mit ért el ezzel Gyurcsány, és hogy fogadták ezt a magyar közösségek?

Potápi Árpád János: Amerre csak jártam, mindenki elítélte. Gyurcsány ezzel egy felelőtlen és nemzetellenes cselekedetet hajtott végre. Még akkor is, ha egyébként ezzel nem tagadta meg önmagát, hiszen ő alapvetően visszahelyezkedett a 2004-es álláspontjába, amelyhez azóta már számtalan alkalommal megpróbált visszatérni. Ő régóta tudatosan arra törekszik, hogy éket verjen a magyarság különböző nemzetrészei közé. Ugyanakkor a mostani akciója mögött álló politikai szándék az egyáltalán nem a határon túli vagy az anyaországi magyarok érdekeiről szól. Gyurcsány valójában csak azért vette elő az egész témát, mert a baloldalon jelenleg éppen egy belháború zajlik. A DK vezetője a határon túli magyarok kettős állampolgárságának elvételéről beszélve azokat a baloldali szavazókat akarja megszerezni, akik 2004-ben azt a kettős állampolgárságot elutasítva szavaztak, amelyet aztán az MSZP megszavazott. A DK-n kívül senki sem kritizálja a magyar kormánynak az utóbbi években a magyarok közösségeinek megsegítését célzó erőfeszítéseit. Maximum egyesek azt mondják, hogy még több támogatást kellene adni ilyen meg olyan célokra. Ráadásul a magyar közvélemény döntő többsége is elismeri a nemzetpolitika helyességét. Ezért is van az, hogy ma már nem lehet a határon túli magyarok kérdésében megosztani sem a politikai életet, sem a közvéleményt.

888.hu: Soros György szervezetei a határon túli magyar közösségek, a szomszédos országokban élő magyar kisebbség jogsérelmeivel és jogvédelmével mintha nem foglalkoznának annyit, mint az EU-ba bevándorolni szándékozó migránsok jogvédelmével és érdekérvényesítésével. Valóban így van-e ez, és ha igen, akkor vajon miért ez az ellentmondás?

Potápi Árpád János: Mindenhol megvannak a szervezeteik, de ezek nem foglalkoznak az őshonos nemzeti kisebbségekkel. Azért nem tartozik ez az ő gondolkodásukba, mert ezzel nem tudnak nyomást gyakorolni sem a kormányokra, sem pedig az adott ország demokratikus berendezkedésére. A Soros-hálózat szervezeteinek csak a migránskérdés, illetve még az számít, hogy a demokratikus módon megválasztott kormányokat hogyan buktathatják meg. Több példát is lehet erre mondani. Többek között Ukrajnát, Macedóniát, Montenegrót és Csehországot is. Ukrajnában a magyarokat érintő nyelvkorlátozó oktatási törvénymódosítás például érdekes módon egyáltalán nem zavarja a Soros-szervezeteket. Romániában pedig tavaly december 11-én volt a választás, és utána szinte azonnal már az egész országra kiterjedő sztrájk és tüntetéshullámot robbantottak ki.

888.hu: A magyar kisebbség mint őshonos kisebbség elismertetése miért húzódik még mindig az EU-ban? Miért olyan nehéz elfogadtatni az EU liberális politikusaival, hogy a magyar kisebbségek komolyabb jogokat és másfajta bánásmódot érdemelnek, mint az éppen frissen bevándorolt migránsok kisebbségi csoportjai vagy a vallási, illetve szexuális kisebbségi csoportok?

Potápi Árpád János: A 90-es évek óta reménytelenül egyre tovább húzódik ez az ügy. Ma legfőképpen azért, mert most arról van szó, hogy kötelező kvóta legyen-e az EU-ba bevándorlók számára. Most egyesek mindenáron azt szeretnék elérni, hogy bárki, bárhonnan is akar idejönni, mi örömmel kellene, hogy fogadjuk. Ebbe az ideológiai befogadáskényszerbe viszont nem fér bele az, hogy vannak olyan népességek Európában, amelyek már ezer éve vagy annál is régebben a lakóhelyükön élnek. Sajnos jogi értelemben egyelőre semmi esélye nem látszik annak, hogy valamilyen előrelépés lenne elérhető ebben a kérdésben. A hivatalos EU-szemlélet, a bürokratikus eljárásrend az csak az unióba beözönlő bevándorlók jogaival, és az ő kényszerű széttelepítésükkel hajlandó foglalkozni. Az őshonos kisebbségek jogainak védelme helyett az uniós szervezetek inkább azzal foglalkoznak, hogy minél több bevándorló jöjjön az EU-ba.

888.hu: A korábbi választáshoz képest hogyan alakul várhatóan a 2018-as választáson való regisztrációja és részvétele a szavazati joggal rendelkező határon túli magyaroknak?

Potápi Árpád János: Arra számítunk, hogy 330-350 ezren regisztrálnak. A 2014-es választási adatok szerint a regisztráltaknak aztán 82 százaléka küldte el végül a szavazatát. Technikai okokból elég sok volt az érvénytelen szavazat, amin lehetne változtatni, de sajnos a kétharmados törvényen nem lehet módosítani. A korábbi tapasztalatok alapján tehát a 2018-as választáson olyan 280-285 ezer szavazat visszaküldésére számítunk, amelyekből remélhetőleg csak kevés lesz érvénytelen.

888.hu: Hány parlamenti mandátum születhet ebből a várhatóan közel háromszázezer szavazatból?

Potápi Árpád János: Három képviselői hely sorsa dőlhet el határon túli szavazóknak köszönhetően. 2014-ben döntő többségben, azaz 95,3 százalékos arányban a kormánypártok szerezték meg a határon túli szavazatokat. Az ellenzék ezért most nyilvánvalóan mindent el fog követni azért, hogy megakadályozza ezt, úgyhogy megpróbálja megakadályozni a regisztrációt és magát a szavazási folyamatot is. 

OLVASTAD MÁR?

csak neked, csak most
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Ez kell ahhoz, hogy az USA szóba álljon Észak-Koreával

Ez kell ahhoz, hogy az USA szóba álljon Észak-Koreával

amerika, london, párizs

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) miniszteri tanácskozásán beszélt az észak-koreai válságról.

Letartóztatták az MSZP óbudai önkormányzati képviselőjét

Simonka Csabát zsarolás, ügyvédi visszaélés és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt vették őrizetbe.

Az Iszlám Állam rengeteg fegyvert szerzett az Európai Unióból

Az Iszlám Állam rengeteg fegyvert szerzett az Európai Unióból

amerika, london, párizs

A dzsihadisták Irakban és Szíriában az Európai Unióból származó fegyverekkel és lőszerekkel harcolnak.

Tárgyalásokba kezd Merkel és Schulz

Tárgyalásokba kezd Merkel és Schulz

amerika, london, párizs

Pénteken eldőlt, hogy a német szociáldemokraták tárgyalást kezdenek a kormányalakításról a CDU/CSU pártszövetséggel.

Ausztriában létrejött a koalíciós megállapodás

Ausztriában létrejött a koalíciós megállapodás

amerika, london, párizs

Ahogyan tervezték, még karácsony előtt megvan az új kormány Ausztriában.

Jöhet a Brexit-tárgyalások második sorozata

Jöhet a Brexit-tárgyalások második sorozata

amerika, london, párizs

Hosszas huzavona után az Európai Unió végül beleegyezett a második fázisba. Ezek a tárgyalások az átmeneti időszak hosszáról és a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokról fognak szólni.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére