The Revenant avagy A visszatérő című alkotás sok elismerésben részesült az idén. Több nemzetközi díjat is elvitt. Sok érdekességet fel lehet sorolni a filmről: a forgatás nehéz körülményeit, a főszereplő eddigi Oscar-nyeretlenségét, vagy azt, hogy a rendező másodszor, az operatőr zsinórban harmadszor nyert aranyszobrot az amerikai Filmakadémia jóvoltából. Azonban a történet írójáról eddig nem sok szó esett, pedig az ő élete és személyisége talán a legizgalmasabb a felsorolt érdekességek mellett.

Michael Punke a wyomingi Torringtonban látta meg a napvilágot, 1964. december 7-én. Itt szeretett bele mindörökre a történelmi vadnyugatba. Kisgyermek korától kezdve sokat járta a vidéket. Öt évesen már egymás után fogta a pisztrángokat kis legyezőhorgász szerelésével. Első saját készítésű puskáját pedig 12 évesen rakta össze. A szülei mindketten tanárok voltak és a testvérével együtt rendszeresen elvitték a kis Michaelt és Timet vadászni, horgászni és kirándulni a vadonba. Középiskolában, majd az egyetem alatt rendszeresen munkát vállalt a közeli nemzeti parkban. Hagyományőrzőként az volt a feladata, hogy régi egyenruhákban újra játssza közönségnek, hogy milyen volt az élet a 19. századi vadnyugaton.

– mondta Tim Punke, az író testvére.

Az egyetemen először nemzetközi tanulmányok szakon végzett, majd a jogi kart is kipipálta. Tanulmányai végeztével egy montanai szenátornak adott tanácsokat a nemzetközi kereskedelem területén. Bill Clinton alatt a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős igazgatóként tevékenykedett a kormányban, majd partner lett egy neves washingtoni ügyvédi irodánál, a Mayer, Brown, Rowe & Maw-nál.

– nyilatkozta róla egy kollégája.

– mondta Michael Punke egyik korábbi munkatársa.

A regény ötlete 17 évvel ezelőtt merült fel benne, amikor a washingtoni ügyvédi irodánál dolgozott. Egy repülőgépen olvasott egy történtet a 19.századi szőrmekereskedők életéről. Ekkor találkozott Hugh Glass nevével, akit, miután megsebesít egy medve, több száz kilométeren keresztül gyalogol a vadonban, hogy szembesítse társait a kérdéssel: miért hagyták magára? Nagyon megtetszett neki a történet és elhatározta, hogy megírja. A gond csak az volt, hogy nem nagyon volt erre ideje. Ezért minden nap reggel 4:30-kor kelt és munka előtt írt egy pár órán keresztül.

A Warner Bros már 2001-ben megvette a könyvhöz kapcsolódó jogokat, habár akkor még meg sem jelent. Az előrejelzések szerint a film nagy siker lehetett volna, de mégis a fiókba kötött ki és 14 évig ott porosodott.

Ezután még két könyvet írt Punke: "Fire and Brimstone" (Tűz és kénkő) – egy 1917-es bányabaleset története – és "Last Stand" (Utolsó vérig) – egy természetvédő küzdelme a bivalyok fennmaradásáért – címmel. Ezek nem jelentek meg magyarul.

Punke 2010-ben Genfbe költözött a családjával és azóta az Egyesült Államok nagykövete a WTO-nál (Világkereskedelmi Szervezet).

Micheal Punke állami pozícióiból fakadóan nem vehetett részt A visszatérő népszerűsítésében. Nem adhatott ezzel kapcsolatban interjút, nem tarthatott dedikálást. Washingtonban nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a köztisztviselőkre: semmilyen módon nem reklámozhatják magukat.

A könyv első változatát 15.000 példányban nyomtatták ki és csak a film bemutatása után adták ki újra.

2015-ben félmillió fogyott belőle a könyvesboltokban és 21-szer nyomtatták újra.

A davosi világgazdasági fórumon igazi celebritásnak számított, mindenki vele akart fotózkodni. A vasárnapi Oscar-díjkiosztón egész családjával részt vett, de elzárkózott attól, hogy interjút adjon.

(TheNewYorkTimes)