Lehet bennünket nem szeretni, de azt nehéz a 888 szemére vetni, hogy nem vállaljuk nyíltan jobboldali politikai meggyőződésünket. Nem árulunk zsákbamacskát.

Itt van azonban a hazai „minőségi” sajtó zászlóshajójának kikiáltott Index.hu, aki a gazdasági neoliberalizmustól, a kulturális marxista szélsőségig nyújtózkodva hirdette a pártpolitikai „függetlenséget”, szomorkodott az illegális bevándorlókat ért jogsérelmeken, védte Soros Gyuri bácsit, kutyázta a „rasszista”, „antiszemita” jobboldalt. Eddig.

Most azonban fordul a világ. Az Index igazgatósági tagjáról kiderült, hogy ő rendelte meg a Jobbik, korábban nemzeti radikális, ma már inkább a baloldali populizmus felé kacsintgató párt negatív kampányát.

Nincs mit csodálkozni azon, miért válik a liberális média a hazugság szinonimájává. „Objektív”, „tárgyilagos”, „pártpolitikától független”. Minden idézőjelbe kerül. Úgy fest, innentől az antiszemitizmus is lehet politikai termék. Vagy egy jó hecc. Nem igaz, indexes srácok?

A Jobbik-Index-házasság egy valódi politikai torzszülött. Ha valaki csak néhány éve megkérdezi, létrejöhet-e szövetség a radikális jobboldal és a globalista liberálisok között, azt mondom: biztos bevett valamit.

Budapest azonban a csodák földje. Itt ezt is lehet.

Elvtelen kamumédia, szélkakasként forgó politikai szereplők, bárki bárkivel, bármilyen bejáraton, bármilyen áron: ez a mai magyar ellenzéki univerzum.

Legyünk büszkék rájuk! Már csak az a kérdés ki melyik végén van a fasznak.