2016 óta tart a régészeti feltárás a Shandong tartomány fővárosához, Jinanhoz tartozó Jiaojia településrészen, ahol a régészek 104 házat, 205 sírt és 20 áldozati gödröt tártak fel eddig.

Az ásatás 1 négyzetkilométeres területéből eddig csak 2000 négyzetméternyi került feltárásra.

A kínai régészek szerint a most megtalált leletegyüttes a Longshan kultúrához köthető, amely a Longshan-hegység övezetében a Sárga-folyó középső és alsó szakaszán a késő neolitikus korban virágzó civilizáció volt.

A régészek és történészek feltételezése szerint Ázsia europid külsejű magas lakói fontos szerepet tölthettek be az Európa és Ázsia civilizációi közötti kapcsolattartásban.

De akár az is lehet, hogy a teljes emberi civilizáció kialakulására is hatással lehetett az europid ázsiaiak létezése, amennyiben a folytatódó régészeti és történeti kutatások azt bizonyítják, hogy szerepük volt a háziállatok háziasításában (legfőképpen a lovak esetében) vagy ha esetleg az derül ki, hogy komoly befolyással bírtak Európa és Közép-Ázsia népességének kialakulására. 

Feltételezhető ennek a csoportnak az azonossága vagy legalábbis a feltétlen szoros kötődése az ókori görög világ által szkíta gyűjtőnéven megnevezett néppel, népcsoporttal (amelyről nagyrészt csak az tudható, hogy számos királyságban éltek, europid arcvonásúak voltak, nyelvük és írásuk azonban nem ismert).

A most feltárt leleteknek az egyik különlegessége az, hogy a sírokba elhelyezett férfiak szinte mindegyike megközelített a 2 méteres testmagasságot. Egyikőjük magassága pedig a régészek számításai szerint meg is haladta a két métert.

A feltárásról beszámoló források megjegyzik, hogy a kínai történelmet és életfilozófiát, vallást meghatározó közel 2 méter magasságú Konfuciusz (Kr.e. 551-479) is abban a régióban született, ahol jóval korábban az "óriások" éltek.

A kínai tudósok szerint a térség hajdani nagyobb magasságú lakosainak a hagyatéka érhető tetten abban a tényben, hogy a statisztikai adatok alapján a Shandongban élő 18 éves férfiak átlagos magassága 1,753 méter, szemben a Kínában általános 1,72 méteres átlaggal.

A szokatlan testmagasság mellett a most feltárt leletegyüttes más érdekességekkel is szolgál. A régészek megállapításai szerint nagy távolságokra kiterjedő aktív kereskedelmet folytattak a leletek 5000 évvel ezelőtti létrehozói, akik fejlett állattenyésztési és mezőgazdasági termelési tudással rendelkeztek.

A kínai régészek tájékoztatása szerint a leletek alapján táplálkozásuk alapját a köles és a disznóhús adta, ami egyébként megegyezik az összes későbbi közép-ázsiai nomád nép évezredeken át tartó gyakorlatával (pl.: hunok és magyarok ).

Nem ezek egyébként az első régészeti leletei, az átlagost jóval meghaladó testmagasságú, fehér bőrű és európai arcvonású ősi lakóknak a mai Kína területén.  A Selyemút ősi útvonala mentén és a Takla Makan sivatag környékén számos ilyen lelet került elő az elmúlt években.

Az ilyen európai jellegű ősi kínai leletek tudományos kutatásának van magyar vonatkozása is: a magyar Vámbéry Ármin volt az első a nyugati világból, aki a magyarok őshazáját keresve tudományos igényű figyelemmel fordult a térség történeti és régészeti emlékeihez. De Stein Aurél is jelentős és úttörőnek számító tudományos kutatómunkát végzett a területen (a lenti képen középen állva a térségben készült fotón).